157758. lajstromszámú szabadalom • Univerzális kavicsszűrő

- MAGYAR SZABADALMI 157758 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^jjß^ Nemzetközi osztályozás: jflfflll,, E 03 b 3/18 ISf Bejelentés napja: 1368. X. 29. (OA—394) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelent: 1971. V." 31. ( Feltalálók: Lőrincz János igazgató, Budapest, Dr. Kassai Ferenc főmérnök, Budapest, Dura Károly üz. főmérnök, Miskolc, Csiszár László kirendeltségvezető, Miskolc Tulajdonos: Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Budapest Univerzális kavicsszűrő A találmány univerzális kavicsszűrő, homokmentes, tiszta talajvíznek vízadó, porózus talajrétegekből való folyamatos kinyerésére. A mélyfúrású artézi kutak szűrőzési technológiája a közelmúlt évtizedékben nem sokat fejlő- 5 dött annak ellenére, hogy számos próbálkozás történt jó hidraulikus tulajdonságokkal rendelkező, könnyen és gyorsan előállítható szűrőcsövék kialakítására. Ezek a próbálkozások többékevésbé kísérleti jellegűek maradtak, és valója- 10 ban széles körben egyik megoldásnak sem sikerült elterjednie. Az artézi kutak fúrásának két alapvető iránya: az ivóvízszerzés céljából, valamint a ihidrogeoló- 15 giai célokból történő fúrások. Mindkét területen általános szokás, hogy a vízadó homokrétégek átfúrása iszapöb'lítéses fúrási technológiával, a kútképzés pedig hagyományos sárgaréz, vagy műanyag szitaszövettel borított, perforált vagy 20 hasított Mannasnian-fúrócsőből kialakított szűrőcsővel készül. Számos külföldi és hazai — kútfúrással foglalkozó — szakcikk és tanulmány leszögezi azt a 25 körülményt, hogy a jelenlegi formában használt szűrőcsövék hidraulikus tulajdonságaik és szerkezeti kiképzésük tekintetében egyáltalán nem felelnek meg a velük szemben támasztott korszerű követelményeknek. ?.0 Az a tény, hogy ma is széles körben alkalmazzák a régóta elavult szűrőberendezéseket, csupán arra vezethető vissza, hogy egyrészt nem került piacra újabb és tökéletesebb megoldás, másrészt a hagyományos kialakítású szűrők aránylag primitív módon, egyszerű eszközökkel előállíthatók voltak, kialakításuk pedig semmi különösebb elméleti, vagy gyakorlati szakértelmet nem kívánt. Az eddig széles körben alkalmazott szitaszövetes szűrőcsövek és a hozzájuk rendelt szűrőzési technológia egy sor — szakmai körökben régóta köztudott — hiányossággal rendelkezik. Ezek egyik legfontosabbika, hogy a bentonitos iszapöblítéses fúrási módszer esetén a vízadó rétegnek ily módon való átfúrása során a kút közvetlen környékének iszappal való elárasztását nem lehet elkerülni, ami a kút által termelt víz tisztaságát közismerten károsan befolyásolja. Próbálkoztak azzal is, hogy a szűrőcső külső köpenyfelületénél egy vagy többrétegű •kavicsköpenyt helyeztek el, ami azonban technológiailag körülményesnek bizonyul. Nem közömbös hátrány az sem, hogy a Védőkavics beépítése, illetve utólagos kiemelése jelentős többletmunkával jár, gyakran előfordul a csövek Összetapadása, ami a szűrőszita megsérülését eredményezi. Igen nagy hátrány az is, hogy ennél a technológiánál fölöslegesen nagy kútátmérők adódnak. E módszernél a szűrőcsövék külső palástfelülete 157758