157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására

3 157725 4 ciás áram által gerjesztett kisméretű elektromos téren áthaladó részecske okozta elektromos vál­tozás szoros arányosságban vari a részecske mé­retévél vagy térfogatával. A jelen alkalmazás­ban az egyenáram mint zérus frekvenciájú áram vehető figyelembe. Ennék megfelelően az ilyen kereskedelmi ké­szülékben az ezeken a tereken áthaladó részecs­ke-rendszerek áltál létrehozott elektromos válto­zások, melyek a részecskék különböző mérete miatti impedancia-jelleggörbére vonatkoznak, valamely megfelelő módon detektálhatok és számlálók Vagy analizátorok működtetésére használhatók. Az ilyen berendezéshez kapcsoló­dó analizátorok a részecskéket osztályozzák és nagyság szerinti csoportokba osztják, feljegyzik a nyert adatokat, stb. Amint a fenti leírásból kitűnik, a részecskék egyetlen jellemzője, amely elektromos változást hoz létre, csaknem kizárólagosan a részecske mérete, mely változás mindig létrejön, valahány­szor egy részecske az elektromos téren áthalad. Ez a korlátozás abban az esetben érvényes, ha egy olyan, a Coulter-féle elven alapuló készü­lékről van szó, amelyben az elektromos teret egyenáramú tápforrás hozza létre. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amikor a tér ger­jesztése kisfrekvenciás feszültségforrással törté­nik, mert a fellépő kapaöitásváltozások reaktan­ciái oly nagyok, hogy az ugyanabban az időpont­ban mérhető ellenállásokon keresztül gyakorla­tilag rövidre záródnák. A részecske reaktív ha­tása, ha van ilyen, mely a részecske és a szusz­pendáló folyadék diéléktromos jellemzői közötti különbség hatására jön létre, mindaddig nem mutatható ki, amíg a tér frekvenciája nem elég­gé nagy ahhoz, hogy a részecske anyaga vagy összetétele következtében fellépő reaktamcia jól éraékelhető legyen. A találmány a korábbi megvalósítástól abban különbözik, hogy a Coulter-féle elv 'alkalmazási körét lényegesen kiterjesztve, a vizsgált részecs­kékről nemcsak olyan információk nyerhetők, melyek a részecskék mérete miatti karakterisz­tikáira korlátozódnak, hanem a részecskéket al­kotó anyag természetéből és összetételéből adó­dó karakterisztikákat is magukba foglalják. . Amint a következő diszkusszióból nyilvánvaló lesz,, az első de semmi esetre sem az egyedüli előny, amely ily módon jelentkezik, abban nyil­vánul meg, hogy viszonylag könnyű olyan be­rendezést konstruálni, amely képes arra, hogy azonos méretű, de különböző anyagból készült részecskék között különbséget tegyen. A keres­kedelmi forgalomban levő Coulter-féle berende­zések esetében két azonos méretű, de különböző anyagból készült részecskének az elektromos té­ren keresztül való áthaladásakor ugyanaz az elektromos változás jön.létre. A jelen találmány alapvető koncepciója olyain szerkezet alkalmazása, mely legalább két jelet ad ki egyetlen részecskének a Coulter-féle be­rendezés érzékelő zónáján való áthaladásakor, s ezefe a jelek olyan természetűek, hogy valami­lyen módon történő megkülönböztetésük lehető­vé válik. Ezek a jelek, bármilyen módon is jön-5 nék létre, a részecsíkéknek az előzőleg lehetsé­gesiné! jóval teljesebb azonosítását teszik lehető­vé. Vissza kell, emlékezni, hogy a korábbi azo­nosítás a méretből származó információira kor­látozódott, így az osztályozás technikája is csak 10 a méretből származó információn alapult. Mivel a részecske ,,jelzés"^ének megadása na­gyobb részletességgel történik, keresztülvihető, hogy a részecskék osztályozása egy részecske­rendszerben, ha kívánatos, egyedül az összetétel t5 alapján menjen végbe. Egyidejűleg méretbeli és számbéli információk is kaphatók. A leírandó módszerek segítségével a jelek összevethetők, azaz összehasonlíthatók, kivonhatók egymásból adjusztálhatók, hogy valamelyik egy részét meg-20 szüntetve maradék keletkezzék, kombinálhatók úgy, hogy a jelek aránya jöjjön létre, stb. A nem kívánatos jelek, mint például a^zaj, kiküszöböl­hetők, a jelek bizonyos fajtái, melyek a részecs­kék valamely különleges összetételét reprezen-25 tálják, egy jel-együttesből, kiválaszthatók, és osztályozhatók, vagy számlálhatok, vagy egy­idejűleg osztályozhatók és számlálhatok, úgy hogy elkülönüljenek a többiektől, még akkor is, ha a többinek is ugyanaz a mérete. 30 A találmány a fentebb érintett felfedezésen alapul, tehát, ha egy Coulter-típusú érzékélő zónába részecskék kerülnek, azaz, ha a szuszpen­zióban levő részecskék az érzékelő zónában levő 35 kis méretű elektromos áram útjába kerülnek, ha az áram frekvenciája elegendően nagy, a ré­szecskék áthaladásakor fellépő változás nemcsak a méretnek, hanem az elektromos jellemzőknek is függvénye. Más szóval, egyetlen nagyfrekven-40 ciának esetén két detektálható jel keletkezhet, mindegyik a részecskék különböző jellemzői miatt. Ámbár valamennyi változás a részecskék méretének függvénye, az impedanciaváltozás fá­zisszöge különböző típusú részecskéknél rendsze-45 rint különböző lesz. Az eilenállásváltozás méré­séből adódó „méret" különbözni fog a kapacitív ' változás méréséből adódó „méret"-tői. A rá­diófrekvencián történt mérésiből származó „mé­ret" rendszerint nem egyezik meg a kicsiny .. vagy zérus frekvencián történő mérésből szár­mazó mérettel. Ezen felfedezés gyakorlati szempontja az, hogy a részecskék jellemezhe­tők és osztályozhatók méretük és elektromos tulajdonságaik szerint. Ez a némileg egyszerű­sített magyarázat a továbbiakban részletesen ki lesz fejtve, de ebben a pontban elegendő. A tervezés egyszerűsége és az egyenletes ka­librálás céljából rendszerint kívánatos egyen­áramú vagy más kisfrekvenciás gerjesztést al­kalmazni, ha arra van szükség, hogy méretbeli információt szerezzünk a részecskéknek a mé­rettől különböző minőségi jelző szerint történő osztályozása vagy szétválasztása esetén. Viszont ez nem mindig szükségszerű. Például számos 65 különböző fajtájú részecskéknél két jól rneg­a .

Next

/
Oldalképek
Tartalom