157616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vérsavó lipidszintjét leszállító hatású piridinszármazékok előállítására

7 157616 8 A klinikai gyakorlatban a találmány szerinti , vegyületeket rendszerint perorálisan vagy injek­ció alakjában ""alkalmazzák olyan gyógyszerké­szítmények formájában, amelyek a hatóanyagot vagy szabad bázisként, vagy famiakológiailag 5 elfogadható addíciós sóként, például hidroklo­ridként, hidrogénszulfátként, farmakológiailag elfogadható hordozóval együtt tartalmazzák. En­nek megfelelően ebben a leírásban az új vegyü­letekre utalva mind a szabad bázist, mind an- jo nak addíciós sóit értjük, hacsak az összefüggés, amelyben ezeket a kifejezéseket használjuk, pél­dául egyes példákban, nem összeférhetetlen az általános értelemmel. A hordozó szilárd, félszi­lárd vagy folyékony hígító vagy emészthető kap- jg szula lehet. A hatóanyag rendszerint 0,1—95 súly'0 /o-a a készítménynek, előnyösen 0,5—20%-a az injek­ciós készítményeknek és 2—50°/o-a a perorális 20 alkalmazásra szánt készítményeknek. A találmány szerinti eljárással készült vegyü­leteket tartalmazó gyógyszerkészítmények elő­állításra a vegyületet szilárd poralakú hordozó­val, például laktózzal, szacharózzal, szorbittal, 25 mannittal, keményítőkkel, például burgonyake­ményítővel, kukoricakeményítővel vagy amilo­pektinnel, cellulózszármazékokkal vagy zsela­tinnal, továbbá csúsztatószerekkel, például mag­néziumsztearáttal, kalciumsztearáttal, egy poli- 30 etilénglikol-viasszal stb. keverjük, majd tablet­tákká sajtoljuk. Drazsék előállítására az így ké­szült magokat bevonhatjuk például arabmézgát, zselatint, talkumot, titándioxidot tartalmazó tö­mény cukoroldattal. A tabletták bevonhatók 35 könnyen illó szerves oldószerrel készült lakkal is. A bevonó anyagokhoz színező anyagokat ad­hatunk, hogy a különiböző vagy különböző mennyiségű hatóanyagokat tartalmazó tablettá­kat könnyen meg lehessen különböztetni. 4 Q A hatóanyagot több rétegben alkalmazva és á rétegeket lassan oldódó bevonatokkal elválaszt­va késleltetett hatású tabletták készíthetők. Más módja az ilyen tabletták előállításának az, hogy .g a hatóanyagot különböző vastagságú bevonatok­kal ellátott granulákban osztjuk szét, és a gra­nulákat a hordozóval együtt tablettákká sajtol­juk. A hatóanyag belefoglalható zsíros vagy via­szos anyagokból készült lassan oldódó tabletták- 5 „ ba is, vagy egyenletesen eloszlatható egy oldha­tatlan anyagban, például fiziológiailag iners mű­anyagban. Pezsgőporok készíthetők a hatóanyagot nem toxikus karbonátokkal vagy hidrogénkarboná- 55 tokkal, például, kalciumkarbonáttal, káliumkar­bonáttal vagy káliumhidrogénkarbonáttal,.. és szilárd nem toxikus savakkal, például borkősav­val és citromsavval, és adott esetben egy aromá­val keverve. 60 Lágy zselatinkapszulák (gyöngyalakú zárt­kapszulák) zselatinból és például glicerinből ké­szítve a hatóanyagot növényi olajjal keverje tartalmazhatják. Kemény zselatin kapszulákban a hatóanyag szilárd poralakú hordoizókkal, pél­dául tejcukorral, szacharózzal, szorbittal, man­nittal, keményítővel (burgonyakeményítővel, kukoricakeményítővel vagy amilopektinnel), egy cellulózszármazékkal vagy zselatinnal lehet keverve. A perorális alkalmazásra szánt készítmények szirupok vagy szuszpenziók alakjában készülhet­nek, például 0,2—20 súly% hatóanyaggal, cukor­ral és etanol, víz, glicerin és/vagy propiléngli­kol elegyével. Célszerűen az ilyen folyékony ké­szítmények színező, ízesítő, édesítő anyagokat és sűrítőként karboximetilcellulózt tartalmazhat­nak. Parenterális alkalmazásra szánt oldatok a ha­tóanyag vízben oldható, gyógyászatilag elfogad­ható sóinak oldatai lehetnek, előnyösen 0,5—10 súly% koncentrációban. Ezek az injekciós olda­tok stabilizálószereket és/vagy pufferanyago­kat tartalmazhatnak, és különféle adagolású am­pullákba tölthetők. Szabadalmi igénypont: Eljárás az I általános képletű új piridinszár­mazékok és farmakológiailag elfogadható sav­addíciós sóik előállítására — ebben a képletben n 'értéke 0, 1, 2 vagy 3, R1 hidrogén- vagy klóratomot jelent, és A egyenes vagy elágazó . szénláncú, telített vagy telítetlen, 1—12 szénatomos alkilcso­portot jelent, vagy a II vagy III általános képletű csoportot jelenti — ezekben a kép­letekben m értéke 1, 2 vagy 3 és R2 hidro­gén- vagy klóratomot jelent •—, amikor is R1 klóratom, ha n értéke 0 és A alkilcsoport; R1 hidrogénatom, ha n értéke 1, és R1 és R 2 közül legfeljebb az egyik hid­rogénatom, ha n értéke 0 és rn értéke 1 és A a II képletű csoport — azzal jellemezve, hogy egy IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben n és R1 a fenti jelentésűek, és Z kar­boxilcsoportot vagy reakcióképessé tett karbo­xilcsoportot jelent, mely utóbbi esetben a IV képletű vegyület egy karbonsavszármazék, pl. savhalogenid, alkilészter vagy savanhidrid, vagy egy karbonsav és egy karbodiimid reakciótermé­két jelenti — egy HO—A általános képletű vegyülettel — ebben a képlet­ben A a fenti jelentésű, — reagáltatunk, majd kívánt esetben az így kapott I képletű vegyüle­tet a megfelelő savval reagáltatva átalakítjuk farmakológiailag elfogadható sójává. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7008100. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom