157716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyümölcsök, főleg almástermésű gyümölcsök érettségi fokának meghatározására

157716 5 6 szerűen perforált exszikkátor-betéten — előnyösen a mérőoldat fölött — foglal helyet, a mérőoldatba mérőelektróda nyúlik bele, amely a vizsgálandó egység mérőedényén, például annak fedőfaúráján van keresztülvezetve, és a regisztráló egységgel össze van kötve, a regisztráló egység pedig valamilyen önmagában ismert konduktométer. A mérőoldatnak a mérőedénybe levegőbebocsátás meBőziésével való bejutitiatása és abból ugyancsak levegőbejutását kizáró üríthetősége érdekében a mérőedény csapos tölcsérrel, vala-f mint leeresztő csappal van ellátva. A találmányunk szerinti eljárás és berendezés gyümölcsök, főleg almástermésű gyümölcsök érettségi fokának meghatározására az eddig ismert gyakorlatban nehezen megvalósítható eljárásokkal szemben számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabb ja, hogy mind a tárolóhelyek, mint pedig a termelők, sőt maga a kereskedelem is egyszerűen föl tudja használni, alkalmazásához nincs szükség laboratóriumi körülményekre, speciális vegyszerekre, nem kellenek hozzá különösebb kémiai vagy fizikai ismeretek, amellett pedig az eljárás gyakorlatilag hibamentes és rendkívül gyors. A tapasztalat szerint a kiválasztott minták érettségi fokának meghatározására kb. 5 perc elegendő. Kétségtelen tény ugyan, hogy a berendezés beszerzése bizonyos beruházást igényel, de ez összegszerűségében teljes elenyésző az elérhető nyereséghez, illetve elsősorban a módszer alkalmazásával megelőzhető illetve elhárítható veszteségekhez képest. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon a találmányunk szerinti berendezés vázlatos kiviteli alakját tüntettük föl. Az elektromos vezetőképesség mérésére szolgáló 1 konduktométer valamilyen 10 kábel segítségével össze van kötve a 2 mérőedénnyel. A 2 mérőedény a 3 csapos tölcsérrel rendelkezik, amely a 9 mérőoldatnak a 2 mérőedénybe váló bejuttatására szolgál. Erre azért van szükség, hogy az 5 exszikkátor-betéten elhelyezkedő 8 gyümölcsöket levegő ne érje, illetve a 2 mérőedényt a 6 fedőbúrájának eltávolításával ne kelljen megnyitni a 9 mérőoldat bejuttatása érdekében. Ugyanézen okból kifolyólag, vagyis azért, hogy a 9 mérőoldatot a 2 mérőedényből ugyancsak annak kinyitása nélkül el lehessen távolítani, a 2 mérőedény a 4 leeresztő csappal is el van látva. A 6 fedőbúrán a 7 mérőelektróda hatol keresztül, amely a 8 gyümölcs által „kilélegzett" széndioxid mennyiségét érzékeli. A mérés végrehajtása oly módon történik, hogy a vizsgálandó 8 gyümölcsöt a környezetének megfelelő hőmérsékleten elhelyezett berendezésbe behelyezzük. A gyümölcs behelyezése után a 7 mérőelektródától az 1 konduktométerhez vezetett 10 kábel csatlakoztatásával az 1 konduktométert bekapcsoljuk, majd pedig a 3 csapos tölcséren keresztül a 2 mérőedény mérőterébe juttatott 9 mérőoldat, például nátriumhidroxid vezetőképességét megmérjük. Ezután a 8 gyüniölcsöt továbbra is háborítatlanul benn hagyjuk a 2 mérőedényben, majd az előbbi mérést 24 óra elteltével megismételjük. A tapasztalat szerint az új adat az előbbinél kisebb lesz, ami azt jelenti, hogy a 9 mérőoldat vezetőképessége az általa elnyelt széndioxid mennyiségével arányosan lecsökken. Könnyűszerrel készíthetünk tapasztalati skálát vagy diagrammot, amelynek segítségével közvetlenül meghatározhatjuk, hogy a 9 mérőoldat vezetőképességének például millisiemens-ben mért változása mennyi széndioxid-elnyelésnek felel meg. Minthogy pedig az elnyelt széndioxidot a vizsgált 8 gyümölcs emittálja magából, ily módon a 24 órás időközzel elvégzett két mérési adat megmutatja a gyümölcs által egy nap alatt kibocsájtott széndioxid mennyiségét. A tapasztalatok szerint a behelyezett minta súlyát is előzőleg meg kell mérni, és az egyes esetekben kapott eredményeket pedig az egységes összemérhetőség érdekében, célszerű mindig egységnyi súlyú, például 1,0 kilogrammnyi gyümölcsmenynyiségre vonatkoztatni. Az egységnyi súlyú (1,0 kg) gyümölcsből egységnyi idő (24 óra) alatt kibocsájtott széndioxid mennyiségeket diagrammban ábrázolhatjuk, melynek abszcissza tengelyén célszerűen a leolvasási időpontokat, ordináta tengelyén pedig a fajlagos széndioxid mennyiséget tüntetjük fel grammokban. Meghatározott gyümölcsfajtákkal végrehajtott kísérletekből tapasztalati úton megállapítható az illető gyümölcs „tárolásra alkalmas", „szállításra érett" és „fogyasztásra érett" állapotai. A kapott adatok birtokában az általunk végzett kísérletek szerint a „bemért" gyümölcs esetében megbízható módon extrapolálni lehet, hogy adott körülmények között a gyümölcs mennyi ideig lesz még tárolásra, szállításra, illetve fogyasztásra alkalmas érettségi állapotban. A tapasztalat szerint egyidejűleg három-négy darab gyümölcsöt célszerű a 2 mérőedénybe behelyezni. A 2 mérőedényből egyébként előnyösen több darabot érdemes egyidejűleg használni, mert a gyümölcsök érettségi foka még egy fán belül sem állandó, például aszerint, hogy az illető gyümölcs a fa alsó vagy felső ágain helyezkedik el és a napfény által jobban vagy kevésbé ért oldalon. Az 1 konduktométerből egy darabhoz több 2 mérőedény is csatlakoztatható és ilyenkor egy-egy időpontban egész leolvasás-sorozatot hajthatunk végre, mindig a megfelelő 2 mérőedénynek az 1 konduktométerrel való elektromos összekötése útján. A tapasztalat szerint az általunk kidolgozott módszer az ún. almástermésű gyümölcsöknél igen megbízhatóan beválik, a bogyós és csont-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3