157897. lajstromszámú szabadalom • Megnövelt teherbírású nagyszilárdságú feszített (NF-) csavaros kapcsolat és eljárás annak létrehozására

5 157897 6 A találmány alapja az a felismerés, hagy a súrlódás révén működő NF-csavaros acél-, ill. fémszerkezetek kapcsolatainak teherbírását az eddigi elméletektől (5) eltérően, a gyakorlatban döntő mértékben nem a súrlódási tényező, ha­nem az egymáshoz szorított felületek kiemelke­dő részeinek elnyíródása szabja meg. (Ezért be­széltünk kezdettől fogva súrlódási tényező he­lyett következetesen csúszási tényezőről.) \ E felismerés alapján lehetővé válik, hogy az érintkező felületek között nyírt felület létesíté­sével a kapcsolat teherbírását a nyírás alapján megnöveljük, ill. egyértelműen és kis szórással meghatározzuk. Ezt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a kötésben résztvevő érintkező felületeken vagy azok között a kapcsolatban résztvevő elemeknél nagyobb szilárdságú elemeket rendezünk el, és a kapcsolatra ható, a csavartengelyre merőleges külső erőket ezen elemek (a továbbiakban „.nyírt testecskék") nyírt felületével és nyírószilárdsá­gával vesszük fel. Ennek megfelelően a találmány olyan megnö­velt teherbírású NF-csavaros acél- és fémszer­kezeti kapcsolatra vonatkozik, amelynél a kap­csolatban résztvevő elemeknél nagyobb szilárd­ságú elemek („nyírt testecskék") vannak a kötés­ben résztvevő érintkező felületeken vagy azok között elrendezve, és a kötésben résztvevő érint­kező felületektől független „nyírt testecskék" 0,5 m-m-től a kapcsolatban résztvevő kisebb vastag­ságú szerkezeti rész vastagságáig terjedő mére­tűek, míg az érintkező felületekkel szövetszer­kezetileg összefüggő „nyírt testecskék" minimá­lis mérete 1 = 2,5 m-es alaphosszon a kapott fe­lületérdesség legalább 100 /mi „egyenetlenségi magasságnak" (R, = Rmax értéknek az MSz 4721/58 szerint) felel meg. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fo­ganatosítási módja szerint a „nyírt testecskéket" a kötésben résztvevő 'érintkező felületek anya­gából mechanikai úton, célszerűen revetisztító vagy salakleverő pisztollyal alakítjuk ki („tüs­kézés"). A „nyírt testecskéket" vagy a kapcsolatban szereplő szerkezeti részeknek külön beren­dezések útján történő összepréselésével (pl. a kapcsolattól független NF-esavarokkal vagy hid­raulikus úton stb.), vagy pedig a kapcsolatban maradó NF-csavarok meghúzása révén létrejövő összeszorító erővel nyomjuk a felületekbe olyan mértékben, hogy a felületek érintkezésbe kerül­jenek. Ezáltal az erőátadást a „nyírt testecskék"­nek az érintkező felületbe eső keresztmetszetei végzik. A szükséges számú „nyírt testecskék" elhelye­zésével a .nyírt keresztmetszet és így a kapcsolat teherbírása egyértelműen meghatározható; ugyanakkor a „nyírt testecskék" beágyazódása lehetővé teszi a kapcsolatok elemei említett nyú­láskülönbségének kiegyenlítését. A találmány szerinti eljárásában felhasználás­ra kerülő nyírt testecskéket 'bármilyen módon, így pl. szemcsés állapotban szabadon felhordva, vagy — nem vízszintes felületek esetében — megfelelő kötőanyagot tartalmazó szuszpenzió­ból pl. szórással vagy ecsettel felhordva rendez­hetjük el az egyik vagy mindkét érintkező felü­leten. Igen előnyösnek találtuk azt a megoldást, amikor a nyírt testecskéket fóliában vagy le­mezben rögzítve alkalmazzuk. így lehetőség van arra, hogy a nyírt testecskék helyzetét és mére­tezett kiosztását (felületegységre eső sűrűség) a különböző átviendő erőknek, pl. NF-csavarát­mérőknek megfelelően válasszuk meg. A nyírt testecskék alakjának és kiosztásának megfelelő fészkeket előnyösen létrehozhatjuk megfelelően kialakított szerszámnak a felületbe sajtolásá­val is. A nyírt testecskéket az átviendő erőknek megfelelő kiosztással tartalmazó fém vagy. mű­anyag betétlemezt vagy fóliát a kapcsolatok sze­relésekor az érintkező felületek közé helyezzük, majd a szerelő-, ill. NF-csavarok furatainál — a csavarok behelyezése előtt — kivágjuk, végül a csavarok meghúzása után a kapcsolat szélein a felesleges lemez- vagy fóliadarabokat levágjuk. A találmány szerinti eljárás értelmében fel­használásra kerülő nyírt testecskék alakja tet­szőleges lehet. Felszórás vagy felhordás esetén különösen előnyösek a gömb és kocka alakú nyírt testecskék. Fólia vagy lemez segítségével végzett felvitel esetén különösen előnyösnek ta­láltuk az alapjukkal egymásra helyezett kettős kúp- vagy. gúla-végződésű, adott esetben köz^ banső hengerrel vagy hasábbal kiegészített ele­meket, amelyeket olyan orientációval rögzítünk a lemezben vagy fóliában, hogy a hegyes végek a lemez síkjára merőleges irányba mutassanak. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a kapcsolati elemek érintkező felületeire vagy a közéjük helyezendő lemez felületére galvanikus úton Visszük fel a kúp- vagy gúla alakú nyírt testecskéket. A találmány szerinti eljárással létesített kap­csolatok főbb előnyei a súrlódás révén működő NF-csavaros korszerű acél-, ill. fémszerkezetek kapcsolataival szemben az alábbiak: 1 A súrlódás révén működő NF-csavaros kap­csolatoknak az eddigi eljárások szerint előállí­tott, esetenként +50'%-os szórású csúszási té­nyezőjéből származó teherbírásszóródása a talál­mány szerinti eljárással jelentősen csökkenthető, ami által kiküszöbölhető az alulméretezés és az indokolatlan túlméretezés. 2. A találmány szerinti eljárás' alkalmazásával az acél-, ill. fémszerkezetek kapcsolatainak te­herbírása azonos kapcsolóelemek esetén megnő a súrlódás révén működő NF-csavaros kapcsola­tokéhoz képest, ami a kapcsolatok gazdaságo­sabbá tételét eredményezi. 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom