157930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitású és nagy stabilitású, vízben oldhatatlan enzim és antigén preparátumok előállítására
157930 3 4 mányban alkalmazhatók: a gyakorlatban nem kerülhető el a 30—40 C°-os melegítés, ami viszont már károsítja a biológiailag aktív anyagokat. Mint ismerétes, mélyebb hőmérsékleten, pl. 25 C° alatt, hatékony iniciátorokkal nem lehet kielégítő biztonsággal elvégezni a reakciópartnerek összekeverését, a légtelenítést és egyéb előkészítő műveleteket, és különösen térhálós rendszerekben nem lehet egyenletes termékekhez jutni. A redox rendszerekkel előállított térhálós preparátumok további hátránya, hogy az enzimek és antigének tartós extrahálással jelentős mértékben kivonhatók belőlük. A fotoiniciálás csak optikailag tiszta rendszerekben alkalmazható, és azokban sem hoz létre egyenletes térhálósodást már néhány milliméter mélységben sem, ezenfelül fotoiniciátar bekeverését igényli. Az ismerteit körülmények következtében az irodalom szerinti eljárással nem lehet az eredeti enzimafctivitás '.2—5i%-ánal tölbbet visszanyerni a vízoldhatatlan preparátumban, és az így előállított preparátumok stabilitása sem kielégítő. Különösen alkalmatlan a redox-iniciátorok alkalmazásán alapuló eljárás szerves vagy szervetlen, pórusos hordozóanyagba épített, vízoldhatatlan enzim és antigén preparátumok előállítására, minthogy ilyen hordozóanyagból az indciátor-maradékok és bomlástermékek teljes eltávolítása nem, vagy csak igen nehezen valósítható meg. A teljesen vagy részben átlátszatlan pórusos hordozóanyagok a fotoiniciálást eleve kizárják. A találmány célja nagy aktivitású és nagy stabilitású vízoldhatatílan enzim és anitigén preparátumok előállítása, amely preparátumok szerves vagy szervetlen pórusos hordozó anyagba való beépítésre is alkalmasak. A találmány alapja az a felismerés, hogy ez a cél elérhető, ha a kívánt enzim vagy antigén és egy vagy több vízben oldható monomert tartalmazó vizes oldatát kis vagy közepes dózisteljesítményű röntgen — vagy gammasugárzásnak tesszük ki. Ez a felismerés azért meglepő, mert közismert, hogy a röntgen- és gammasugárzás a biológiailag aktív anyagokat, így az enzimeket és antigéneket is erősen károsítja. Az említett monomerek jelenlétében azonban károsodás nem volt észlelhető, sőt az előállított preparátumok aktivitása és stabilitása nagyobb volt az egyéb módokon (pl. •redox-iniciátoroikka'l) előállítottakénál. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a 'térhálós váz fent ismertetett kialakítása és az enzimek vagy antigének megkötése kivitelezhető szerves vagy szervetlen pórusos hordozó anyag pórusaiban, és ily módon tetszés szerint formált gyöngy, fólia, cső vagy egyéb alakú vízoldhatatlan enzim és antigén preparátum hozható létre. E preparátumok nagy mechanikai stabilitását az biztosítja, hogy az enzimeket bezáró, térhálós váz közvetlenül a hordozóanyag pórusaiban keletkezik. A találmány eljárás nagy aktivitású és stabilitású, vízben oldhatatlan enzim és antigén preparátumok előállítására, amelynek során az enzim vagy antigén vizes oldatához egy vagy több, vízben oldható monomert adunk, amelyek kö. zül legalább egy a polimerizáció során térhálósodásra képes. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a fenti oldathoz adott esetben szerves vagy szervetlen pórusos hordozó anyagot adunk, majd a rendszert a monomerek legalább 80'%-os átalakulásáig 300—30 000 rad/ó dózisteljesítményű röntgen — nagy gammasugárzásnak tesszük ki. Monomerként akrilamid és biszkrilamid keverékét célszerű alkalmazni. Ilyen körülmények között 20 C°-on és borax vagy acetát puffer jelenlétében 3000 rad/h dózisteljesítmény mellett mintegy 40 perc besugárzásra van szükség a monomerek 80%-ának polimerizálásához. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint pórusos adalékként pórusos PVC-t, pórusos polisztirolt, karbamid-formaldehid, poliuretán vagy polivinilalkohol habot, vagy egyéb szerves vagy szervetlen porózus anyagot alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: a) Az enzim antigén típusától, vegyi összetételétől messzemenően függetlenül egyszerű eljárással lehetővé teszi nagy aktivitású és stabilitású preparátumok készítését. b) Az enzimek és antigéneket nem károsító mély hőmérsékleten és tetszés szerinti pH értéken kivitelezhető. c) Az előkészítő műveletek és maga a térhálós váz kialakítása kényelmesen elválaszthatók egymástól. d) Kitűnően alkalmas a vízoldhatatlan enzim vagy antigén preparátum beépítésére egy előre formált, pórusos hordozóanyagba. A találmány szerinti nagyaktívitású és nagystabilitású enzim vagy antigén készítmény előállítását az alábbi példákkal világítjuk meg. 1. példa 10 ml 9,1 pH-jú borax pufferoldatban feloldottunk 200 mg akrilamidot, 120 mg biszakrilamidot és 3 mg tripszint. Az így elkészített oldatot oxigénmentes argonnal való öblítés után 20 C°-on 50 percen át egy 150 kV-on és 10 mA-rel működtetett röntgenkészülék sugárzásának tettük ki. E kezelés során az oldatot 3000 rad sugárdózis érte. A sugárzás hatására a monomerek mintegy 90%-ban polimerizáltak és sűrű, aludttejre emlékeztető csapadékot adtak. A csapadékot centrifugáltuk, majd bcrax pufferrel mostuk és újabb centrifugálás után kazeinbontó módszerrel meghatároztuk a mosófolyadék tripszínaktívitását. Hatszori mosás után a mosófolyadékban nem volt aktivitás kimutatható. Ezután megvizsgáltuk a csapadék tripszínaktívitását. Hét egymást követő kazeinbontás és cent-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2