157744. lajstromszámú szabadalom • Gyors szalaglyukasztó berendezés

3 157744 4 Szalaglyukasztó berendezések leggyakrabban 5—8 csatornás, szabványos méretű lyukszalagokat állítanak elő. A szalagon hosszirányra merőlegesen egy-egy lyuksor fejez ki önálló elemi információt: egy-egy „karaktert". Egy-egy karakter kilyukasztására a berendezés maximálisan annyi kést használ fel, ahány csatornás a lyukszalag. Azokat a késeket, amelyek a karakter lyukkombinációjának megfelelően lyukat kell, hogy vágjanak a szalagon, elektromágnesek segítségével működtetik. A vágólapot, amely a papírt tartja és a késeket vezeti, rendszerint rögzítetten alakítják ki és a kések mozognak. Egyegy karakter lyukasztása után a kések visszatérnek eredeti helyzetükbe és akkor egy sornyi távolságra továbbítódik a papír. Ezután újabb karakter lyukasztásával ismétlődik a folyamat. A fenti rövid leírásból kiderül, hogy a berendezés sebességét azoknak az elektromágneseknek a működése korlátozza, amelyek a késeket működtetik, illetőleg — bizonyos típusoknál — a kések lyukasztására való beállítását végzik. Az eddig kialakított leggyorsabb elektromágnesek kb. 3 msec alatt működnek, azaz másodpercenként 300-nál több működtetésre általában nincs lehetőség. A találmány segítségével a fent említett hátrányokat igyekszünk csökkenteni. A találmány szerinti gyors szalaglyukasztó berendezéssel az említett hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a berendezés lyukasztókései a szalag haladási irányában több, a szalag haladás irányára merőleges sorban helyezkednek el, a kések hossztengelyük irányában elmozgathatóan elrendezve és mindenegyes kés — a kést lyukasztó állásba rögzítő — elmozdulásgátló reteszszel van ellátva, míg vágólapja a kések hossztengelye irányában elmozgathatóan van elrendezve. A találmány szerinti lyukasztóberendezést rajzok alapján, kiviteli példa kapcsán ismertetjük részleteseibben. Az la) lb) és le) ábra a találmány szerinti lyulkaszitóberendezésnek azt a résziét mutatja három nézetben, amelyekben a feéssorok és a toésebet működtető elektromágnesek láthatók oldalnézetben. Az elektromágnesek körvonalrajza pusztán- csak az ábra érthetősége végett szerepel. A 2a) és 2b) ábra a kések megtámasztását végző szerkezeti elemek erősen nagyított vázlatát mutatja példaképpen. A kések felső végéhez illeszkedő ütközőelemek — kisebb, méretben — az la) ábrán is láthatók. 3. ábra példakénti szalagtovábbító szerkezet lényeges részeit mutatja. Ez az általunk javasolt megoldások azon változata, amelynél önzárós szerkezet segítségével jön létre a szalag megfogása majd felszabadítása. A 4. ábra a szalagtovábbító szerkezet megfogó részének felnagyítása, amely a 3. ábrához képest 90 fokkal elfordított nézetben látható. Az 5. ábra azt a példakénti szerkezeti megoldást mutatja, amelynek segítségével a papírszalag a lyukasztó késszerkezetbe jut. Amint az la), lb) és le) ábrán látható, a szokásos megoldástól eltérően nem egy, hanem több sor 1 kést alkalmazunk egyidejű működtetéssel. A példaként bemutatott megoldásban tíz késsort alkalmazunk. A késsorok számát könnyen növqlni lehet, bár feleslegesnek tartjuk, hogy a számítógépek szokásos „szóhosszúságát" (10—15 sor azaz karakter) meghaladja. A kések elrendezése — oldalnézetben az lb) ábrán látható. Hosszúságuk soronként változó azért, hogy a működtető szerkezet kapcsolódása biztosítható' legyen. Az la), lb) és le) ábrán a hivatkozási számok a következő alkatrészeket jelölik: 1 kés, 2 vezetőlap, 3 vágólap, 4 kés felső vége, 5 ütköző elem, 6 ütköző elem felső rögzített része, 7 rugólap és 8 elektromágnes. Ezek az alkatrészek a 2a) és 2b) ábrán nagyobb léptékben láthatók. Az 1 kések alsó végei [2a) és 2b) ábra] a 2 vezető lap 2a) furataiba csatlakoznak, amelyiknek lyukelrendezése teljesen megegyezik a vele együtt mozgatott 3 vágólapéval. A kések felső 4 végét 5 ütköző elem támasztja meg. Az ütközőelem felső 6 része rögzített és ehhez vékony 7 rugólappal csatlakozik az alsó, elmozdítható rész. Ezeket az elmozdítható ütköző elemeket közönséges 8 elektromágnesekhez erősített 9 huzalok mozdíthatják ki függőleges helyzetükből, ily módon lehetővé téve a kések függőleges irányú elmozdítását. A meg nem támasztott kések nyugalmi helyzetükből felfelé, kismértékben elmozdulhatnak, természetesen akkor, amikor a hozzájuk tartozó elektromágnesek gerjesztett állapotban vannak. Lyukasztás alkalmával a berendezés a 3 vágólapot felfelé mozdítja el, oly mértékben, hogy a felütköztetett és így helybenmaradó 1 kések a 3 vágólap és az 1 késeket vezető 2 lap között levő papírszalagot éppen átszakítsák. Azok a kések, amelyek a kiválasztott működési fázisban nem. lyukasztanak, szabadon el tudnak mozdulni felfelé a papír nyomása következtében, mivel felütköztető szerkezetük ki van iktatva. Folyamatos lyukasztás esetén a vágólap függőleges irányban alternáló mozgást végez: felső holtponton megtörténik a lyukasztás, alsó holtponton a szalag nyer továbbítást. Miközben a vágólap lefelé mozog és az alsó holtpontot közelíti meg, .a kések kitámasztásában szereplő elektromágnesek az új lyukasztás! feladatnak megfelelően beállnak. Meg kell jegyezni, hogy a kések minimális tömegű vágószerkezetek, amelyeket lágy rugók segítségével állítanak vissza mindenkori alaphelyzetükbe és lyukasztáskor legfeljebb csak akkora erőt kell átvinnük, amekkora a papír egy-egy lyukszerinti átszakításához szükséges, ezért a felütköztető szerkezet minimális tömegű lehet. Ebből következik az is, hogy a felütköztetésben szerepet játszó elektromágnesek kis terhelésűek, azaz gyors működésűek lehetnek. A szalag továbbítását többféle módon oldhatjuk meg; egyik esetben (3. ábra és 4. ábra) önzáró mechanikai szerkezet alternáló mozgással 1(0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2