157783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

157783 3 4 földalkálifémek hidroxidjai vagy oxidjai, pl. ká­liumhidroxid vagy nátriumhidroxid, továbbá az alkálifémek rövidszénláncú alkanolokkal képe­zett alkoholátjai, mint nátrium- és kálium-meti­lát, -etilát, -propilát, -izopropilát, -butilát, külö­nösen kálium-terc.butilát, vagy pedig hidroxidok és alkoholátok elegyei jöhetnek tekintetbe. Elő­nyös az a) és b) szerinti eljárást a reakcióban részt vevő anyagokkal szemben közömbös oldó­szer vagy hígítószer jelenlétében lefolytatni. Ilyen oldó- ill. hígítószerként szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, amidok, mint di­alkil-karbonsavamidok, éterek vagy éterszerű vegyületek, továbbá a b) eljárásmód esetében alkoholok is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás a) változata ese­tén a (II) általános képletű trihalogén-imidazolt előnyösen először a fent említett erős szervet­len bázisok valamelyikével a megfelelő imida­zolsóvá alakítjuk, ez a vegyület a levegővel szembeni érzékenysége folytán előnyösen vala­mely közömbös gázlégkörben, pl. nitrogén-lég­körben reagáltatható a (III) általános képletű éterrel. A (IV) és (V) általános képletekben az Y és Z jelek egyike hidroxilcsoportot, másika halogén­atomot, vagy pedig az egyik egy O—Me csopor­tot (ahol Me fématomot képvisel), a másik pedig halogénatomot képviselhet. A (II) és (IV) általános képletű kiindulóanya­gok részben ismertek, részben pedig új vegyüle­tek. A (II) általános képlet körébe tartozó 2,4,5--triklórimidazol tribrómimidazolból állítható elő hidrogénkloriddal való reagáltatás útján. A (IV) általános képlet alá eső oly vegyület, amelyben a 2-helyzetű halogénatom helyén klór, a 4- és 5-helyzetben pedig bróm áll, Y—A— pedig Mór­metil-cs'oportot képvisel, pl. a hidroximetil-tri­brómszárrnazékiból állítható elő, tionilkloriddal dimetilformamidban való reagáltatás útján. Az új imidazolszármazékok részben kristályos, részben pedig olajszerű termékek; ezek az új vegyületek stabil anyagok, amelyek jól oldód­nak a szokásos szerves oldószerekben. Melegvé­rű állatokkal szembeni toxikusságuk csekély. Az (I) általános képletű új imidazolszármazé­kok igen jó herbicid tulajdonságokat mutatnak és kiválóan alkalmazhatók a növényfejlődés be­folyásolására, különösen a kultúrnövények kö­zötti gyomirtásra. Az (I) általános képletű imidazolszármazékok hektáronkint 0,5—10 kg hatóanyag mennyiség­nek megfelelő koncentrációkban alkalmazhatók. Az előnyös hektáronkinti adagolás 1,25 kg és 5 kg között van. Az (I) általános képletű imidazolszármazékok szilárd vagy folyékony készítményekben alkal­mazhatók; ezek a készítmények oldat, porozó­szer, különösen azonban vízben emuigálható ol­dat vagy diszpergálható por alakjában lehetnek elkészítve és kerülhetnek gyakorlati alkalma­zásra. Szükséges, hogy az ilyen készítmények­ben a hatóanyag finom eloszlatása biztosítva le­gyen. A porozószerek és a szórószerek (utóbbiak kö­rébe tartoznak a szemcsézett készítmények is) a hatóanyagnak a szokásos szilárd vivőanyagok­kal való összekeverése vagy együttes őrölése út­ján állíthatók elő. Vivőanyagként ilyen készít­ményekhez pl. talkum, diatomaföld, kaolin, ben­tonit, kalciumkarbonát, trikalciumfoszfát, ho­mok, továbbá faliszt, parafaliszt vagy más növé­nyi eredetű anyag is alkalmazható. A hatóanya­got valamely illékony oldószerben oldott álla­potban vihetjük fel a hordozóanyagra. A diszpergálható porok előállítása oly módon történik, hogy a hatóanyagot valamely szilárd vivőanyaggal, mint krétával, kaolinnal, nagy­diszperzitású kovasavval vagy szilikátokkal, to­vábbá a szükséges nedvesítő- és diszpergálósze­rekkel összekeverjük és összeőröljük. A vizes alkalmazási alakok elkészítésére emul­gálható oldatokat is alkalmazhatunk; ezek pl. a hatóanyag valamely magasabb forrpontú szer­ves oldószerrel, pl. xilollal készített oldatai le­hetnek, amelyekhez adott esetben erre alkalmas oldásközvetítő szereket és/vagy emulgálószere­ket is keverhetünk. Hasonló módon készíthetők folyékony vagy pépes koncentrátumok is, olyképpen, hogy a ha­tóanyagot diszpergálószerekkel, szerves oldósze­rekkel és adott esetben porított szilárd vivő­anyagokkal elegyítve homogén keverékké ala­kítjuk erre alkalmas berendezés segítségével; az ilyen koncentrátumokat felhasználás előtt víz­zel hígítjuk. Az ilyen készítményekben emulgáló- és disz­pergálószerként pl. hosszúláncú alifás alkoho­lok kénsav-monoésztereinek, alifás-aromás szul­fonsavaknak vagy hosszúláncú alkoxiecetsavak­nak az anionaktív alkálisóit, továbbá a zsíralko­holok vagy alküfenolok polietilénglikoléterei és az etilénoxid és alifás-aromás poliglikoléterek hosszabb láncú polikondenzációs termékei sorá­ba tartozó nem-ionogén emulgáló- és diszper­gáló-szereket, valamint ezeknek az anionaktív emulgálószerekkel való elegyeit alkalmazhatjuk. A találmány szerinti herbicid szerekhez a szükséghez képest az esővel és a fénnyel szem­beni állandóságot növelő adalékokat is adha­tunk. Tartalmazhatnak továbbá ezek a szerek tapadásfokozó, valamint a szer behatolóképes­ségét növelő adalékokat, mint növényi, állati vagy ásványi olajokat is. Tartalmazhatnak továbbá a találmány szerinti szerek más biocid hatóanyagokat, valamint trá­gyázószereket, nyomelemeket stb. is. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 50 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom