157844. lajstromszámú szabadalom • Izotiazol-származékokat tartalmazó kártevőirtószer készítmények

11 157844 12 •tétele céljából éjjelen át keverjük. Ezután a reakcióelagyet leszűrjük és a csapadékként ka­pott termeiket 150 iml forró vízzel forraljuk. Az így kapott vizes oldatot az oldhatatlan rész eltávolítása céljából leszűrjük, majd jéggel hűtjük és a levált terméket szűrjük és meg­szárítjuk. Ily módon 4,0 g 5-iklór-3-hidroxi­-izotiazolt kapunk barna kristályos szilárd ter­mék alakjában, amely 95—96 C°-on olvad. A vizes szűredéket azután folyarmáitosian extra­hálj uk éterrel; az eueres kivonatolt vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és b;epárolijuk. Maradékként 11,1 g S-hidroxiiniziotiazolt ka­punk; ez benzol és hexán elegyéből hűtés ha­tásiára fehér szilárd kristályos termékként kristályosodik ki, olvadáspontja 75—76 C°. 12. példa: 4-me!til-3-hidroxi-izotiazol és 5-klór-4-<me.til-3--hidraxi-izotiiazol előállítása. 11,8 g (0,05 mól) ditio-diizobutiramidot 200 ml etilénkloridban szuszpendáluhk, majd e szuszpenzióhoz 20—25 C° hőmérsékleten lassan hozzáadjuk 2,1,3 g (0,15. mól) szulfuriiklorid 30 ml etilénkloriddal készített oldatát. A hoz­ziáadás befejezése után az elegyet éjjelen át keverjük a reakció teljes végbemenstelének le­hetővététele céljából. A kapott szilárd (termie­ket leszűrve 9,11 g mennyiségben kapjuk a szilárd izotiiazolóniumlkfaridok elegyét, ezt 100 ml vízzel forraljuk, majd leszűrjük; szárítás után 2,85 g 5Hklór-4-metil-3-hidröxi~izotiazolt kapunk, amely 122 C°-on olvad. A vizes ol­datot ezután jéggel hűtve, 2,4 g mennyiségiben válik ki a szilárd 4Hmetil-3-hidroxi-izotiazol, amelynek olvadáspontja 100—105 C°. 13. példa: 4-bróm-5-iklór-3-hidroxi-izotiazol előállítása. 6,8 g (0,05 mól) 5-klár-34iidroxinizotiazol (előállítva az 1. példában leírthoz hasonló mó­don) 100 ml etilaoetáttal készített oldatához 0 C° hőmérsékleten hozzáadjuk 8 g (0,05 mól) bróm 25 ml etilacetáttal készített oldatát. Ez­után a vörös színű raaikcióelegyet szabahiőfokra hagyjuk felmelegedni, majd 1 órai állás után az oldószert csökkentett nyomás alatt elpáro­logtatjuk; imiaradéklkánt 13,7 g sötét narancs­színű szilárd termékeit kapunk. Ezt vízzel ké­ziéivé, majd megszárítva 8,7 g 44>rőm~5-klór­-3^hidrox:i-izoitiiazol marad vissza, amely eitil­acetátból kristályosítva 145—147 C°-on olvad. 14. példa: 4,5-diklóir-3^hidroxi-izotiiazol előállítása. 5,1 g (0,050 mól) 3-hidroxi^izotiazol 100 ml etilacetáttal készített oldatához 60 C° hőmér­sékleten, 20 perc alatt hozzáadunk 6,75 g (0,050 mól) szulfurilklaridot. Azonnal fehér csapadék képződik. Az elegyet 2 óra hosszat keverjük, majd szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni. A Ikismieranyiségű szilárd részt kiszűrjük és a szűredékiből az oldószert csök-5 kentett nyomás alatt elpárologtatjuk. Ily mó­don maradiékként 3,7 g gyáintaszerű szilárd anyagot kapunk, eat vízzel mossuk, miajd meg­szárítjuk. 3,2 g 4,5-diklór-34iidiroxi-izotiazolft kapunk, amiely benzol és etanol elegyéből tör-10 ténő kristályosítás után 151—154 C°-on olvad. A találmány szerint előállítható új hidroxi­-izotiazolok biocid hatású vegyületek, amelyek különféle élő szer vezetek, különösen mikroor­ganizmusok ellen <alkalrnazihaták. Így ezek a 15 termékek különösen jó hatású bakteiricid, fun­gioid, algiaellenes és kár'tevőirtó szerekként al­kalmazhatók. Emellett ezek az új vegyületek azzal a meglepő előnyös tulajdonsággal is ren­delkeznek, hogy az egyébként az ilyenfajta 20 szenek hatásosságát lerontó adalékok ill. szeny­nyezések inhibitáló hatásával szemben rezis­tenseík, így lecitin, normális ló^szérum, alkil­benzolszulfonátok, víziben oldódó lanolin, nát­riumkar ibonát, náítriumnitrit, glicerin, propilén-25 glikol és hasonló anyagok jelenlétében is meg­tartják biocid hatásukat. ' A fentebb leírt új helyettesített' 3-hidroxi­-izotiaaolokon kívül néhány már ismert hidr­oxi-izotiziolról is megállapítottuk, hogy azok 20 biocid aktivitással rendelkeznek. E vegyületek az irodalomból már ismertek voltak, biocid hatásukról azonban semmi említés nem tör­tént eddig. Ilyen, általunk felismert biocid ha­tással rendelkező vegyületek az alábbiak: 35 3-hidroxi-izotiazol, 5-metil-34iiidroxi-izotia:zol, 4-brőm-5-mefcil-3-lhidi roxi-izoitia;Ziol, 4-ciaiio-5-miBtiiltio-3-ihidroxij izotiazol. 40 Ez utóbb említett vegyületek fungicid hatá­sát a fentebb leírt új izotiazolokéval együtt vizsgáltuk, a szokásos spórázíatási próbával (vö. Phytopathology, 33, 627, 1943), Alternaria 4S solani (Alt.), Sclerotinia firucticola (8cl.) és Stemplhylium sarcinaeforma (Stem.) vagy Bot­rytis cinerea (Bot.), spórák alkalmazásiával. Az alábbi II. táblázatban foglaltuk össze a kapott eredményeket, a spórák 50%-a ellen hatásos ,-. koncentráció (ED53) mg/liter egységekben való megadásával. Az egyes vegyületek baktériumellenes akti­vitását az ugyancsak szokásos sonozat-hígítási próbával ha1tar02jt.uk meg, amelynek során a folyékony kultúráikat a vizsgálandó vegyület különböző hígításaival kezeltük, 1 : 1000 arányú hígítással kezdve. Az így kapott koncentráció­értékeket ugyancsak a II. táblázatban foglaltuk össze; a táblázatiban szereplő számértékek azt a maximális hígítást .mutatják, amelynél a vizsgált vegyület még teljes mentiekben gátolja a miíkrioorganizmus fejlődését. E vizsgálatok során mikroorganizmusként Staphylococcus aureus és Escherichia coli baktériumokat al­es kaknaztunk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom