157920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsék kezelésére

157920 A választófal lejtése a. 9 fluidizálit ágynak is megfelelő lejtést ad, és így a 4 választófal per­forációján áthatoló gáz a poralakú anyagba fel­felé irányuló sugarak formájában hatol be, amely sugarak kis mértékben a 2b fal felé haj­lanak. Az ágynak ez a hajlása és a gázsugarak­nak a vízszintes összetevői a poralakú anyagnak és a szemcséknek a 4 választófal alsó vége felé történő áramlását idézik elő úgy, hogy ezzel olyan levegővel való csúsztató hatást lehet elér­ni, amelynél a 6 kamra csatornáz képez. A fluidi­zált ágyba bevitt szemcséket a poralakú anyag segítségével a 2b fal felé mozgatjuk, és ahhoz a nyíláshoz jutnak, amelyet a 4 választófalon a 2b fal mellett képeztünk ki, és amely a 16 ürítő­vezetékkel van összekapcsolva. A szemcséknek az elszállítását tehát a levegő csúsztató hatásá­val biztosítjuk. Miután a poralakú anyagot az ily módon ke­zelt szemcsékkel! együtt a 16 ürítővezetéken ke­resztül eltávolítjuk, ezután portalanító eljárást alkalmazhatunk. Ebből a célból a 16 vezetéket a zárt házzal ellátott B portalanító berendezéssel kapcsoljuk össze, amelyben a burkolt szemcsék­ből és a poralakú anyagból álló keverékeit, ame­lyet a 16 vezetéken át adagolunk, gázzal fluidi­záljuk. Ezt a gázt a 17 ventillátor szállítja, és a 18 vezetéken keresztül vezetjük a keverék -alá (2. ábra). A gáz befecskendezési nyomásét úgy állítjuk be, hogy az ágyból a poralakú anyagot eltávolítsa azért, hogy a gázzal együtt a 19 veze­téken keresztül elvezessük, míg a portalanított és körülburkolt szemcséket a 20 vezetéken ke­resztül távolítjuk el, hogy leülepedjenek. 'Ennek a portalanító berendezésnek, amennyiben' az szükséges, több egymásután következő lépcsője lehet. Portlanító berendezésként hasonlóképpen egy vagy több szitát is alkalmazhatunk. A 11 és 19 vezetékek C berendezéssel, pl. szo­kásos ciklonnal vannak összekötve abból a cél­ból, hogy a poralakú anyagot a fhiidizáló gáz­tól" elválasszuk. Az ily módon leválasztott por­alakú anyag a C leválasztófoerendezést a 21 ve­zetéken, a gáz pedig a 22 vezetéken keresztül hagyja el. A 21 vezeték és a 23 ventillátor se­gítségével a poralakú anyagot ismét a A kádba vezettük abból a céliból, hogy a 24 csövek segít­ségével ismét a 9 fluidizáló ágyba vezessük be, a 24 csövek pedig a 21 vezetékkel közlekednek, és egyrészt a kád 1 fenekében, másrészt a per­forált 4 választófiaiban levő nyilasakat kötik össze. Hogy a burkolóanyagban a különböző eljárá­soknál fellépő veszteségeket kiegyenlítsük, a ki­egészítő anyag részére D tartályt alkalmazzuk, amelyet 21 vezetékkel a 25 vezeték köt össze. A 2. ábra szerinti elrendezés ezáltal a folya­matos eljárás megvalósítását teszi lehetővé. Az alkalmazandó poralakú anyagnak a mine­műsége a kívánt eredményéktől függ. Lehet pl. olyan port alkalmazni, amely ugyanabból az anyagból áll, mint a granulálandó anyag, ami­nek következtében bizonyos mértékig a szem­csék marsiéit meg lehet növelni. Így pl. elkép-5 zelhető, hogy ha 99.5%-nál nagyobb koncentrá­ciójú és kb. 175° C hőmérsékletű ammónium­nitrátot 1 mm átmérőjű nyílásokkal rendelkező fúvókák segítségével szétporlasztunk, és szilárd poralakú ammóniumnitrátból képezzük ki az 10 ágyat, amelyet száraz és hideg levegővel fluddi­zálunk, olyan szemcséket nyerhetünk, amelyek­nek a közepes átmérője 2 és 4 mm között lesz. Hasonlóképpen lehet közömbös anyagú olyan 15 port alkalmazni, amely a szemcsék felületén töb­bé-kevésbé áthatol és nagyon hatásos burkolatot képez. Így pl. nagyon koncentrált ammónium­nitrátból előállított szemcsók esetén, amelyeket leírt eljárás szerint kalciumkarbonátból, kova-20 földből vagy dolomitból állítunk elő, saját sú­lyuknak 2°/'o-áig képesek burkolóanyagot meg­tartani. Ilyen termék raktározása sokkal köny­nyebb. A raktározást ömlesztett állapotban vagy zsákokban igen nagy magasságban lehet végezni 25 anélkül, hogy a tömeg növekedésétől vagy na­gyobb összeálló csomók keletkezésétől kellene félni. Ha a szemcsék az ágyba váló bevezetés idő-30 pontjában olyan állapotban vannak, hogy a por felületre nem tapad, ebben az esetben a por csu­pán lehűlésre és/vagy a száradás befejezésére szolgál. Magától értetődik, hogy a leírt berendezést a 35 szokásos granuláló tornyokat alkalmazó létesít­ményben is lehet alkalmazni. Ekkor a szemcsé­ket a fluidizált ágyba már megszilárdult állapot­ban vezetjük be, az ágyat pedig vagy a torony alsó részében helyezzük el, vagy egy szállítósza-40 lag alatt, amely a szemcséket a torony alsó ré­szében fogja föl. Ebben az esetben a keze^si berendezés csak a kezelési eljárás tökéletesítésé­re szolgál azáltal, hogy hűt, és szárít, esetleg bur­kolatot képez. 45 A 3. ábra ammóniumnitrát részére való G gra­nuláló toronnyal kapcsolatban a toronyban levő szemcsék hűtéssel és burkolással történő folya­'. matos kezelésére való berendezés második kivi-50 teli alakját ábrázolja. Ez a berendezés lejtős ki­képzésű, nagyon hosszú A kádat tartalmaz, amelynek a berendezés helyszükségletének csök­kentése céljából 30 ponton könyöke van, miál­. tal a kád két vége többé-kevésbé ugyanabban a 55 "függőleges síkban helyezkedik el. Az előző kivi­teli formához hasonlóan az A kádat lejtősen el­helyezett perforált 4 választófal választja ketté (szaggatott vonallal jelezve), éspedig a csatornát képező 6 felső kamrára, és az 5 alsó kamrára. 60 A Cl és C2 ciklonokból jövő porított kalcium­karbonátot a 31 és 3! 2 vezetékek segítségével a kád felső kamrájába vezetjük. A vezetékek en­nek a kamrának a felső •végéhez csatlakoznak. 65 A C2 ciklonból a levegőt a 33 csővezeték-rend-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom