157704. lajstromszámú szabadalom • Rugós vonó- és ütközőkészülék sínjárművek középütközős kapcsolóihoz

157704 4 vagyis ezeknek a rugóházban való célszerűtlen vezetése, valamint az erőket a kapcsolóból a sta­bilizáló csuklón vagy hasonlón keresztül beve­zető kapcsolókarral szembeni célszerűtlen alátá­masztása, továbbá az eredményezi, hogy a stafoi- 5 lizáló csuklónál, illetőleg a rugóházban az ex­centrikusan támadó erőkből származó stabili­záló nyomatékok — amelyek önmagukban a kap­csolókar szögben való kihajlásánál és ezáltal a vasúti járműkereten keresztül a vasúti jármű ke- io rekeire ható, viszonylag nagy keresztirányú, ki­siklási veszélyt jelentő erők fellépésénél. ellen­erőként hatnának — a járműkeretre nem vihe­tők át kellő mértékben, aminek az lehet a kö­vetkezménye, hogy egyrészt a kapcsolókar szög- 15 ben való kihajlásánál fellépő, kisiklást előidéző nyomatékokat nem lehet kellően felvenni és másrészt a rugóegységek vezető- és alátámasztó­valamint előfeszítő elemei a stabilizáló csukló­nál fellépő excentrikus erőhatások következte- 20 ben a stabilizáló nyomatéknak a járműkeretre való nem kielégítő átvitele következtében túlzot­tan igénybe lesznek véve és ennek következté­ben deformálódnak vagy beékelődnek, aminek következtében idő előtt elkopnak. 25 A már leírt és ismert vonó- és ütköző készülé­keknél, különösen amelyek külön húzókengyel­lel vannak ellátva, az a további hátrány lép fel, hogy a rugóegységeik nedvesség ellen és idegen 30 testek behatásával szemben nincsenek kellőkép­pen védve, aminek vagy az a következménye, hogy a karbantartási idő megnövekszik, vagy hogy idő előtt elkopik. Végül pedig az előfeszí­tett rugóegységeknek a rugóházba való beépítése s5 azok elrendezése következtében bonyolult és időtrabló. A találmány célja az ismert vonó- és ütköző készülékek említett hátrányainak a kiküszöbö- 40 lése, különösképen pedig, hogy mind a teherfor­galomban a rakományra káros, mind a személy­forgalomban az utazóknak terhes jármű rázkód­tatásokat messzemenőleg rugalmasán felfogja. A találmány további célja, az ismert vonó- és üt- 45 közőkészülékek eddig kedvezőtlen erőátadásából és a rugós átadó rendszer célszerűtlen vezetésé­ből, illetőleg alátámasztásából származó kisik­lást előidéző nyomatékok kiküszöbölése. A talál­mány további célja az, hogy a rugóegységeknek 50 a túlzott igénybevételét, illetőleg deformációját kiküszöbölje, a szerelési munkákat egyszerűsítse és a karbantartási időket csökkentse. A találmány feladata, hogy olyan vonó- és üt- 55 közőkészüléket hozzunk létre, amelynél a rugós átadó rendszer különféle keménységű rugóegysé­geit ismert támasztó- és előfeszítő elemek meg­felelő alkalmazásával a kapcsolóból származó erőket bevezető kapcsolókarral szemben függő- 60 leges csukló csapszegen és a házon keresztül oly módon támasztjuk alá és vezetjük, hogy mind ütköző igénybevétel esetén a túlzottan nagy üt­köző erők,, mind pedig a yonóigénybevétel esetén a rövid időre fellépő nagyon nagy húzóerők a mindenkori üzemeltetési körülményekhez illő fo­kozatos rügóhatás útján megfelelően növekedő erőhatással kellőképen csillapításra, illetőleg fel­fogásra kerüljenek úgy, hogy az ún. túlzott lö­kések ne adódjanak át közvetlenül a járműkere­tére. A találmány további feladata az, hogy a ru­gós átadó rendszert úgy alakítsa ki, hogy a sta­bilizáló csuklónál, illetőleg a rugóházban fellépő stabilizáló nyomatékok — amelyek a kapcsoló­kar szögben való Kihajlásánál az ezáltal a jár­műkereten keresztül a jármű kerekeire ható, re­lativen nagy erőhatásokból származó kisiklási veszély ellenkomponensét képezik —, kellő mér­tékben a járműkeretre legyenek átvihetők. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy oldható alaplappal ellátott és húzó-átviteli elemként kialakított rugőház egymás felett el­helyezett vezetőhézagjaiban a függőleges csukló­csapszeget felvevő villafej van hosszirányban el­tolhatóan ágyazva, és előtoló villásrúddal van összekötve, amelynek egymástól adott távolság­ban elhelyezett rugóitányérjiai pl. ismert dörzs­kúpgyűrűkből álló előfeszített rugót tartalmaz­nak. A előtoló villásrúd egyidejűleg előfeszítő - eszközként van kialakítva, és anyával vagy ha­sonlóval van ellátva. Az előtoló rugó a rugótá­nyéron és a hozzájuk rendelt, ellencsapágyként működő, egymás mellett, illetőleg egymás fölött elhelyezkedő támasztó, és előfeszítő elemek út­ján hasonlóképen előfeszített, egyrészt az alátá­masztó és előfeszítő elemek útján az alaplap ál­tal, másrészt a rugóházban hosszirányban eltol­hatóan elrendezett nyomódarab által felvett, pl. hascnlóképen ismert dörzs kúpgyűrűkből álló főrugón fekszik fel. A nyomódarab a ház elülső oldalán elhelyezett, a ház hosszanti tengelyére merőlegesen álló nyomólapra fekszik fel, amely felé az ismert, a stabilizáló csukló vagy hasonló Útján a függőleges csuklócsapszeghez kapcsoló­dó kapcsolókar hátulsó vége irányul. A találmány további kialakítása szerint a ru­góházban hosszirányban eltolhatóan elrendezett, a nyomólapra felfekvő nyomódarab a rugóház­ban az alaplap felé irányított, a főrugót, vala­mint a rugós átadó rendszer többi elemeit- körül­vevő vezetőcsővel van ellátva. A találmány to­vábbi jellegzetessége szerint a vezetőcsőnek a ru­góház alapja felé irányított vége az alaplaptól adott távolságban levő, a főrugó rugóútját be­haté roló nyomóütközőt képez. A találmány a továbbiakban azt biztosítja, hogy húzóigénybevétel esetén a főrugó rugóútját a sínjármű ütközőrczettájának egymás fölött el­helyezett húzó ütközői határolják be, 'amelyek a rugóház homlokoldalával szemben helyezked­nek el. A találmány további jellegzetessége az, hogy a vonó- és ütközőkészülék rugóháza az alaplappal önmagában ismert bajonettzár útján­oldhatóan van összekötve. Az oldható alaplemez alkalmazása a rugóhá­zon szerelésnél és karbantartásnál lehetővé teszi, hogy az előfeszített rugóegységeket egyszerűen és gyorsan ki- és be lehessen szerelni. A rugó-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom