157671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DL-6-fenil-2,3,5,6-tetrahidroimidazo(2,1-b)-tiazol rezolválására

157671 15 16 Amikor a [hőmérséklet 37 C°^ra csokikén, a (kristályosodás megkezdődik. A 20 C°^on le­szűrt 14,5 g súlyú kristálytömeg a D,L-itetra­misole-bázis összetételével hozzávetőlegesen megegyezik: ez 53% D-izomart és 47% L-izo­mert tartalmaz, (a)20D =+5° (c = 10 kloro­form). Eat a terméket hidrdkloridja alakjában a következő rezolválási körfolyamatban a friss D,L^etramisole-hidtrofck>ríid egy része helyett felhasználhatjuk. Az oldatban visszamaradó tetramisole 96,6% D-izomerből és 3,4% L-izo­merfoől áll. Az elegyet —15 C°^ra hűtve 83,0 g kristály-generáció válik ki, mely a nyers D­-tietramisoldból áll. A terméket szűrjük. E ter­mék mintáját szárítjuk és kloroformban old­juk. A termék az optikai forgatás meghatáro­alapján 96,6% D-izomert és 3,4% L-izo­mert tartalmaz, (ÍÖ)20D = +80,0° (c = 10 kloro­formban), op.: 58,7 C°. A visszamaradó anya­lúg kb. 1,9 súly/tf% D-tötramisole-bázijst és 0,1 % L-tötramisole-bázist tartalmaz. Az .anyalú­got visszafcsringethatjük és a 2., 3. vagy 4. példában leírt módon a nyers D-fetraimisotle további extrakeiójáboz felhasználhatjuk. sal .és 8% D-tetramisole-bázissal ekvivalens. Feltételezésünk szerint .a II. termék optikai tisztaságának csökkenését az okozza, hogy nát­riumkloiiiid épül be az oldatba, melyből a II. terméket kicsapjuk. A gyengébb tisztaság okoz­ta hátrányt azonban a rezolváló sav jobb ki­termeléssel való kinyerése ellensúlyozza. A II.­termék szűrése és a nyers D^tabramásole-bázis 40 C°ion történő extrakoiója után kapott vizes oldatot el öntjük. Analízis szerint ez 3,35 g (0,0097 mól) Ili-terméket tartalmaz. Ezt a vesz­teséget kívánt esetben tovább csökkenthetjük oly módon, hogy a rezolváló savat tartalmazó további csapadék kisózása céljából nátriumklo­ridot adunk hozzá. 5. példa: A 4. példa szerint kapott, optikailag nem­tiszta Il.-terméket 90 C°-on 720 ml vízben old­juk, majd az oldatot 20 C^ra hűtjük. 61,0 g (0,117 mól) II. anyagot (optikai forgatás (a)20D = — 20,5° (c=10 metanol) op.: 122,5— 123 C°) kiszűrünk. A termék tisztaságának meg­határozása céljából 7 g mintát veszünk, vizes nátmumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és ext­raháljuk. Elméleti mennyiségű tetramisole-há­zist kapunk; a20 o = —86,0° (c = 10 kloroform), 99,9%-os tisztaság, op.: 60,1 C°. A levett minta pátlására a termékhez 7 g azonos tisztaságú, párhuzamos kísérleteikben kapott anyagot adunk. Az oldatban visszamaradó teitramisolet (főként D,L-raoemát) bázissá alakítjuk, perklór­etil énnel extraháljuk és ezt az extrafctot a nyers D-4etramisale-bázisnak a 2. 3. és 4. példra szerint kapott perklóretilénas extrafctjaival egyesítjük. Az extraikció után kapott vizes fo­lyadék kevés Ili-terméket tartalmaz. A tisztí­tott Il-tarméket (61 g) ehhez a vizes folyadék­hoz adjuk, az elegyet 40 súly/tf%-os vizes nátriumhidroxid -oldattal 12 pH-éntékre lúgosít­juk, majd a 99,9% optikai tisztaságú L-tatra­misole-bázist extrakcióval a perkilóretilénbe át­visszük. Extrakció után a III. termék vizes ol­datának pH-ját 4-re állítjuk be és ily módon újra az I-termék oldatát kapjuk, melyet egy következő körfolyamatban •— pl. a 2., 3., 4. és 5. példákban leírt módon —• felhasználhattunk. A 2., 3., 4. és 5. példák szerinti kisérletTSoro­zatban az I-termák összvaszitasége mintegy 4—6%. Ezt a veszteséget a 2., 3., 4. és 5. pél­dákban leírt ciklus megismétlése előtt pó­toljuk. 6. példa: A 2., 3., 4. és 5. példáknál összesen 790 ml perfclóiretilénes, nyers D-tetramisole-bázis olda­tot kapunk. Ez az oldat analízis szerint 90,0 g D^tetramisole-bázist és 11,2 g L-tetramisole-bá­zist tartalmaz. 40 C°-nál magasabb hőmérsék­letre való melegítéskor a báziskeverék telje­sen oldatba megy. Az oldatot lassan hűtjük. 7. példa: A 2., 3., 4. és 5. példákban összesen 650 ml perklóretilénes L-tetramisole-bázis oldatot ka­punk, mely 78,2 g Lntetramisolat (99,5%-os op­tikai tisztaságú) tartalmaz. Hidroklorid alakjá­ban feldolgozva 92,0 g {0,382 mól) Lntetrami­solenhidrokloridot kapunk («)20 D = —123,5° (c=15 víz). Azonos körülmények között meg­határozva a tiszta L-tetramisole-^hidroklorid for­gatása (Ö)20 D = —124,8° (c =15'víz). 8. példa: 40 A 2—7. példákban összefüggő D,L-tetrami­sole-rezolválási eljárásit ismertettünk, melynek össz-kitermelése az összes visszakeringetés egyensúlyának beállítása után a következő: az 45 elmélati érték 97,5%^a technikai, 99,5-os opti­kai tisztaságú i(0,5% D^tetramisole-hidroklori­dot tartalmazó) L-itetramisole-hidrokloiridra és az elméleti érték 102,.5%-a technikai (3,4% L­-tetramisole-hidrokloiridot tartalmazó) D-tatra-50 misole-hidroklori dr a. 9. példa: 55 E példában az új D(4-)-tetramisole-N-p-to­luolszulfonil-L(+)-glutamát előállítását ismer­tetjük. 20 g N-p-toluolszulfonil-L(+)^glutam:insavat (op.: 122,5 C°, (a)20 D = +14,3° (c= 10 kloro-60 form) 135 vizes oldathoz adunk, mely 15,8 g D(+)-tetramisole~hidrakloridot tartalmaz. Az elegyet 90 C°-ra melegítjük, majd 65 ml 1,01 n nátriumhidroxid-oldatot .adunk hozzá. Lehű-65 léskor olaj válik ki, mely később megszilárdul. 10 15 20 25 SÜ 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom