157925. lajstromszámú szabadalom • Változtatható, illetve megnövelt érzékenységű, gázzal védett, illetve vákuummal védett (reed) érintkezőcsöves relé

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XII. 28, (KO—2225) Közzététel napja: 1970. IV. 30. Megjelent: 1971. IV. 01. 157925 Nemzetközi osztályozás: H 01 h 36/00; H 01 h 50/20 Kondor Attila feji. mérnök, Budapest, Domokos Győző lab. vez. mérnök, Dunaharaszti Változtatható, illetve megnövelt érzékenységű, gázzal védett, illetve vákuummal védett (reed) érintkezőcsöves relé A találmány tárgya olyan szerkezet, mellyel a gázzal védett (későbbiekben G. V.) vagy vákuum­mal védett (későbbiekben V. V.) érintkezőcsö­vek meghúzási gerjesztési igényét, illetve az ezekkel felépített relék meghúzási értékét, tartó- 5 viszonyát adott határok között jusztírozni, vagy folyamatosan állítani lehet. A meghúzási gerjesz­tés az eredeti érték alá és fölé szabályozható az elengedési gerjesztés kis változása mellett. Az elektronikában, hiradástechnikában, autó- 1° matikában igen elterjedten alkalmazzák a G. V., illetve V.- V. érintkezőket, melyek üzembizton­ság, kapcsolási sebesség, működtető elektromos teljesítményigény tekintetében felülmúlják a ha­gyományos konstrukciójú jelfogókat. Bizonyos 15 esetekben hátrányos az érintkezőcsövek működ-' tetési jellemzőinek a gyártás során elkerülhetet­lenül adódó nagy szórása, illetve a hagyományos felhasználás mellett az érintkezők konstrukció­jától és gyártásától függően egy meghatározott 20 meghúzási, illetve elejtési értéke. A találmány lehetővé teszi ezen jellemzők utó­lagos állíthatóságát/Hasonló hatású megoldás je­lenleg ismeretlen. A szokásos potenciaméteres 25 megoldással, szemben e szabadalmi leírásban megvalósított megoldás előnye a kisebb működ­tetési 'teljesítményigény és a névleges gerjesztés alá való szabályozhatóság. A találmány lényege a következő: 30 Az érintkezőkön átmenő főfluxus erőhatásán kívül a segédfegyverzet és az érintkezők között kialakult fluxus erőhatása irányuknak megfele­lően összegeződik. Így az érintkezőkre ható erő ugyanolyan gerjesztési viszonyok mellett a sza­bályozó szerkezet állásától függően nagyobb vagy kisebb lehet az eredeti szabályozó szerke­zet nélküli állapothoz képest. Pl.: a 3. ábrán be­mutatott megoldásnál a segédfegyverzetek pola­ritása azonos az alattuk levő érintkezők polari­tásával. Az érintkezők szemben levő pontjai kö­zött különböző polaritású a mágneses fluxus. Az érintkezők között vonzóerő lép fel, a segédfegy­verzet és az érintkező között taszítóerő. A kelet­kező erők iránya azonos, ezért az eredő erő na­gyobb lesz. Ha a segédfegyverzetet a cső hossz­tengelye körül 180°-kal elfordítjuk, akkor az eredő erő kisebb lesz, mivel a segédfegyverzet által létrehozott erő ellentétes irányú lesz az érintkezők között létrejött erőhöz képest. Másik megoldásnál a segédfegyverzet által létrejött erőhatás támadáspontját lehet szabá­lyozni, ezzel az érintkezőre ható nyomatékot be­folyásolni. (1., 2., 5. és 6. ábra) A segédfegyverzet fluxusát ugyanaz a gerjesz­tés . hozza létre, mint az érintkezőn átmenő fő­fluxust, ezért a szabályozó-hatás a gerjesztés po­laritásától független és váltakozóaramú gerjesz­tés esetén is használható.. 157925

Next

/
Oldalképek
Tartalom