157694. lajstromszámú szabadalom • Pörgettyűs iránytű
5 157694 6 Az ingaként felakasztott vízszintes (tengelyű pörgettyű meridián-'irány-kereső áülítányomatáka a következő összefüggéssel fejezhető ki: MG = J • tt>G . OJE . cosy; • sin« A nyomatékot csak a kis szögikilengések tartományában lehat kielégítően lineárisnak tekinteni. Azonkívül függ a mérési hely \p földrajzi szélességétől. Azáltal azonban, hogy ez a nyomaték a pörgettyű fordulatszámaitól függ (o)0 = 2-n-na) ez a pörgettyű hajtóművével befolyásolható. A két állítónyomaték viszonya * = MB /M G (3) amennyiben a B szalag-nulla-áilüás iránya, az N meridián-iránnyal S0 szöget zár be, akkor a mérőrendszer, pörigettyűtengely-irányával az R eredő körül fog lengeni, (amelynek helyzete — abban az esetben, ha MoJ t lineárisnak vesszük — az alábbi képlet szerint határozható meg: a/S = MB/MO = v(4) B helyzetét a szailíagfajitüíkar normálisának iránya képviseli, és az autokollmáeiós távcsövön keresztül a készülék T oszltőkörén rögzíthető. R helyzetét, minit számított középértéket, a pörgettyűtükör normálisa irányának lengés közbeni átfordulásának megfigyelésiéből autokollimációis távcső segítségével a T osztákörön határozzuk meg. így a meridiánnak az osztákörön való N helyzetét az <a — 80 — § képlettel az <5o = (« + l)-S (5) összefüggésből könnyen kiszámíthatjuk, ha *-t külön mérésekből meghatároztuk. R meghatározása céljából és « nyomatékviszony megállapítására annál az eljárásnál torziós mérésről beszélünk, amely « s> 1 értékeknél túl rövid periódusidőtantamot,. (és túl kis kilengés amplitúdót ad, és így R meghatározása a lengés közbeni átfordulás megfigyeléséből néhány perc alatt lehetővé válik. Ami a pontosságot illeti, ebben az esetben a meridiánirány durva méréséről van szó, amelyet úgy lehet az eljárás szerint tovább finomítani, hogy a B szalag-nulla-állást a kiszámított N helyzetre alítjuk be, hogy 'egy 'mosodáik méréssel a valódi N helyzethez közelebb kerüljünk, annál is inkább, ment a már biztonságosan kis a helyzieiteltérés esetén « lineáris kezelése kisebb hibához vezet. Ilyen kis amplitúdójú másodlagos mérésék az autokollamáciás távcső látómezejének tartományában a látóimező érintése nélkül zlaviarásmientesien végezhetők. Az első mérés adatainak ellenőrzésére és élesítéséne szolgáló másik eljárás az, ha a szálagnulla-álüáslt a másodlik mérésnél N ellentétes oldalának szimmetrikus helyzetére állítjuk be. A » = 1 viszonyszám a mérési elj arás szempontjából különleges esetnek felel meg. Lehetővé teszi a meridián-hely zeit meghatározásét minden számítás nélkül, valamennyi szalagnullá-állásból, lineáris tartományban, a T/2 félperiódus időtartamának legrövidebb elképzelhető mérési ideje alatt. Ebben az esetiben a = 6, és az R eredő a B szalag-nulla-állas és az N meridián-'helyzelt közötti szögfelező. Ennek a szimmetriának a zavarásmentes, csiHapíitásmentas kilengés szimmetriája felel, meg, abban az esetiben, ha a szaJag-nuflla-áMiásból lökésmentesen kerül ki A szalag-nuilla-álilásíból a meriddán-áffiLásig tartó, féllengésen alapuló, rendkívül érdekes, új mérési ejáráís — az ismert eljárás szerinlt több átfordulása helyzet szokásos megfigyelése és íaz ebből képzett középérték képzése helyeítt, amellyel a tetszőleges ki'iengésű szokásos eseteikben az eredőt kiszámítják —• x = 1-től eltérő viszonyszámok esetén is érdeklődésre tarthat számot a T/2 mérési idő miatt, mivel a kilengés amplitúdójának a B szalag^nulla-álilásból való kitérése a fenti körülmények közötti kiinduló féllengésnek Pí-val való számítása "után ugyancsak az N merddián4heilyze!tet adja. A találmány szarinti pörgettyűs iránytű további jellemzője nevezetesen az, hogy többrészes szalagrendszeiit alkalmaz, különösen, a kétfokozatú iszalagrendszer alkalmazása a meridiánmeghatározásánál nagyobb pontosság elérését teszi lehetővé ugyanazzal a .mérőkészülékkel, számolva azzal, hogy a mérési idő hosszabb lesz. Az egyik szalagrendszerről a másik szalagrendszerre való átmenet következtében a nyomiaiték-viszonyban nagy változások állhatnak be, úgy hogy például la « » 1 mérési álla' pótról gyorsan a x<C\ mérési állapotra lehet átmenni, és a két mérési állapot előnyeit, nevezetesen a rövid mérési időt, ill. a nagyobb pontosságot egymásután lehat alkalmazni. A többrészű szalagrendiszarlben a mérési, állapot átkapcsolása elősegíthető még az üzemi fordulatszám egyidejű átkapcsolásával, pl. dupla vagy fél fordulatszámra, ha a találmány értelmében a pörgettyű hajtóművének fordulatszáma foko-15 20 25 SO 40 45 50 55 60 5 (2) 10 ro-15 ahol J • a >a = H az impulzusnyomaték J = a tehetetlenségi nyomaték (inercia-nyomaték) a>a = a pöirgettyűriotoir szögsebessége »B = a föld szögsebessége xp = a földrajzi szélesség a = a pöirgiejtltyűtengely irányának a meridián-iránnyal bezárt szöge. 3
