157724. lajstromszámú szabadalom • Hordozólemez gömbölyű gyümölcsök vagy hasonlók csomagolására és szállítására

7 157724 8 nyú nyúlás következtében erőteljesen a gyümölcs felületére fekszenek, vagyis a legnagyobb C gyümölcskeresztlmetszetet erőteljesen körülfogják. 5 Ez a kettős, vagyis mind függőleges, mind pedig vízszintes irányban működő szorítáhatás rendkívül biztos és ezzel egyidejűen különösen kíméletes rögzítést biztosítanak a gyümölcsnek a hardozólemez sejtjében, mégpedig azoknál a 10 gyümölcsöknél is, melyeknek nagysága és alakja lényegesen eltér a hordozólemaz sejtmérete által meghatározott előírt alaktól és nagyságtól. A sejtnek találmány szerfala kialakítása, elsősorban pedig annak fölső befogadó nyílása lehetővé 15 teszi egyidejűlég a gyümölcsnek könnyű, fáradságmentes és nem utolsó sorban hátrányosan erős benyomó erő kifejtése nélküli elhelyezését, ezen kívül pedig a hordozólemeznek ellennyömófej nélküli, vákűumalakításBál való előál-20 lítását. A hordozólemeznek a 8. és 9. ábrákon látható kiviteli alakja lényegében a 4—7. ábrákon bemutatott kiváltéi, alaknak felöl meg, melyeken 25 az azonos részek azonos hivatkozási számokkal vannak ellátva. Ennél a kiviteli példánál a 4 oldalsó sejtfal minden 5 nyeregnél egy aránylag mély- és megközelítően függőleges irányú 8 bordaszerű bemélyedéssel van ellátva, amely egé-30 szen a 3 sejtfenékig nyúlik. Ezeknek a 6 bordaszerű bemélyedéseknek kialakításával az A sejtek rugalmas nyúló és alakváltozó képessége keresztirányban lényegesen megnövekszik, és így a sejtek még könnyebben tudnak alkalmaz-35 kodni ;a beléjük helyezett gyümölcsök különböző alakjához és nagyságához. Ezenkívül a 8 bordaszerű bemélyedések nemcsak az alsó gyümölcsrész szellőzését szolgálják, hanem a függőleges szorítáhatás lényeges megjavítását is eredmé-4Q nyezik. A függőleges 8 bordaszerű bemélyedések száma és elhelyezése magától érthetődően tetszés szerint választható meg. megkívánt keresztirányú, illetve felületmenti alakuló- és nyúló-képességét eredményezik. Az F gyümölcsnek a hordozólemez A sejtjébe való behelyezésekor és könnyű benyomásakor a könnyen idomuló 4 oldalsó sejtfal rugalmas alakváltozást szenved, keresztirányban, vagyis a 3 sejtfenékkel párhuzamosan kinyúlik, és ekkor a behelyezett F gyümölccsel való érintkezési felületen megközelítően gömbalakú, a gyümölcsfelülethez alkalmazkodó alakot vesz föl, amint az elsősorban a 6. ábrán látszik. Megfelelő alakváltozás tapasztalható a fölső sejtperemen is. Az F gyümölcsöt ily módon kíméletesen, de mégis szilárdan szorítottuk be a 4 sejtbe, mégpedig mind függőleges, vagyis a sejt középtengelyével párhuzamos, mind pedig arra merőleges, vagyis a sej'tfenékkel párhuzamos irányban. A függőleges szorító hatás az oldalsó, nagyobb rugalmas idomulőképességű 4 sejtfalak által biztosított sejtalakváltozáson alapul, amely a legnagyobb C gyümölcskeresztmetszet helyén az A sejt körül helyetfoglaló 2 púpok merevített fölső részei alatt következik be (lásd a 6. ábrát). A vízszintes szorító hatást ezzel szemben a 7. ábrára való hivatkozással tudjuk megvilágítani. Ezen äz ábrán 'fölülnézetben az 1 folytonos vonallal egy üres A sejt megközelítően háromszög alakú fölső pereme, a 11 szaggatott vonallal pedig,-a gyümölcs behelyezése utáni állapotban, egy megtöltött sejt fölső pereme van ábrázolva. Ti-el és Tn-el azokat az érintőket jelöltük, amelyek az üres sejt 1 fölső peremén, illetve a megtöltött sejt 11 fölső peremén levő érintési ponthoz vannak húzva, illetve azokhoz a pontokhoz, amelyek a szomszédos sejtekbe behelyezett gyümölcsök középpontjainak egymástól mért legkisebb távolságát jelentő összekötő egyenes, valamint sejtperemek metsződésénél adódnak. Amíg az A sejt üres, a két TI érintő egymással pl. 120°-nál kisebb szöget zárt be. A gyümölcs behelyezésekor :az A sejt kontúrja rugalmasan kitágul, és a TI érintők a Tll helyzetet veszik föl. Ez az általuk most bezárt szög az előbbinél nagyobb, megközelítően mondjuk éppen 120°. A rugalmas sejtanyag igyekszik azonban a TI 1 érintőket eredeti TI állásukba visszatéríteni. Ily módon az A sejtben lévő gyümölcs a 3 sejtfenékkel párhuzamos irányban és rugalmasan feszültség alá kerül. A vízszintes szorító hatás tehát más szóval oly módon valósul meg, hogy a fölső háromszög adakú sejtpeirem az F gyümölcs behelyezésekor rugalmasan és megközelítően all kör alakjának megfelelően deformálódik, majd pedig arra törekszik, hogy eredeti háromszögletű alakját újgyümölcs a fölső sejtperem háromszögalaprajzú ból visszanyerje. Ennek következtében az F 1 oldalai mentén, elsősorban azonban a 10 üreges összekötő test mentén, vízszintes irányban ezek kíméletes, rugalmas nyomásának van kitéve. Ezt a vízszintes szorító hatást a függőleges szorító hatás kedvezően befolyásolja, minthogy a 4 sejtfalnak a legnagyobb C gyümölcskeresztmetszet P síkja fölötti részei, különösen pedig a -10 üreges összekötő rész, a mélyebben elhelyezkedő oldalirányú kihasasodás, illetve keresztirá-S'zabadalmi igénypontok: 1. Hordozólemez gömbölyű gyümölcsök vagy hasonlók csomagolájsára és szállítására, amely hordozólemez könnyen Idomuló műanyagból, előnyösen hőre lágyuló műanyagfóliából készül, sejtszerű felépítésű, és amelynél minden sejt (A) fölső pereme szögletes alaprajzú, míg a sejtfenék (3) körkörös vagy ovális alakú, és az oldalsó sejtfalak (4) a sejtfenékkel (3) párhuzamos síkmetszetekben a sejt fölső részében levő szögletes kontúrból lefelé a sejtfenék (3) kontúrjába folytonosan, illetve fokozatosan átmenő keresztmetszeti alakbal rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy minden sejt (A) fölső belső pereme háromszög alaprajzú, és e háromszög belső köre kisebb átmérőjű, mint a sejtbe belehelyezendő gyümölcs (F) legnagyobb keresztmetszeti körének (C) átmérője, a fölső sejtperem megközelítően háromszög alaprajzú oldalai (1), illetve az oldal-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4