157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására

27 157725 28 egyik csatorna kimenetének . szabályozása által bizonyos célból eltüntetni a másik csatorna kimenetét. Tegyük fel például, hogy egy részecskekeveréket tanulmányozunk, és kívánalom szerint egytípusú részecskét megszámolunk illetve osztályozunk. Ha a részecskék lényegében különböző dielektromos konstanssal rendelkeznek, ez viszonylag igen egyszerű. Hia a különbség csekély, más elrendezésre van szükség, az itt közölt elveket alkalmazva. •Ha egy részecske-szuszpenzióban, mint például a vörösvérsejt-sóoldat, iamely rádiófrekvenciás térben növekvő mértékben válik átlátszóvá növekvő frekvenciáknál, egy részecskéhez két jel tartozik, mely jelek megfelelő mértékben különböző frekvenciájúak, a nagyobb frekvenciának megfelelő jel (amplitúdója nyilvánvalóan kisebb lesz. Példaképpen a polisztirént már említettük, mint olyan anyagot, melynél ez a hatás kevésbé hangsúlyozódik ki. Vékony héjú és jó vezetőképességű anyagolt tartalmazó vérsejtek esetében a héj „vezetővé" válik és az áram folyását tekintve gyakorlatilag átlátszó lesz. A vezetés ilyen értelemben célszerű, ha magába foglalja az eltolási áramot, amely a kapacitív hatás, valamint a vezetést létrehozó töltések szokásos vándorlása miatt adódik. A 6. ábra szerint az áramkör viselkedését két ugyanolyan méretű, de különböző fajtájú 'részecskére vonatkozó információk szétválasztásával kapcsolatban lehet 'magyarázni. A 6. ábrán az 5. ábra 132 pontján levő két jel hullámformája látható a 150 jelzéssel. A 151 első impulzus a polisztirén részecskét reprezentálja, míg a második a vérsejtet reprezentálja, melyek az érzékelő zónán egyjmás után haladnak át. A 153 jelzés azon jelek hullámformájára vonatkozik, melyek ugyanazon két részecskének az érzékelő zónán való áthaladásakor keletkeznek, de ez esetben a jeliek a másik csatornából származnak és a 136 ponton jelennek meg. A 154 és 155 jelek rendre ugyanazon polisztirén részecskét és vérsejtet reprezentálják. A jelek az első esetben pozitívak, míg a második esetben negatívak, a kivonás lehetősége így rögtön felmerül, ámbár ezek vagy lehetnek olyan polaritásúak, ami a 110 kivonószerv számára megfelelő, vagy nem. A 156 jelzésű reprezentáció a 138 ponton ezen jelek eredményeként létrejövő jelre vonatkozik. A 6. ábra idő és amplitúdó skálája mindegyik esetben ugyanaz. Miként kell az egyik csatorna esetében a polisztirén részecske áthaladása által keltett jel amplitúdóját úgy beállítani, hogy egyenlő legyen a másik . csatornán érkező jel 'amplitúdójával? Ezt a féritadkben már diszkutáltuk, realizálása vagy az egyik csatormában történő csillapítás, Vagy a másik ágban, történő erősítés, vagy mindkettő segítségével biztosítható. A 150 szerinti jelek azon jeleket reprezentálják, melyek akkor keletkeznék, amikor ugyanazon részecskék, mint a 153 jeleket létrehozó esetben, az érzékelő zónán egyenáramú térben baladnak át, az utóbbi pedig az érzékelő zóna rádiófrekvenciás áramának modulációja folytán, jön létre. Meg kell jegyezni, hogy az erősítősadjusztálás ellenére a 155 impulzus, amely a vérsejt áthaladásakor a rádiófrekvenciás hordozó modulációja által keletkezett, jóval kisebb, mint az egyenáram okozta 152 impulzus. Ha a 150 és 153 jeleket a 110 blokkban algebrailag összeadjuk, azaz kivonjuk őket egymásból tekintet nélkül az előjelre, a polisztirén 151 és 154 impulzusa pontosan kiejti egymást, de a 155 impulzus ós a 152 impulzus között megmarad 'az eltérés, egy kicsiny 157 impulzus keletkezik. Ez az impulzus a 138 ponton jelenik meg és a 140 számlálóba kerülhet. Ezen elrendezés egyéb alkalmazásai önmagukból következnek. Példaképpen a szerkezet elrendezhető oly módon, hogy csak a polisztirén részecskéket érzékelje, vagy a kimenetek kombinálhatók úgy, hogy két részben két kivonó szervet és számláló vagy méret megállapító szerveket, stb. alkalmaznak oly módon, hogy az egyik számláló szerv azokat az impulzusokat fogja csak fel, melyek a polisztirén részecskékre vonatkoznak és a másik pedig csak a vérsejtekre vonatkozó impulzusokat érzékeli. A 7. és 8. ábrákon az 5. ábrán lévő szerkezet van egy eszközben elrendezve olyan több típusból álló keverékben egyik részecske típus méreteloszlásának vizsgálatára, mely típusok osztályozhatók az ismertetett módszerrel. A 7. ábrán levő 20 áramforrás szerv két íazonoS forrást tartalmaz, olyat, minit az 5. ábrán látható, és egyszerűség kedvéért az 52 detektáló szeív úgy van ábrázolva mint két elemet tartalmazó blokk, mélyek mind a 160 méret és összetétel érzékelő, mind pedig 162 méret detektáló szervekre vonatkoznak. Ezen blokkok tartalmazzák az egész szerkezetet, mely szükséges ahhoz, hogy a 136 és 132 kimenet-jelekről gondoskodjék, melyek azonosak az 5. ábrán azonos számokkal megjelöltekkel. A 132 és 136 kapósokon megjelenő jelek a 110. egyeztető szervre kerülnek, mely ebben az esetben 164 szelektáló szervét, és 166 jel amplitúdó tároló szervet tartalmaz a 138 kapcson megjelenő egyeztetett kimenet a 140 számláló szervre, vagy valamely más alkalmas eszközre kerül. 10 15 Z0 25 30 85 40 45 50 55 60 Ugyanezen rendszer alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat az impulzusokat, melyéket zaj vagy a szuszpenzióban lévő buborékok okoznak. Modulációt az érzékelő zónában vagy annak közelében turbulenciával lehet kelteni, akusztikai rezgéskeltések stb. '65 Sőt mikor két részecske megegyezik egymással, az érzékelő zónán belül az 5. ábra szerinti felépítésű szerkezet detektálni fogja az elektromos változásokat, melyek minden egyes jelét érzékél-4Q nek és szétválasztják azokat. Ez egyszerű hullámalak analízisből nyilvánvalóvá válik, melyet itt nem szükséges részletezni. 14