157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására

• 157725 11 12 A 36 második rádiófrekvenciás tápforrást az f-2 frekvenciájú 38 oszcillátor, mely frekvencia az fi-itől különbözik, és a Z/2 ohm értékű 40 soros impedancia reprezentálja, ez a tápforrás is 5 22 és 24 közé kapcsolódik. A 22 vezeték áramát ezen tápforrás az íe nagyfrekvenciájú árammal növeli. A találmány, mint az előzőekben jelezve is volt, egy alapvető koncepción alapul, melyet mostanáig nem méltányolták, nem a leghaszno­sabb oldalát. Az elektromos fluxus újrarendeződése illető­leg az elektromos teret torzító részecskén ke­resztül, illetőleg annak környezetében folyó áram a nyugalmi energiára vonatkozó összefüg­gésben változásokat okoz a tranziens változás következtében oly módon, hogy hő fejlődik és a térben energia tarolodflcTEzek az energia-ösz­szefüggésben fellépő változások különböznek egymástól különböző frekvenciák és különböző részecske-méret, összetétel, és topológia eseté­ben, és az elektródák közötti impedanciában tükröződnek vissza, mint megfelelő ellenállás vagy kapacitásvaitozások. Ez így •iléván az elek­tródák közötti apertúra-impedancia reprezentál­ható olyan ekvivalens körrel, amely egy vagy több ellenállást és kondenzátort tartalimaz, és amelybe egy ellenállásból és kondenzátorból ál­ló lokális kombinációt egy másik eilenálláskon­denzátor kombináció helyettesít, amely a ré­szecskét vagy a sejtet reprezentálja. Ahhoz, hogy valamennyi frekvencián elfogadható érité­kű legyen, az ilyen helyettesítő kép nagyon komplikált lehet. Bármely egyedüli frekvencián egyetlen ellenállással és kondenzátorral repre­zentálható, amelyek értékei különböző frekven­ciákon különbözni fognak. Adott típusú sejtek vagy részecskék általában olyan tulaj donságúak, hogy az ekvivalens ellenállás és kapacitás kö­zött belső összefüggés van. Az 1. ábrán egy egyszerű áramkör van illuszt­rálva, amely kísérlet aura, hogy leírja egy ré­szecskének egy olyan Coulter ntípusú érzékelő zónáin váló keresztülhaladásának természetét, amely három különböző áramforrás segítségével van kiképezve, az egyik fi 'frekvenciájú, a má­sik Í2 'frekvenciájú, a harmadik fo frekvenciá­jú. Az fo frékveníciájiú áramforrás egyenáramú, vagy „zérus frekvenciájú" vagy olyan kis frek­venciájú, hogy az áramkörben keletkező reaktív hatásnak semmiféle következménye nincs, míg a másik kettő az áramkörben véges hatást kifejtő különböző frekvenciájú rádiófrekvenciás áram­forrás. Ezen három áramforrás jelölése általában 20, együtt tekintve 'mind a hármat, 'mint az érzékelő zónához tartozó áramforrás-szervet. Valamennyi áramforrás a 22 vezeték és a 24 közös kapocs közé van kapcsolva, mely utóbbi láthatóan föl­delt. A 26 áramforrást ia 28 egyenáramú poten­ciálf'O'rrás és az- Rj soros ellenállás, mely a 26 tápforrás belső ellenállása, reprezentálja. Ilyen kialakítás esetén a 22 vezetékben állandósult ál­lapotú egyenáram fog folyni. Az 30 első 'rádiófrekvenciás tápforrást az ft frekvenciájú 32 oszcillátor és a Z/i ohm értékű 34 soros impedancia reprezentálja; ez szintén a 22 és 24 közé van kapcsolva. A 22 vezeték ára­mát ezen. tápforrás az ít nagyfrekvenciájú áram­mal növeli." Az, hogy az 1. ábrán leírt ekvivalens áramkör jóval komplexebb, mint a találmány által vizs­gált, az igénypontokban definiált legalapvetőbb kialakítás, figyelembe lesz véve, de ez lehetővé teszi a találmánynak és változatainak alaposabb vizsgálatát. A találmány alapvető kialakítása olyan, hogy egy vagy több tápforrást alkalmaz olyan elrendezésben, melynek eredményeképpen különböző fajtájú kimenő jelek keletkeznek, en­nek magyarázata az .alábbiakban található. Folytatva az 1. ábra szerinti áramkör magya­rázatát, az fi és í-2 frekvencia egymástól meg­felelően különböző, a rádiófrekvenciás, vagy an-' nál még nagyobb frekvenciás tartományban le­vő frekvenciáik, például 3 Mc/s és 10 Mc/s, és néhány száz Mc/s-ig mehetnék el. Az áramkör komponenseinek természete, gazdaságosság és más tényezők fogják megszabni a részecske­rendszer ismert reakcióival együtt ezen külön­böző frekvenciákat. A 42-és 44 hálózat, mely a 22 és 24 vezetékek közé van kapcsolva, reprezentálja az érzékelő zóna és az érzékelő szerv ekvivalens áramkörét. Ez az áramkört elrendezés nem kizárólagos, vi­szont célszerűen oly módon van illusztrálva, hogy a 46 kimeneten megjelenő jel komplex volta kitűnjék és mert egyszerűen összevethető olyan elrendezésekkel, melyek az ebben járta­sak számára talán ismerősebbek. A Ooulter-Számlálóban egy főzőpohár lehetett, amely azt a folyadékot tartalmazta, amelyben a vizsgált ré­szecskék szuszpendálva voltak. Zárt folyadékos rendszer, beleértve azt is, mely aparturacsőként vált ismeretessé, mely aperturacsövön az aljával szomszédos helyen egy mikroszkopikus nyílás van, olyan elrendezésű, hogy az aperturaoső al­só része belemerül a folyadéktestet tartalmazó főzőpohárba. A zárt folyadékos rendszer többi része úgy van kialakítva, hogy az aperturacsö­vön belül egy második folyadéktest van kiképez­ve. A két folyadéktest közötti egyetlen fizikai összeköttetés az aperturacső falában levő mik­roszkopikus nyíláson keresztül valósul meg, és közöttük az egyetlen egyenáramú csatlakozás is ezen a nyíláson keresztül jön létre. Az elektróda, mely rendszerint platina, mindkét folyadékfest­be bele van merítve, vagy kapcsolatba van hoz­va vele, így egy van a főzőpohár ban ós egy az aperturacsőben. Az áramforrás az elektródákra elektromos vezetőkön keresztül kapcsolódik, mely vezetők kinyúlnak a főzőpohárból és az aperturacsőből, hasonlóképpen a detektáló szerv is a főzőpohárból ós az aperturacsőből kinyúló vezetékek segítségével kapcsolódik az elektró­dákra. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom