157928. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés aktivitáseloszlások egyidejű szcintigráfiai ábrázolására, különösen a gyógyászat részére

157928 3 4 lási elrendezéssel oldjuk meg, amelynek sugár­detektora van, és amely legalább egy, a nö­vekvő számirányú, valamint ezzel ellenkező csökkenő számirányúval rendelkezik. A növekvő számok irányában számláló bemenet a sugárde­tektorral, a csökkenő számok irányában szám­láló bemenet impulzusgenerátorral van össze­kötve, amelynek kimenete mindig jelíróhoz csat­lakozik. A találmány szerint több, párhuzamos jelcsatornába egy-egy növekvő és csökkenő szá­mok irányában számláló számláló van elrendez­ve, és hogy ezen számlálóknak a növekvő szám­láló számlálóbemenetei a sugárdetektorral van­nak összekötve, továbbá, hogy a csökkenő szá­mok irányában számláló bemenetek mindenkor különböző adott eloszlási viszonyoknak megfe­lelően beállítható frekvenciaosztón át, közös im­pulzusgenerátorra«, vannak összekötve, továbbá hogy a kimenetek mindenkor egy-egy jelíróval vannak összekötve, míg valamennyi számlálónak a csökkenő számok irányában számláló számláló­bemenete előtt egy-egy, az illető számláló által vezérelt kapuáramkör van elrendezve, amely ezt a bemenetet arra az időre reteszeli, míg a hoz­zátartozó számláló nullállásban van. A jelkiírás línearitásának biztosítása érdeké­ben a találmány szerinti kapcsolási elrendezést még oly módon is kiegészíthetjük, hogy a frek­venciaosztón át a közös impulzusgenerátorral összekötött számlálóknak a csökkenő számok irányában számláló számlálóbemenete egy-egy kétbemenetű összeadó áramkör van elrendezve, és hogy valamennyi összeadó kapcsolás egyik be­menete mindenkor a frekvenciaosztón át az im­pulzusgenerátorral, míg valamennyi összeadó fo­kozat másik bemenete valamennyi csatorna ré­szére nullimpulzus-átlagértéket (nullátlagérté­ket) előállító további impulzusgenerátorral van összekötve. A találmány példakénti kiviteli alakját az alábbiakban rajz alapján ismertetjük részlete­sebben. A rajzon az 1. ábra a találmány egyik kiviteli változatát szemlélteti tömbvázlat alapján, a 2. ábra egy másik kiviteli alakot szemléltet ugyancsak tömbvázlat alapján. A kiviteli példa során szokásos részecskeszám­lálóból indulunk ki. Ez SZ szcinítiMciós szám­lálóval rendelkezik, amely motoros hajtóművel meander-alakban mozgatva érzékeli a vizsgá­landó területet. Az SZ szcintillációs számlálóval öt DW jélíró van önmagában ismert mechani­kus módon összekötve úgy, hogy azok a SZ szcin­tillációs számlálókhoz hasonló mozgást végez­nek. A DW jelírók a jeleket papírszalagokra ír­ják. Mindegyik DW jelíró külön lapon regisztrál. A SZ szcintillációs számláló szokásos módon önmagában ismert SM elektronikus készülékhez van csatlakoztatva (lásd az 1. ábrát) amely a SZ szcintillációs számláló nagyfeszültséggel való táplálását látja el, továbbá impulzuserősítővel és diszkriminátorral vagy analizátorral rendelke­zik. Az SM elektronikus készülék kimenő impul­zusait ES impulzusformáló fokozat E bemene­tére adjuk. A ES impulzusformáló fokozat az impulzusokat úgy alakítja át. hogy az impulzu­sok hidegkatódú ZD számláló dekádok működ­tetésére alkalmas jelformájúvá változnak. Ezek a hidegkatódú ZD számlálók növekvő, ill. csök­kenő számirányú számláMsna alkalmasak; a nö­vekvő számirányú számlálásra v bemenet szolgál, míg a csökkenő szárniráinyú számlálásra r be­menettel rendelkeznek. A bemenőfokozat kimenő impulzusai valamennyi ZD szárnlálódekád nö­s/ekvő számirányú számlálás céljából a v beme­netiekre jutnisik. Egy ©iső MG impulzusgenerátor, — amelynek frekvenciája szabályoahiaitó — beál­lított oszitási tényező szerint Te osztókból álló két láncot táplál. Ily módon négy különböző impul­zusfrekvenciát kapunk. Ez a négy impulzusfrek­vencia egy-egy A összegezőf okozatra kerül. Ha az knpulzusgenerátor frekvenciája 1^ , akkor a legfelső összegezőf okozat impulzusfrekvenciája W3 = ív -4/12 felülről a második összegezőfokozat V4 = IM -3/12 frekvenciát a harmadik összegezőfokozat W6 = I.w -2/12 míg az utolsó összegezőfokozat W12. frekvenciát kap. Ilyen módon a négy impulzusfrékvencia vi­szonya 4:3:2:1. Egy második NG impulzusgenerátor ugyan­csak beállítható frekvenciájú impulzusokat szol­gáltat. Ez a generátor valamennyi összegezőfo­kozattal párhuzamosan köthető. Az összegezőfokozatok, az őket tápláló két im­pulzusfrekvenciát összegezik. Áz összegezőfoko­zatok fent vázolt kapcsolása folytán a koinci­denciában levő impulzusok is összegezhetők. Az összegimpulzusráták To kapukra jutnak, amelyeket ZD dekádok vezérelnek. Valamennyi To kapu csak akkor, és csakis akkor zár, hogyha a hozzátartozó ZD számlálódekádok „nulla" helyzetben vannak. Ha a kapu nyitva van, ak­kor a számlálódekádoknak 1—9 állásokban kell lenniök, és így az összegimpulzus-átlagértékek csökkenő számok irányában történő számlálás céljából a ZD számlálódekádok r bemeneteire jutnak. A fent vázolt szerkezet által a számlálódeká­dok szokásos módon a szcintillációs számlálók impulzusait növekvő számok irányában szám­lálják. Ha a számláló „9" állásból a „nulla" ál­lásba lép, akkor a Tr meghajtófokozat egy im­pulzust kap. Az összeg-impulzusátlagértékek az összegezőfokozatokból ezzel szemben a szám­lálókat csökkenő számok irányában való szám­lálásra vezérlik. E számlálásnál „null" állást nem lehet túllépni, mert akkor a hozzátartozó To ka­pu zár és a csökkenő számok irányában való számlálás céljára a ZD számlálódekád megfelelő r bemenetére jel nem juthat. A ZD számlálódekádról a Pr hajtóműre adott impulzusokat a Tr meghajtófokozat oly módon erősíti, hogy ezen impulzusok a hozzájuk tartozó 10 15 20 25 00 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom