157830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi-csoporttal helyettesített alkánkarbonsavak előállítására

5 157830 6 valamely (IV) általános képletű 2-(bidroxi-ben­zilidén)-l,3-diketont valamely bázis jelenlétében megfelelő éterezőszerrel kezelünk, majd az így kapott (V) általános képletű [(2,2-diacilvinil)fen­oxi]-alkánkarbonsavas sót a reakciókeverék megsavanyításával a megfelelő karbonsavvá ala­kítjuk át. A reakciónál bázisos anyagként pl. al­kálifémkarbonátok, pl. káliumkairbonát, alkáli­fémalkoxidok, pl. nátriummetoxid, káliumme­toxid, nátriumetoxid stb. használható. Ez a mód­szer oly (Ha) általános képletű [(2,l2-diacilvinil) f enoxi] ^alkánkarbonsavak előállítására alkal­mas, amelyek a karboxil-csoport és az oxigén­gyökök között, egy vagy három szénatomból álló alkilénláncot tartalmaznak. Ennek megfele­lően az alkalmazott éterező reagens valamely XM^H^-COOM általános képletű hailiogénal­kánikarbonsav, ahol X 1 szubsztituens halogén­atom, pl. klór-,, bróm- vagy jódatom stb., míg a -CwH 2u ^csopoirt metilén- vagy trimétilén^gyök, M pedig hidrogénatom, vagy valamely alkáli­fémhidnoxidból, alkálifémkarbonátból stb. szár­mazó kation, mint nátrium- vagy kálium4íiation. A leírt reakciót a C reakcióvázlaton szemlél­tetjük, aíhol R1 , R 2 , X, X1, M, m és w jelenté­se a fentiékkel egyezik, H+ pedig valamely szer­ves vagy szervetlen savból, mint pl. sósavból le­vezethető kation stb. E reakcióvázlat szerint éte­rező reagensként valamely halogénalkánkarbon­savat használunk, a bázisos reagens pedig ká­liumíkarbonát. Megjegyezzük azt, hogy a halo­génalkánkarbonsavak alkálifémsói is felhasznál­hatók analóg eljárás során, bázisos reagensként pedig náMumkarboinát vagy alkálifémalkoxidok is használhatók. A reakció oldószeres közegének kiválasztása nagymértékben függ a reagensek jel­legétől, általában azonban tetszés szerinti oldó­szer használható, amely a fenti reakcióban tel­jesen iners módon viselkedik és amelyben az al­kalmazott reagensek megfelelő oldhatósággal rendelkeznék. Főként az etanolt és ácetont ta­láltuk előnyös oldószernek a fenti reakció kivi­telezése során. A reakció környezeti hőmérsék­leten is végbemegy, álitalában azonban kevéssel a környezeti hőmérséklet felett folytatjuk le. A karboxil-csoport és oxigén gyök közötti al­kilónláncban két lineáris szénatomot tartalmazó [(2,:2-diacilvin:il)-fienoxi]-Jalfeänkarbonsavakat a (IV) általános képletű 2-(hidroxibenzilidén)-l,3--diketonok éterezése útján szintén előállítha­tunk, ekkor azonban az előző éterezési módszer­nél használt halögérialkánkarbonsav fémsója he­lyett propiolaktont vagy ennek megfelelően he­lyettesített származékát alkalmazzuk. A reakciót ilyen esetben is egy bázis, mint nátriumhidroxid valamely vizes oldata jelenlétében vezetjük elő­nyösen emelt hőmérsékleten a közeg forrpont­hőmérsékletén. A közbenső (VI) általános képle­tű sószármazékot megsavanyítjuk, amikoris a (IIb) általános képletű vegyületet kapunk. Ez utóbbi reakciót a D reakcióvázlaton ábrázoljuk, ahol R1, R 2 , X, M, m és H+ jelentése a fentiek­kel egyezik, míg az R6 gyökök hidrogénatomot vagy metil csoportot jelentenek, azzal a megszo­rítással, hogy csak az egyik R6 szubsztituens le­het metilcsoport. 5 A [(2,2-diacilvinil)-fenoxi]-alkánkarbonsav kiindulóanyagok előállítására használható har­madik eljárásban valamely (VII) általános kép­letű [(2,2-diacilvinil)-f enoxi] -alkánkarbonsav­észtert hidrolízisnek vetünk alá. A hidrolízist 10 szokásos módon végezzük, így a (VII) általános képletű észtert valamely sav vizes oldatával, pl. sósavoldáttal kezeljük. Ebben az esetben oldó­szerként ecetsavat használhatunk. A hidrolízist alternatív módon egy bázis vizes oldatával, pl. 15 vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal is le­folytathatjuk, a lúgos hidrolízisnél oldószerként célszerűen valamely rövidszénláncú alkanolt használunk. Ha á hidrolízist valamely vizes lúgol­dattal végezzük, akkor az intermedier karbonsa-20 vas sót savval kezeljük a kívánt (II) általános képletű karbonsav előállítása céljából. Ezt a módszert az E reakcióvázlaton szemléltetjük, ahol R1, R 2 , X, m és n jelentése a fentiékkel egyező, míg R7 valamely szénhidrogéngyök, 25 vagyis kizárólag szénből és hidrogénből álló szerves gyök, pl. alkiíl-csoport stb. A [(2,2-diacilvinil)fel noxi]-alkánik!arbonsavas kiindulóanyagok előállításánál közbenső termék-30 ként használt (III) képlétű f ormil-helyettesített fenoxialkánkárbonsavak, a (VII) képletű [(2,2--diacilvinil)-f enoxi] -alkánkarbonsavészterek és a (IV) altalános képletű 2-í(hidroxibenzilidén)­-1,3-diketonok előállítása a bejelentő korábbi 35 szabadalmi bejelentésében van ismertetve. A találmány szerinti (I) általános képletű [(1-organoitio-2,;2-diaíciletil)f enoxi]-alkánkarbonsa­vak előállítását az alábbi kiviteli példákban 40 részletezzük. A kiviteli példák kizárólag szem­léltetési célokat szolgálnak és a találmány oltal­mi körében levő (I) általános képletű vegyüle­tek bármely ismert analóg módszerrel is elké­szíthetők, ha a példákban szereplő kiindulóanya-45 gok helyett más kiindulóanyagokat alkalma­zunk. . 50 1. példa [2,3-diklór-4-(l-metiltio-2-acetil-3-oxobutil)­-f enoxi] -ecetsav 55 A lépés: [2,3-diklór-4-(2,2^diacetilvinil)-fen­oxi] -eoetsav-etilészter 41,6 g (0,15 mól) (2,3-diklór-4-formilfenoxi)­-ecetsav-etiilészíert, 16,5 g (0,165 mól) acetilace-60 ton, 200 ml etanol és 3 ml piperidin keverékét 45 -C°-on 25 percig melegítjük, míg átlátszó ol­dat képződik. Az oldatot szobahőmérsékleten 22 óra hosszat állni hagyjuk, majd lehűtjük. A kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, ami-65 kőris 48,5 g (90%) [2,3-diklór-4-(2,2-diacetilvi-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom