157686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására
5 157686 6 tilénglikol és diizocianátként 4,4'-difenilmetándiizocianát szerepel előállítási kiindulóanyagként, a diizocianátot igen csekély moláris feleslegben alkalmazva. A poliészter előállítása során 5 az etilénglikol egy része 1,4-butilénglikollal is helyettesíthető. anyagként alkalmazott nátriumklorid szemcsemérete a fent említett értéktartomány alsó határának közelébe esik, akkor a nátriumkloridszemcsék nedvesség elnyelésére való hajlama megnövekszik és ezért ügyelni kell annak biztosítására, hogy a nátriumklorid nedvességtartalmának alább említendő előnyös 0,2—0,4 súlyszázalék értékhatárait ne lépjük túl és hogy olyan őrlési körülményeket alkalmazunk, amelyek biztosítják homogén diszperzió képződését. Emellett a koaguláltatás hőmérsékletét célszerű alacsonyan tartani, ha el akarjuk kerülni makropórusok képződését. Az első réteg kialakítására szolgáló keverékben a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított súlyaránya előnyösen 1,78:1, a második réteg kialakítására szolgáló keverékben a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított súlyaránya előnyösen 3 :1, a töltőanyag átlagos szemcsemérete pedig előnyösen 10—14 mikron lehet. Az első réteg kialakítására szolgáló keveréket előnyösen oly módon alkalmazzuk, hogy a kész kilúgozott és megszárított termékben ennek a rétegnek a vastagsága 1,1 mm és 5,3 mm között legyen. A második réteg kialakítására szolgáló keveréket előnyösen oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy a kész kilúgozott és megszárított mikropórusos lap összvastagsága 1,6 mm és 1,8 mm között legyen, Mindkét réteget célszerűen késes kenőberendezés segítségével vihetjük fel. Polimer alapanyagként célszerűen poliészterekből, poliéterekből vagy polikaprolaktonokból származó poliuretánok alkalmazhatók. Az ilyen célra jól alkalmazható poliészter-alapú műgyanták példáiként az „ELASTOLLAN TN61 EH98AK" és „TEXIN" kereskedelmi elnevezésű termékek említhetők. Poliéter-alapú műgyanták közül az „ELASTOLLAN TNtí3 PA98AK" kereskedelmi elnevezésű termék alkalmazható előnyösen. Egy ilyen célra ugyancsak jól alkalmazható kaprolakton-alapú poliuretán az „ELASTOLLAN TN65 EN98AK". A polimer alapanyag oldószereként alkalmazható anyagok példáiként a dimetilf ormamid, dimetilszulfoxid, Nnmetil-pirrolidon és dimetilacetamid említhetők; az adott esetben választandó oldószer azonban függ a felhasználásra kerülő polimer alapanyag jellegétől is. Így az „ELASTOLLAN TN61 EH98AK" polimer esetében dimetilformamíd oldószerként való alkalmazása előnyös. A dimetilformámid más, olcsóbb oldószerekkel, pl. toluollal vágy metiletilketonnal is hígítható; bár ez utóbbiak önmagukban nem oldják a poliuretánt, dimetilformamiddal elegyítve azonban nem akadályozzák a poliuretán oldódását. Polimer alapanyagként előnyösen olyan hőfelágyuló elasztomer poliuretánt alkalmazunk, amelyet valamely poliészterből egy diollal és egy diizocianáttal való reagáltatás útján nyertünk; különösen előnyös az olyan poliuretán, amelyben poliészterként az adipinsav etilénglikollal képezett kondenzációs terméke, dióiként 1,4-bu-Koaguáltató folyadékként előnyösen víz kerülhet alkalmazásra, de használható erre a célra valamely más, pl. szerves oldószer, vagy pedig ilyen oldószerek vízzel képezett elegyei is. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli alakja esetében töltőanyagként nátriumkloridot, polimer alapanyagként egy poliészterből egy diollal és egy diizocianáttal való reagáltatás Útján nyert hőrelágyuló elasztomer poliuretánt, oldószerként dimetilformamidot alkalmazunk; a koaguláltatandó keveréket oly módon állítjuk elő, hogy a poliuretánt a dimetilformamidban oldjuk, majd a szárított nátriumkloridot csekély nedvességtartalmat biztosító körülmények között beőröljük az oldatba oly módon, hogy homogén diszperziót kapjunk. A nátriumklorid nedvességtartalma előnyösen ne haladja meg a 0,2—0,4 súly% értéket, az őrlést pedig 25 C°-on 50% viszonylagos nedvességtartalmat meg nem haladó környezetben végezzük. A találmány szerinti eljárás e kiviteli alakja esetében az első réteg kialakítására szolgáló keverék viszkozitása nagyobb a második réteg kialakítására szolgáló keverékénél; a rétegeket kenőkéses bevonóberendezés segítségével visszük fel a hordozólapra, amikor az egy henger palástjára felfekvő helyzetben halad el a kenőkés alatt; az első réteget egy előnyösen függőleges helyzetben rögzített kenőkés és egy, a hordozófelület mozgási irányából nézve a kenőkés előtt elrendezett, a hordozólap mozgásának irányában dűlő helyze-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ideiglenes hordozófelületként előnyösen egy pórusos műanyaglapot alkalmazunk, amely pl. 15 egy porított hőrelágyuló polimerből állítható elő zsugorítás útján. Hőrelágyuló polimerként előnyösen nagysűrűségű polietilén alkalmazható, különösen előnyösnek találtunk egy olyan hordozólapot, amelynek vastagsága 0,17 ±0,01 mm, 20 levegőáteresztőképessége 20,30 cm vízoszlopmagasságának megfelelő túlnyomás alatt 9±2 liter/mp, súlya pedig 1,23 kg/cm2 . A hordozólap szakítószilárdsága előnyösen nagyobb, mint 115 kg/cm2 , szakadási nyúlása pedig 25 kisebb, mint 25%. Az ilyen célra alkalmas anyag példájaként a „VYON" kereskedelmi elnevezés alatt forgalomba kerülő termék említhető. Az ilyen anyag előállítása oly módon történhet, hogy egy Zieglerg0 féle eljárással készült nagy sűrűségű polietilénport egyenletes rétegben szétterítünk egy sima fémfelületen, majd az így kialakított réteggel borított sima fémfelületet megfelelő hevítőberendezésbe helyezzük és a részecskék zsugorodá„5 sát idézzük elő. Az így kapott zsugorított lapnak a sima fémfelülettel érintkező felülete si^ mább, mint a másik felület; ezen a felületen alakítjuk ki azután a koaguláltatandó réteget. 3