157591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zagyokban levő oldható anyagok kimosására

J 157591 3 4 ' A találmány lényege az, hogy a mosófolyadé­kot és a kimosandó zagyot olyan térbe vezetjük be egymással ellenáramban, vagy egyenáram­; ban, amely tér két vagy több része egymástól j szűrőszövettel és az ezt tartó merevítő szerke­\ zettel van elválasztva. Az elválasztott terek \ egyik részében a mosó folyadékot, a másik ré-1 szében a kimosandó zagyot áramoltatjuk. \ A két elválasztott térben levő közeg kevere­\ dését s így a zagy hasznosanyag tartalmának ki­; oldását a két tér között létrehozott nyomáskü­lönbséggel biztosítjuk. A mosófolyadék térben i levő nagyobb nyomás ugyanis a mosófolyadékot arra kényszeríti, hogy a szűrőszöveten áthatol­jon, összekeveredjék a zaggyal, annak tartalmát feloldja, míg a zagytérben levő nagyobb nyomás a zagyban levő mosófolyadékot kényszeríti arra, hogy oldatával együtt a szűrőszöveten átmen­jen összekeveredjék a mosófolyadékkal, annak az oldatban szereplő hasznosanyag tartalma koncentrációját növelje. Egyidejűleg a szűrőszö­vet a zagy szilárd, oldhatatlan részeit visszatart­ja. A két tér közötti gyakori nyomás különbség változtatással az üzemeltetés folyamatos lesz. A találmány szerinti berendezés mikénti ki­alakítására az 1—8. ábra tartalmaz példaképpe­ni megoldásokat s bármelyik példaképpeni ki­alakítás ugyanazon működési elven alapul, a kü­lönbség a hasznosítható felületi igénytől függ. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a berendezést két egymásba helyezett cső alkotja, amelyek magukban foglalják a találmány lényegét képe­• ző két teret, valamint az ezt elválasztó részt. Az ábrán a mosófolyadék terét 1, a zagy terét 2 hi­vatkozási számmal jelöltük. A belső cső fala sű­rűn perforált, s erre van ráhelyezve a szűrőszö­vet. A mosófolyadékot az 1 külső cső, míg a za­gyot a 2 belső cső tartalmazza. Az áramlás a nyilak irányában történik. A 2. ábrán az 1 mosófolyadék tér és a 2 zagy­tér egymás mellett van elhelyezve, egyoldalon a 3 szűrőszövettel ellátott perforált lemezen és az erre helyezett szűrőszöveten keresztül érintke­zik egymással. A 3. ábra olyan berendezés elvi rajzát mutat­ja, ahol több 1 mosófolyadék tér és több 2 zagy­tér van. A 4. ábra ugyancsak több 1 mosófolya­dék teret és több 2 zagyteret mutat, amelyek a jobb felületkihasználást biztosítják. Az 5. ábrán a nyilak jelzik a mosófolyadék áramlását a berendezésben, mely végeredmény­ben tökéletesebb kimosást biztosít. A 6. ábra az 5. ábra egyszerűsített kiviteli alakja. A 7. ábra szerinti megoldásnál a nyomáskü­lönbségek létrehozására — az előbbi megoldá­soktól eltérően, ahol a mosófolyadék, illetve a zagy nyomásának változtatásával értük el a két térben levő közegek keveredését — a rugalmas táskákat alkalmazzuk, amelyeket az ábrán 4 hi­vatkozási számmal jelöltünk, s amelyeket légne­mű anyaggal a nyomásváltozás gyakoriságától függően töltünk, illetve ürítünk, s ezáltal kap­juk meg a váltakozó nyomáskülönbségeket. A 8. ábrán az 1 folyadéktér és a 2 zagytér nyomásváltoztatását az 5 excenterrel érjük el, amelyek egymással ellentétes ütemben mozogva " biztosítják a nyomásváltozást a 6 membrán se­gítségével. A találmány tárgyát képező berendezés mű­ködését a legegyszerűbb megoldást mutató 1. ábrán írjuk le, a 9. és 10 ábra magyarázatával. Az 1 mosófolyadék térben a mosófolyadékot Pi nyomáson a nyíl irányában bevezetjük. A mosófolyadéknak a berendezésből való kiáram­lását a berendezés ellenkező oldalán levő — de az ábrán fel nem tüntetett •— szelep zárásával akadályozzuk meg. Egyidőben a 2 zagytérben a nyíllal jelzett irányban a mosófolyadékkal el­lentétes oldalról P-2 nyomáson a kimosandó za­gyot vezetjük be. A zagy kiáramlását biztosító szelep — ami az ábrán nincs feltüntetve nyitva van. Ha a mosófolyadék tér Pi nyomása na­gyobb, mint a zagytér P2 nyomása az 1 mosó­folyadéktérből a mosófolyadék a 2 zagytérbe áramlik, a perforált és szűrőszövettel ellátott térelválasztón keresztül keveredik a zaggyal és annak oldható tartalmát feloldja. Ha a 2 zagy­tér P2 nyomása nagyobb, mint az 1 mosófolya­dék tér Pi nyomása — amit úgy érünk el, hogy a mosófolyadék tér kiáramlós szelepét nyitjuk, s a zagytér kiáramló szelepét zárjuk — akkor ellentétes folyamat játszódik le, vagyis a 2 zagy­térben levő mosófolyadék most már oldott tar­talmával együtt áthatol a szűrőszövettel bevont térelválasztón az 1 mosófolyadéktérbe, ahol a nyíl irányában áramlik tovább a mosófolyadék oldott anyag koncentrációját növelve. A szűrő­szövet a zagy, vagy a más kimosandó anyag szi­lárd részeit visszatartja, így tiszta oldatot tartal­mazó mosófolyadékot kapunk. A 9. ábrán a mosófolyadék oldott anyaggal történő koncentráció növekedését, míg a 10. áb­rán a kimosandó zagy oldott anyagainak kon­centráció csökkenését a pontozott rész érzékel­teti. Az eljárás egyszerűsége miatt igen könnyen automatizálható, és az automatikával váltakoz­va létrehozott nyomáskülönbség — gyakorlati­lag pulzáló mozgás — következtében a művelet folyamatossá válik. A berendezés előnyét az is növeli, hogy a szűrőszövetnek a zagytér felőli elrakódását a váltakozó mozgás következtében a mosófolyadék megakadályozza, mivel annak áramlása a lerakódásokat minimumra csökkenti. Timföldgyári vörösiszapokon végzett kísérle­teink, amelyeket a találmány szerinti berende­zés elvén felépült laboratóriumi kísérleti példá­nyon hajtottunk végre azt mutatták, hogy a zagytérből áriamló mosófolyadéknak a szűrőszö­mint a mosófolyadéktérből történő mosófolya­dék áramlás, aminek az a magyarázata, hogy a zagytérből áramló mosófolyadéknak a szrőszö­veten keletkezett vörösiszapréteg ellenállását is le kell győzni. Egyes esetekben ez a jelenség kedvezőtlen úgy, hogy a kimosandó zagy a mo­sófolyadék nem kívánt mennyiségben történő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom