157749. lajstromszámú szabadalom • Etetőberendezés különösen borjúhízlaláshoz

3 157749 4 zérlőberendezéssel a mindenkor az egyes állá­sokhoz tartozó programadó elem útján lépésen­ként az egymást követő etetési periódusok rit­musában az állat mindenkori utolsó egyedi ta­karmánymennyiség szükségletének megfelelően a hozzátartozó állatállásban önműködően beál­lítható. A találmány szerinti istálló a boxos istálló elő­nyeit a munkamegtakarító állatetetés előnyei­vel egyesíti, új önműködő etetőberendezés segít­ségével, amelynek programozóberendezése min­den egyes állatnak annak egyéni takarmány­mennyiség szükségletének megfelelő takarmány­adagot adagol önműködően. Ezáltal az állatok hizlalása és nevelése az eddiginél lényegesen gazdaságosabb módon valósítható meg és az ál­latok egészséges és egyenletes fejlődését bizto­sítja. Rendkívül előnyös, ha a programozó berende­zés programadó eleme mindenkor a hozzátartozó állatállásban van elhelyezve, és fajtájának meg­felelően mechanikusan erő, ill. formázó módon vagy villamosan vezetőén van az adagolóberen­dezéssel összekötve. Azáltal, hogy az állatok szá­mára a mindenkori takarmányadag adagolását meghatározó programadó elem a hozzátartozó állatállásban van elhelyezve, az adagolás alatt mindenféle elcserélési veszély ki van küszö­bölve. A programozó berendezés egyszerű és olcsó ki­alakítása biztosítható azáltal, ha mechanikus programadó elemként ívpálya vagy ütközőele­mek vannak az adagoló berendezés állító tagjá­nak haladási pályáján, levehetően, a mindenkor hozzátartozó állatállásban elhelyezve. Az ilyen programozó berendezés egyszerű felépítése kö­vetkeztében a legcsekélyebb karbantartási kö­rülmények között is a legnagyobb üzembizton­ság biztosítható. Rendkívül pontos és sokoldalú adagolás való­sítható meg, ha az ívpálya vagy ütközőelemek az állatállásoknál az állítótag haladási pályájá­nak behatolási mélységét tekintve állíthatóan, előnyösen fokozatmentesen eltolhatóan és rög­zíthetően vannak elhelyezve. Ilyen költséget megtakarító módon minden állatállás számára csak egyetlen ívpályára van szükség, amelynek segítségével a mindenkori takarmányadag a szo­kásos keretek között adagolható. Az istálló előnyös kiviteli formája szerint az etetőberendezés annak futóművéhez tartozó mo­torikus hajtás és léptetőrendszer segítségével lépésenkint mindenkor egy etetési periódusnak megfelelő időközzel a vezetőpályán az egymást követő kivételi helyzetekbe mozgatható. Az ete­tőberendezés ilyen kialakulása következtében az állatok etetése, az utolsók takarmánnyal való el­látása után, semmiféle további munkát nem igé­nyel. Ilyen körülmények között előnyös, ha a lép­tető rendszerhez legalább egy, az etetőberende­zés futóművén az ívpálya vagy ütközőelem el­haladásának tartományában elhelyezett és ezek­kel a motorikus hajtás leállítása értelmében ve­zérelhető időkapcsolómű van társítva. Ennek se­gítségével az etetőberendezés csak azoknál az állatállásöknál áll meg, amelyeket egy-egy állat elfoglal és ennek következtében programadó elemmel van ellátva a takarmányadag részére. Az üresen álló boxok előtt azonban, ahonnan a programadó elemet eltávolítottuk, az etetőbe­rendezés tovább halad anélkül, hogy az időkap­csolóművön időt rabló beállító munkát kellene végezni. Amint a későbbiekben még ismertetni fogjuk, az időkapcsolóműnek legalább egy, az ívpálya vagy ütközőelem által vezérelhető nyugalmi érintkezője és bekapcsolási késleltetése lehet. A találmány szerinti berendezés különösen akkor alkalmazható előnyösen önműködő etetésre, ha a bekapcsolási időkésleltetés olyan időtartamra van beállítva, amely a tapasztalat szerint egy lassan ivó állat számára a legnagyobb adag­mennyiség esetén a kivételi tartály tökéletes kiürítéséhez szükséges. Ezek a viszonylag hosszú állásidők azonban ekkor azoknál az állatállásoknál is elkerülhetet-^ lenek lennének, ahol az állatok, különösen rend­kívül kis adagok esetén a kivételi tartályt lénye­gesen gyorsabban ürítik ki. A találmány ezért gondoskodik arról, hogy a léptetőrendszer legalább egy, a kivételi tartály töltésfokától függően vezérelhető indítókapcso­lóval, pl. úszókapcsolóval legyen ellátva, ame­lyen keresztül a motorikus futóműhajtás áram­köre a kivételi tartály bekövetkezett kiürülésé­nek időpillanatában közvetlenül vagy közvetve zárható. Ezzel az egyszerű intézkedéssel az önműködő etetőberendezés rögtön az egyik állatállástól a másikig továbbhalad, ha az állat az egyik állat­állásban a kivételi tartályt tökéletesen kiürítet­te. Az etetőperiódusoknak ez a hozzáidomítása az utolsó állat által a kivételi tartályból a hozzá­tartozó takarmányadag kivételéhez egyénenként szükséges időtartamhoz, biztosítja, különösen több állatállással ellátott istálló esetén az etető­folyamat racionális meggyorsítását. Ha az etetőberendezésnek két vagy több ürítő­tartálya van, hozzátartozó idő- és indítókapcso­lókkal, akkor azok elrendezése olyan, hogy a fu­tóműhajtás áramköre akkor záródik, ha a leg­lasabban ivó állat a számára hozzáférhető kivé­teli tartályt kiürítette. A borjúneveléshez, ill. hizlaláshoz szokásos ta­karmány vízből és abban oldott koncentrátpor­ból áll. Hogy az állat táplálkozási zavarait kikü­szöböljük, a takarmány előkészítésekor annak mindenkori korát figyelembe kell venni, úgy, hogy a takarmány összmennyiségéhez megfelelő mennyiségű koncentrátumot kell adagolni. Amennyiben egy istállóban csak közel hasonló fajtájú állatokat tartunk, akkor a takarmány rendszeres előkészítése nem jelent nehézséget. A koncentrátpor arányát akkor csupán az egy-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom