157898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglapok domborítására

5 157898 6 bevezetni oly célból, hogy az üveg visszamaradó rugalmasságát tekintetbe véve, túl hosszú keze­léseket elkerüljünk. Ez a visszamaradó rugal­masság a hőmérséklettel változik és ennek meg­felelően a formák .megszerkesztésekor számítás­ba veendő korrekció nagyságrendje a hőmérsék­lettől függően 5 és 10% között változik. Ameny­nyiben nem alkalmazunk korrekciós tényezőt, az üveglapot lényegesen hosszabb ideig kell a ma­gas hőmérsékleten meghajlítva tartani, így pl. ha 10% korrekciót veszünk figyelembe, a for­mában való tartózkodás ideje kétharmadára ' csökkenhet annak az értéknek, amely korrekció alkalmazása nélkül volna szükséges. Az a tény, hogy az egész edző és domborító eljárást alacsonyabb hőmérsékleten végezhetjük, mint amekkora a termikus edzéseknél szükséges, igen nagy fontosságú a kiváló minőségű üveg­tárgyak gyártása szempontjából. Különösen fon­tos, hogy az üveg mechanikai szilárdsága az ala­csonyabb hőmérsékleten végzett kezelés folya­mán megjavul. Az alacsonyabb hőmérsékletek azért is előnyösebbek, inert az alakító szerszá­mokkal szemben támasztott követelményeket enyhítik. Azok a szerszámok, amelyeket az üveglapok megtámasztására ezek termikus edzé­se folyamán használnak, meglehetősen költsége­sek. A szerszámoknak ugyanis ki kell bírniuk azokat a magas hőmérsékleteket, amelyeknek az üveg a termikus edzés alatt ki van téve, ill. eze­ken a hőmérsékleteken fokozott mechanikai szi­lárdsággal kell rendelkezniük. Ezenfelül nagy nehézségeket okoz az is, hogy az üveg a formák­hoz való tapadásra hajlamos. Megkíséreltek ugyan az üveg és a forrnák kö­zé olyan anyagokat helyezni, amelyek a lehető­ségekhez képest a tapadást és az üvegre ható nyomásokat csökkentik, kielégítő eredményt azonban nem értek el. A jelen találmány szerint az üveg hajlításához használt formákat igen változatos anyagokból készíthetjük. Általában ugyanis azok a hőmérsékletek, amelyeket ilyen anyagoknak ki kell bírniuk, nem haladnak meg 500°-ot. E célra pl. különböző acélokat használ­hatunk, így 18/8-as ausztenites acélt (mely 18%) nikkelt, 8% krómot és kevés, pl. 0,02% karbont tartalmaz). Rendelkezésünkre áll azonban nagy­számú egyéb megfelelő anyag is. Minthogy a le­pattogzást okozó hatások lényegesen lecsökken­tek, az üveggel való érintkezés megjavult. Az alacsony hőmérsékleten . a tapadás többé nem okoz akkora gondot és rendszerint el is hagy­hatjuk az üveg és a forma közé helyezett kü­lönleges anyagot. Az üveg domborításához legjobban megfelelő hőmérséklet és a domborítás sebessége esetről esetre változó értékű. Így pl. az üveg hajlításá­hoz szükséges idő néhány másodperctől néhány óráig változhat és függ a deformáció (mértékétől vagy a létesítendő alaktól és az üveglap tulaj­donságaitól. Az alábbi táblázat néhány kísérleti eredményi közöl, mégpedig elsősorban azokat az időket, amelyek a későbbiekben az 1. példában tárgyalt összetételű, 1 m'Xl mX0,004 m méretű üveglap folyamatos hajlításához szükségesek. Az üveg­lapot KaCroOy fürdőbe merítve hajlítjuk. A haj­lító erőt az üveglap széleivel párhuzamos rúd közvetíti, míg' e széleket ezek hosszában elhelye­zett két másik rúd támasztja alá. 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Hőmér­séklet C° Hajlító­nyomaték Tartam, perc Hajlítás 480 480 480 500 7,5 20,0 30,0 30,0 30 30 18 120 0,8% 15,0% 15,0% 30,0% Mindezekben a példákban a hajlítás aránylag alacsony hőmérsékleten történik az ismert eljá­rásoknál alkalmazott hőfokhoz viszonyítva. A ta­lálmány esetében bizonyos üvegeket igen ala­csony hőmérsékleten (pl. 250°-on) lehet hajlí­tani. - Az üveg kémiai edzésének technológiájában magában véve ismeretes, hogy a lehető legjobb eredmény elérésére az üveg felületeit és/vagy széleit az eljárás alkalmazása előtt, a felületi hi­bák megszüntetésére előzetes kezelésnek vetjük alá. Egy ilyen jól ismert kezelésnél az említett célra fluorhidrogénsav oldatát használják. A találmány^ kiterjed az új eljárást megvaló­sító berendezésre is. Éz a berendezés a követke­zőket tartalmazza: az üveglapot az előre megha­tározott alakra domborító szerveket; ömlesztett sófürdőt tartalmazó tartályt; az üveglapot e tar­tályban oly módon megtámasztó szerveket, hogy az üveg kémiai edzését a tartályban el lehessen végezni; az üveglapra hajlítóerőt kifejtő és az üveglapot a kívánt alakra előnyösen magában az említett fürdőben meghajlító szerveket. A tar­tály fel lehet szerelve olyan szervekkel, amelyek bizonyos mennyiségű fémsót a tartályban öm­lesztett állapotban tartanak, vagy pedig a tar­tályt kemencébe helyezhetjük. Az üveglapot megtámasztó szervek felső és alsó alakító formá­kat, vagy pedig egy alakító formát és egy vagy több nyomótagot foglalhatnak magukban, ahol­is a formák ill. az egy darab forma és az egy vagy több nyomótag úgy van beszerelve, hogy azok az üveglapot, amikor ez a tartályba belép, ill. abból kilép, vezetik és egymáshoz képest el­mozdulva a közéjük iktatott üveglapra hajlító­erőt fejtenek ki. A rajzok a találmány szerinti berendezés két kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra az első változat oldalnézete, az a-a vonal mentén két részre törve. A 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábra II—II vonalán. ; ' A 3. ábra a második változat oldalnézete. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett berendezéshez tartozó 1 sínen a 3 görgők révén a 2 futómű mo­zoghat. A futóműhöz erősített 4 kábel az 5 lengő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom