157568. lajstromszámú szabadalom • Szorpciós hőtranszformátor egyenáramú és ellenáramú buborékolós készülékei

157568 6 viszont ellenáramot alkalmazni. Ez a helyzet például sok gőzgenerátornál, amikor a készülék azon részében, ahol a folyadék kilép és ahon­nan a gőzáram elindul, az egyenáram célszerű, hogy nagyobb buborékmennyiséget és így jobb hőátadást lehessen biztosítani, viszont termiku­san az egész készülékre nézve az ellenáram a kedvezőbb; ezért az egyenáramú szakaszt a további készülékrészekkel ellenáramba kapcsol­juk. Jelen találmány felhasználásával ez min­den további nélkül lehetséges, amint az a 3. ábrán látszik, ahol pl. három egyenáramba kö­tött rekesz van a felettük levő negyedik rékesz­szel ellenáramfoa kapcsolva. Sokszor célszerű megakadályozni, hogy le- 15 állásikor a folyadék átfolyjék egyik rekeszből a másikba; ilyenkor a rekeszeket összekötő gőzvezetékben 14 szifont kell kialakítani, amint az a 4. ábrán látható. Az egyenáramú kivitel esetén az egyik re­keszből mind a gőz, mind a folyadék azért folyik át a következő rekeszbe, mert ott kisebb a nyomás. Annak érdekében, hogy a 11 gőz­vezetéken csak gőz, a 10 folyadékvezetéken csak folyadék áramoljon át, a 10 folyadékveze­ték legalacsonyalbhan fekvő keresztanetszötének. felső pontja alacsonyabban kell legyen, mint a 11 gőzvezeték legalacsonyabb pontja. Ebben az esetben ugyanis pl. az 1 rekeszben uralkodó nagyobb nyomás hatására a gőz a 1.1 gőzveze­téken keresztül már áttör a 9 elosztóba, amikor a 10 vezeték átömlő nyílása még folyadékkal van megtöltve. A rekeszekből induló 12 folyadékelvezetés magassága szabályozza a rekeszben a folyadék­szint magasságát; miután a gőzt csak a folya­dék fölül lehet elvezetni, a 13 gőzelvezetés a 12 folyadékelvezetés felett helyezendő el. A kö­vetelmény értelemszerűen az, hogy a 13 gőz­elvezetés keresztmetszetének legalsó pontja a 12 folyadékelvezető alsó széle felett legyen. A rekeszek általában külön testeket is alkot­hatnak, amire az első négy ábra sematikus je­lölései utalnak, ámde a. célszerű kiviteli alak általában nem ez. Célszerű ugyanis a rekeszeket, vágy legalább kettőt vagy többet egy-egy hen­geres vagy hasáb alalkú egyetlen testből leme­zekkel, vagy egyéb térelválasztó szerkezeti ele­mekkel leválasztani. Ilyen kialakítás látható az 5. és 6. ábrán. Az 5. ábrán két rekeszből álló egyenáramú készülék látható. A 10 folyadékátvezető vezeté­ket ebben a kiviteli alakban a 15 gáttal és a rekesz 16 végfalával határolt és a 17 nyíláson át a következő rekeszbe torkolló csatorna al­kotja, a vezeték 12 beömlő nyílása pedig egész egyszerűen a gát felső széle és a rekesz felső fala között alakul ki. A gőzátvezető 11 vezeté­ket a két rekeszt elválasztó 18 fal és az egész rekesz hosszában végighúzódó táslkaszerű 19 lemez alkotja, amely a 20 nyíláson csatlakozik 10 20 30 35 40 45 50 55 60 65 a következő rekesz alján elhelyezkedő, a kö­vetkező rekesz folyadéktömege alatt végighú­zódó 9 gőzelosztához. A 6. ábrán szintén két rekeszből álló, ellen­áramú készülék látható egyetlen hengeres test­ből kialakítva. A folyadék a 15 gátból, a felső rekesz 16 végfalából és a 21 levezetőcsatomá-. ból álló vezetékrendszeren jut a felső rekeszből az alsóba. Ezen kivitelnél tehát a 10 folyadéik­átvezető vezetéket a 15 gát, a rekesz 16 végfala és a levezető 21 csatorna alkotja, a vezeték 12 beömlő »nyílása pedig itt is egyszerűen a gát felső széle és a rekesz felső lezárása közötti rés. A gőz átvezetése az alsó rekeszből a felsőbe egyszerűen az alsó rekesz tetején elhelyezkedő, furatokkal ellátott 22 és 23 lemezen át történik. A megfelelőbb gőzelosztás érdekében alakítot­tuk ki a lemezt kettősen. Így a. gőz először a két fenék közé jut, majd ebből a közbenső tér­ből, a 22 lemez, furatain keresztül buborékol be a felső rekesz folyadékteréfoe. Ennél a kivi­teli alaknál a gőzátvezető 11 vezeték egyszerűen a két rekeszt elválasztó vízszintes fal furataivá fajult, a gőz beömlő 1,3 keresztmetszeitének sze­repét pedig a '23 lemez furatai töltik be. Szabadalmi igénypontok: 1. Szorpciós hőtnanszfoirmátor buborékolós rendszerűekét vagy több egymástól elválasztott és egymás felett vagy egymás meEett elhelyez­kedő térből, a következőkben rekeszből álló gőz­generátora, szorbere vagy deflegtmatora, azzal jel­lemezve, hogy az első rekesz (1) felső része (.8) és a második rekesz (2) elől (5), a második re­kész (2) felső része (8) és a harmadik rekesz (3) hátul (6), a harmadik rekesz (3) felső része (8) és a negyedik rekesz (4) ismét elől (5), és így tovább, ismétlődően, össze van kötve folya­dékátvezető vezetékekkel"" (10), továbbá egyen­áram esetén az első rekesz (1) felső része (8) a má­sodik (2) alsó részével (7), vagy ellenáraim ese­tén, az első (1) alsó része (7) a második (2) felső részével (8), majd ugyanúgy a második és har­madik rekesz, a harmadik és negyedik rekesz és így tovább, ismétlődően, megfelelő részei ösz­sze vannak kötve gőzvezetékkel (.11), amely a megfelelő rekesz alsó részéhez, (7) mindig fúvó­kákon szitán, vagy egyéb gőzelosztó szerven (9) keresztül csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő gőzvezetékben (11), vagy azok közül egyesiekben szifon (14) van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés egyenáramú változatának kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekeszek alsó részébe (7) ve­zető folyadékvezető vezeték (10) legmélyebben fekvő keresztmetszetének legfelső pontja mé­lyebben van, mint a megfelelő gőzvezeték (11) legalsó pontja. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti be­rendezés egyenáramú változatának kiviteli 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom