157566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés keverék-műtrágya előállítására

5 157566 6 mennyisége 10 súily% felett van, a szemes ?s termék számára szárítóberendezésre van szük­ség, mert nő a szemcsézo rendszerbe beadagolt víz mennyisége. Különösen azért célszerű, hogy a megolvasztott elegy arányait a fenti tarto­mányban vagy akörül tartsuk, mert a karb­amid-káliumiklorid-víz rendszer eutektikus pontja maghatározott víztartalom esetén akkor a legalacsonyabb, amikor a karbamid-ikáilium­klorid súlyaránya 8—9 : 1. A találmány szerinti eljárásban a kaiibami­dot por, szemcsés, kristályos alakban vagy 10 súly%-nál kevesebb vizet tartalmazó oldat alakjában alkalmazhatjuk. A kapott megolvasztott elegyet nyomás alatt a szemcsézo rendszerben 50—110 C°, előnyösen 70—90 C° hőmérsékletien olyan szilárd nyers műtrágya alkotórészeikhez porlasztjuk, amely­nek a) ammóniumf oszfátból és/vagy szuper­foszfátból, b) a végtermékből szitálással elkü­lönített recirkuláltatott porszerű termékből és c) legalább egy műtrágya komponensből állnak az alábbiak közül: Ikambamid, ammóniumnitrát. ammóniumszuMát, ammóniumfclorid és kálium­klorid vagy káliumszulfát. A porlasztást úgy végezzük, hogy a megolvasztott elegy a lehető leghomogénebben elkeveredjék a többi anyag­gal, és egyidejűleg a keletkező elegyet a szem­csézo rendszer 10—30 fordulat/perc sebességgel történő forgatása közben szemcisézzük. Ehbon az esetben a karbamid és káliumklorid na­gyobb része megolvasztott állapotban hőt fej­lesztve kristályosodik a megolvasztott elegy és a porszerű "termék homogén összekeverésekor a szemcsézo rendszerben. Ennék megfelelően a szemcsézo lépésbe adagolt anyagok hőmér­séklete megnő a szenzibilis hővel és a megol­vasztoítt anyag kristályosodási hőjével és így jó eredménnyel végezhetjük a szemcsézést vi­szonylag magas hőmérsékleten, megfelelő ned­vességtartalom és hőmérsékletviszonyók mel­lett. A szemcsézés hatékonyságának a meg^ gyorsítására és megjavítására az alábbi adalé­kok, így bentonit, tallkum, dolomit, kalcium­szulfát és diatomaföld közül egyet vagy töb­bet adhatunk a szeimeséző rendszerbe. Továbbá abból a célból, hogy csökkentsük a végtermékként kapott szemcsék repedezett, a termékbe diatornaföldet, kaolint stib. keverhe­tünk a szemcsék bevonására. A -megolvasztott elegy és a szilárd nyers műtrágya komponensek súlyaránya 1 : 1—1 : : 12, előnyösen 1 : 4—1 : 8. A megfelelő összefüggés a vízmennyiség és a szemcsézo rendszerben uralkodó hőmérséklet között a karbamid, ammóniumfoszíát és/vagy szuperfoszfát, valamint a káliumklorid arányá­tól függ, és attól, hogy a szemcsézo rendszer­ben milyen fajta és milyen mennyiségű egyéb anyagot keverünk össze. Magas szemcsézo hő­mérsékleten a szemcsézést aránylag alacsony víztartalom mellett végezhetjük. Ebben az esetben a szemcsék alakja nem megfelelő, ezért különösen előnyös, ha a szemcsézést 0,5 súly% . és 2,0 súly% közötti víztartalom mel­lett valósítjuk meg. A szemcsézo rendszerbe adagolandó ammóniumfoszfátként 10—20 túly % AN-t (ammónia N) és 40—45 súly% SP-t [ammóniumeitrát (pi H==9,6)-oldhaító foszfát] tar­talmazó és főként ammóniumdihidrogéiifosz­f álból és/vagy diammóniumhidrogénf oszfátból álló porszerű terméket alkalmazunk, amelyet a nedves eljárás szerint a foszforsav ammóniá­val való reagáltatásakpr kaphatunk. Továbbá, ha a ikarbamidot kis mennyiségben alkalmazzuk, a szilárd nyers műtrágya kom­ponenseket előmelegíthetjük a megolvasztott elegynek a szemcsézo .rendszerbe való beada­golása előtt, mert a szenzibilis hő és a meg­olvasztott elegy kristályosodási hője túl kicsi ahhoz, hogy a szemcsézés hőforrásaként alkal­mazzuk. Az előimelegítés berendezési költsége kisebb összehasonlítva a szemcsés terméket szárító eljárással, hatásfoka nagyon jó, így elő­nyös módszer. Előnyösen eljárhatunk úgy is, hogy felmelegített gázt vezetünk a szemcsézo rendszerbe. Ha a szemcsézést a fenti eljárások szerint végezzük, ne:m következik be helyi túl­melegedés a szilárd anyagok között, mert a hőfejlődés mérsékelt, és a szemcsézo művelt­ben résztvevő anyagok homogénen Kielégíthe­tők. Ezért a szemcsézés könnyen elvégezhető viszonylag nagy hőmérsékleten és alacsony víztartalom mellett, és sima felületű, gömb adakú szemcséket kaphatunk. Minthogy a találmány szerinti eljárással ka­pott termék víztartalma alacsony, pl. kisebb, mint 2 súly%, a terméket szárítás nélkül hű­tésnek vethetjük alá. Hűtésre általában jó eredménnyel alkalmazhatunk forgódob típusú készüléket. Ebben az esetben a kapott szem­csék közvetlenül a szemcsézés után általában lágyak. Közelebbről, a félig szemcsézett termék gömbökké alakulása előtt a szemcsézo hőmér­séklet közelében nagyon lágy, így enyhe mechanikus ütközéskor könnyen deformálód­hat és tönkremehet a hűtéskor. Ezért a talál­mány szerinti eljárásiban a végterméíkiből szi­tálással elkülönített porszerű recirkuláltatott terméket adunk a hűtő lépésbe beadagolandó szemcsézett termékhez, ezzel a szemcsézett tei­meket a recirkuláltatoitt porszerű anyaggal megvédjük a mechanikai ütközésektől. Ugyan­akkor a formázással egyidejűleg a recirkulál­tatott tenmék bevonja a félig szemcsézett ter­méket. Ha a hűtő lépésbe beadagolandó szemcsézett termékeit viszonylag magas hőmérsékleten, 70—110 C°-on nyerjük vissza, jobb hűtő hatást érünk el, ha a szemcsézett terméket jól össze­keverjük a recirlkulálitatott. termékkel. A szemcsézett terméket lehűtés után átszi­táljuk, hogy a keletkező keverékből elkülönít­sük a kívánt szemcséjű keverék műtrágyát. A szitálás során 10—50 súly%, 1,4—4 mm szemcseátmérőjű végterméket különítünk el a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom