157698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes és használt vizek koagulációs segítségével való tísztítására amfoter fázisban
5 157698 6 adódnak. Az ilyen iszapok — amelyek 0,5—1,0% szilárd anyagot tartalmaznak — cinkklorid segítségével a találmány szerinti alkalmazási körben jól koagulálódnak. A tapasztalatok szerint az ilyen iszapok kicsapódása 20 percen belül lezajlik. A még ezen felül megmaradó tiszta folyadék leszűrése után a szilárd alkotó részek mintegy 4%-ban vannak jelen, és a centrifugálás után kapott folyadék szilárd halmazállapotú része ennél 14%-kal, sőt esetleg 20%-kal is nagyobb. Amfoter fázisban végrehajtott koaguláció számos ipari szennyvíz tisztítása esetében előkezelésként jöhet szóba, így például protein struktúrájú ragasztóanyagokat előállító gyárak szennyvizeinél, illetve olyan üzemeknél, amelyek ilyen jellegű ragasztóanyagokat használnak, elsősorban nedves, vagy félnedves eljárásokkal üzemelő műfalemezt előállító gyárak szennyvizei esetében. Az ilyen jellegű szennyvizek rendkívül roszszul szűrődnek és a megszűrt víz igen nagy DB05 értékkel rendelkezik, amely időben hoszszadalmas és amellett költséges biológiai tisztítást követel. A vas- és alumíniumsók a jelenlevő kolloidanyagok következtében koagulációt nem okoznak. A találmányunk szerinti eljárás lehetővé teszi kielégítő koaguláció elérését, továbbá azt, hogy a víz olyan DB05 értékkel ereszthető le, amely nem nagyobb, mint 20 mg 02 /l, és amely a legtöbb országban a közhasználatú vizek szennyeződésének megakadályozására szabványszerűen előírt határérték alatt marad. Olyan szennyvizek esetében, amelyek műfalemezeket előállító gyárakból származnak, a találmányunk szerinti koagulációs eljárást egy íerrikloriddal végzett második koaguláltató eljárással is ki kell egészíteni, mely utóbbi alkalmas arra, hogy azokat az ozikus és poliozikus jellegű anyagokat is kicsapja, amelyek a cink segítségével létrehozott koagulációval nem voltak eltávolíthatók. A találmányt részletesen az alábbiakban leírt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. 1. példa: 10 tótar tengervizet, amelyet erősen iszapos part közeléből vettünk ki, 0,4 ml 32 Bé°-os cinkklorid oldattal elegyítettünk. Ezt követően 0,3 ml olyan oldatot adagoltunk hozzá, amely literenként 1 mól nátriummetaborátot és vele azonos súlyú nátriumtetraborátot tartalmaz. 2 n nátronlúg-oldat hozzáadásával a pH-értéket 8,2-re állítottuk be. Ezt követően gyorsan megindult a koaguláció, a megtisztítult szennyvizet pedig mintegy 20 perc múlva leszűrtük. A kezelt szennyvizet ezután aktív szén segítségével átszűrtük és ezután 2,5 mg 02 /l maradék oxidálóképességgel rendelkező szűrt folyadékot nyertünk. 2. példa: Biológiai úton működő, háztartási szenny^ vizet tisztító berendezés kifolyó vezetékéből 5 250 liter mintát vettünk, amelyet aktív szén • segítségével előszűrésnek vetettünk alá, majd 5,5 g cinkkloridot kevertünk bele. Ezután 10 ml olyan oldatot adagoltunk a vízhez, amely literenként 1 mól nátriummetaborátot és vele 10 egyenértékű súlymennyiségben nátriumtetraborátot tartalmazott. 2 n nátronlúg-oldat segítségével a pH-értéket 8,2-re állítottuk be. Ekkor igen ritka pelyhek képződtek nagy mennyiségben, melyeket erősen porózus aktív szénen való 15 átszűréssel fogtunk fel. Tökéletesen tiszta, habot egyáltalán nem képező folyadékot nyertünk, amelynek köbmétere kevesebb, mint' 1 g ortofoszfátot tartalmazott, oxidálóképessége pedig ' 2,5 és 3,0 mg 02 /l volt. 3. példa: 1 liternyi iszapmintát vettünk egy biológiai 25 úton működő háztartási szennyvíztisztító berendezés szekundér szűrőberendezéséből származó iszapból, amelyhez 0,175 ml 32 Bé°-os cinkklorid-oldatot kevertünk. Ezután 1 ml moláris nátriummetaborát-oldatot adagoltunk, a 3Q pH-értéket pedig 2 n nátronlúg-oldat segítségével 7,8—8,2 közötti értékre állítottuk be. Rendkívül gyorsan bekövetkezett a koaguláció, illetve az iszap pelyhesedése, majd a leülepedés, mely után tiszta vizet nyertünk, amely gyakor„5 latilag ortofoszfátoktól teljes mértékben mentes volt. A járulékosan oentrifugázásnák alávetett iszap tekintélyes mértékben dúsította vált szilárd anyagokban, melyek átlagosan 18%-nyi mennyiségben voltak jelen. 4. példa: 10. liter háztartási szennyvizet közvetlenül a durva rostán való átbocsátás után 1,3 ml moláris nátriummetaborát-oldattal elegyítettünk. Ezután 1,75 ml 32 Bé°-os cinkkloridot adtunk hozzá. A pH-értéket 5,0—5,5 mii 2 n nátronlúgoldat segítségével 8,2-re állítottuk be. Azonnal nagymennyiségű pelyhek keletkeztek, amelyek nem egészen egy negyedórán belül kicsapódtak. A kicsapott pelyheket oentrifugálásnak vetettük alá, majd porcelán tartályban melegítettük, miközben a pelyhek igen gyorsan és szagtalanul felemésztődtek és széntartalmú üledéket hagytak hátra, amelyből cinket lehetett visszanyerni. 5. példa: 60 Nedves eljárással műfalemezeket előállító gyár szennyvizéből 10 liternyi mintát 4,8 ml mennyiségű és 32 Bé° titerű cinkklorid-oldattal elegyítettünk. Ehhez 5 ml moláris nátrium-65 metaborát-oldatot, továbbá a pH-értéknek 8,2 3
