157568. lajstromszámú szabadalom • Szorpciós hőtranszformátor egyenáramú és ellenáramú buborékolós készülékei

157568 6 viszont ellenáramot alkalmazni. Ez a helyzet például sok gőzgenerátornál, amikor a készülék azon részében, ahol a folyadék kilép és ahonnan a gőzáram elindul, az egyenáram célszerű, hogy nagyobb buborékmennyiséget és így jobb hőátadást lehessen biztosítani, viszont termikusan az egész készülékre nézve az ellenáram a kedvezőbb; ezért az egyenáramú szakaszt a további készülékrészekkel ellenáramba kapcsoljuk. Jelen találmány felhasználásával ez minden további nélkül lehetséges, amint az a 3. ábrán látszik, ahol pl. három egyenáramba kötött rekesz van a felettük levő negyedik rékeszszel ellenáramfoa kapcsolva. Sokszor célszerű megakadályozni, hogy le- 15 állásikor a folyadék átfolyjék egyik rekeszből a másikba; ilyenkor a rekeszeket összekötő gőzvezetékben 14 szifont kell kialakítani, amint az a 4. ábrán látható. Az egyenáramú kivitel esetén az egyik rekeszből mind a gőz, mind a folyadék azért folyik át a következő rekeszbe, mert ott kisebb a nyomás. Annak érdekében, hogy a 11 gőzvezetéken csak gőz, a 10 folyadékvezetéken csak folyadék áramoljon át, a 10 folyadékvezeték legalacsonyalbhan fekvő keresztanetszötének. felső pontja alacsonyabban kell legyen, mint a 11 gőzvezeték legalacsonyabb pontja. Ebben az esetben ugyanis pl. az 1 rekeszben uralkodó nagyobb nyomás hatására a gőz a 1.1 gőzvezetéken keresztül már áttör a 9 elosztóba, amikor a 10 vezeték átömlő nyílása még folyadékkal van megtöltve. A rekeszekből induló 12 folyadékelvezetés magassága szabályozza a rekeszben a folyadékszint magasságát; miután a gőzt csak a folyadék fölül lehet elvezetni, a 13 gőzelvezetés a 12 folyadékelvezetés felett helyezendő el. A követelmény értelemszerűen az, hogy a 13 gőzelvezetés keresztmetszetének legalsó pontja a 12 folyadékelvezető alsó széle felett legyen. A rekeszek általában külön testeket is alkothatnak, amire az első négy ábra sematikus jelölései utalnak, ámde a. célszerű kiviteli alak általában nem ez. Célszerű ugyanis a rekeszeket, vágy legalább kettőt vagy többet egy-egy hengeres vagy hasáb alalkú egyetlen testből lemezekkel, vagy egyéb térelválasztó szerkezeti elemekkel leválasztani. Ilyen kialakítás látható az 5. és 6. ábrán. Az 5. ábrán két rekeszből álló egyenáramú készülék látható. A 10 folyadékátvezető vezetéket ebben a kiviteli alakban a 15 gáttal és a rekesz 16 végfalával határolt és a 17 nyíláson át a következő rekeszbe torkolló csatorna alkotja, a vezeték 12 beömlő nyílása pedig egész egyszerűen a gát felső széle és a rekesz felső fala között alakul ki. A gőzátvezető 11 vezetéket a két rekeszt elválasztó 18 fal és az egész rekesz hosszában végighúzódó táslkaszerű 19 lemez alkotja, amely a 20 nyíláson csatlakozik 10 20 30 35 40 45 50 55 60 65 a következő rekesz alján elhelyezkedő, a következő rekesz folyadéktömege alatt végighúzódó 9 gőzelosztához. A 6. ábrán szintén két rekeszből álló, ellenáramú készülék látható egyetlen hengeres testből kialakítva. A folyadék a 15 gátból, a felső rekesz 16 végfalából és a 21 levezetőcsatomá-. ból álló vezetékrendszeren jut a felső rekeszből az alsóba. Ezen kivitelnél tehát a 10 folyadéikátvezető vezetéket a 15 gát, a rekesz 16 végfala és a levezető 21 csatorna alkotja, a vezeték 12 beömlő »nyílása pedig itt is egyszerűen a gát felső széle és a rekesz felső lezárása közötti rés. A gőz átvezetése az alsó rekeszből a felsőbe egyszerűen az alsó rekesz tetején elhelyezkedő, furatokkal ellátott 22 és 23 lemezen át történik. A megfelelőbb gőzelosztás érdekében alakítottuk ki a lemezt kettősen. Így a. gőz először a két fenék közé jut, majd ebből a közbenső térből, a 22 lemez, furatain keresztül buborékol be a felső rekesz folyadékteréfoe. Ennél a kiviteli alaknál a gőzátvezető 11 vezeték egyszerűen a két rekeszt elválasztó vízszintes fal furataivá fajult, a gőz beömlő 1,3 keresztmetszeitének szerepét pedig a '23 lemez furatai töltik be. Szabadalmi igénypontok: 1. Szorpciós hőtnanszfoirmátor buborékolós rendszerűekét vagy több egymástól elválasztott és egymás felett vagy egymás meEett elhelyezkedő térből, a következőkben rekeszből álló gőzgenerátora, szorbere vagy deflegtmatora, azzal jellemezve, hogy az első rekesz (1) felső része (.8) és a második rekesz (2) elől (5), a második rekész (2) felső része (8) és a harmadik rekesz (3) hátul (6), a harmadik rekesz (3) felső része (8) és a negyedik rekesz (4) ismét elől (5), és így tovább, ismétlődően, össze van kötve folyadékátvezető vezetékekkel"" (10), továbbá egyenáram esetén az első rekesz (1) felső része (8) a második (2) alsó részével (7), vagy ellenáraim esetén, az első (1) alsó része (7) a második (2) felső részével (8), majd ugyanúgy a második és harmadik rekesz, a harmadik és negyedik rekesz és így tovább, ismétlődően, megfelelő részei öszsze vannak kötve gőzvezetékkel (.11), amely a megfelelő rekesz alsó részéhez, (7) mindig fúvókákon szitán, vagy egyéb gőzelosztó szerven (9) keresztül csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő gőzvezetékben (11), vagy azok közül egyesiekben szifon (14) van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés egyenáramú változatának kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekeszek alsó részébe (7) vezető folyadékvezető vezeték (10) legmélyebben fekvő keresztmetszetének legfelső pontja mélyebben van, mint a megfelelő gőzvezeték (11) legalsó pontja. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés egyenáramú változatának kiviteli 3