157566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés keverék-műtrágya előállítására
5 157566 6 mennyisége 10 súily% felett van, a szemes ?s termék számára szárítóberendezésre van szükség, mert nő a szemcsézo rendszerbe beadagolt víz mennyisége. Különösen azért célszerű, hogy a megolvasztott elegy arányait a fenti tartományban vagy akörül tartsuk, mert a karbamid-káliumiklorid-víz rendszer eutektikus pontja maghatározott víztartalom esetén akkor a legalacsonyabb, amikor a karbamid-ikáiliumklorid súlyaránya 8—9 : 1. A találmány szerinti eljárásban a kaiibamidot por, szemcsés, kristályos alakban vagy 10 súly%-nál kevesebb vizet tartalmazó oldat alakjában alkalmazhatjuk. A kapott megolvasztott elegyet nyomás alatt a szemcsézo rendszerben 50—110 C°, előnyösen 70—90 C° hőmérsékletien olyan szilárd nyers műtrágya alkotórészeikhez porlasztjuk, amelynek a) ammóniumf oszfátból és/vagy szuperfoszfátból, b) a végtermékből szitálással elkülönített recirkuláltatott porszerű termékből és c) legalább egy műtrágya komponensből állnak az alábbiak közül: Ikambamid, ammóniumnitrát. ammóniumszuMát, ammóniumfclorid és káliumklorid vagy káliumszulfát. A porlasztást úgy végezzük, hogy a megolvasztott elegy a lehető leghomogénebben elkeveredjék a többi anyaggal, és egyidejűleg a keletkező elegyet a szemcsézo rendszer 10—30 fordulat/perc sebességgel történő forgatása közben szemcisézzük. Ehbon az esetben a karbamid és káliumklorid nagyobb része megolvasztott állapotban hőt fejlesztve kristályosodik a megolvasztott elegy és a porszerű "termék homogén összekeverésekor a szemcsézo rendszerben. Ennék megfelelően a szemcsézo lépésbe adagolt anyagok hőmérséklete megnő a szenzibilis hővel és a megolvasztoítt anyag kristályosodási hőjével és így jó eredménnyel végezhetjük a szemcsézést viszonylag magas hőmérsékleten, megfelelő nedvességtartalom és hőmérsékletviszonyók mellett. A szemcsézés hatékonyságának a meg^ gyorsítására és megjavítására az alábbi adalékok, így bentonit, tallkum, dolomit, kalciumszulfát és diatomaföld közül egyet vagy többet adhatunk a szeimeséző rendszerbe. Továbbá abból a célból, hogy csökkentsük a végtermékként kapott szemcsék repedezett, a termékbe diatornaföldet, kaolint stib. keverhetünk a szemcsék bevonására. A -megolvasztott elegy és a szilárd nyers műtrágya komponensek súlyaránya 1 : 1—1 : : 12, előnyösen 1 : 4—1 : 8. A megfelelő összefüggés a vízmennyiség és a szemcsézo rendszerben uralkodó hőmérséklet között a karbamid, ammóniumfoszíát és/vagy szuperfoszfát, valamint a káliumklorid arányától függ, és attól, hogy a szemcsézo rendszerben milyen fajta és milyen mennyiségű egyéb anyagot keverünk össze. Magas szemcsézo hőmérsékleten a szemcsézést aránylag alacsony víztartalom mellett végezhetjük. Ebben az esetben a szemcsék alakja nem megfelelő, ezért különösen előnyös, ha a szemcsézést 0,5 súly% . és 2,0 súly% közötti víztartalom mellett valósítjuk meg. A szemcsézo rendszerbe adagolandó ammóniumfoszfátként 10—20 túly % AN-t (ammónia N) és 40—45 súly% SP-t [ammóniumeitrát (pi H==9,6)-oldhaító foszfát] tartalmazó és főként ammóniumdihidrogéiifoszf álból és/vagy diammóniumhidrogénf oszfátból álló porszerű terméket alkalmazunk, amelyet a nedves eljárás szerint a foszforsav ammóniával való reagáltatásakpr kaphatunk. Továbbá, ha a ikarbamidot kis mennyiségben alkalmazzuk, a szilárd nyers műtrágya komponenseket előmelegíthetjük a megolvasztott elegynek a szemcsézo .rendszerbe való beadagolása előtt, mert a szenzibilis hő és a megolvasztott elegy kristályosodási hője túl kicsi ahhoz, hogy a szemcsézés hőforrásaként alkalmazzuk. Az előimelegítés berendezési költsége kisebb összehasonlítva a szemcsés terméket szárító eljárással, hatásfoka nagyon jó, így előnyös módszer. Előnyösen eljárhatunk úgy is, hogy felmelegített gázt vezetünk a szemcsézo rendszerbe. Ha a szemcsézést a fenti eljárások szerint végezzük, ne:m következik be helyi túlmelegedés a szilárd anyagok között, mert a hőfejlődés mérsékelt, és a szemcsézo műveltben résztvevő anyagok homogénen Kielégíthetők. Ezért a szemcsézés könnyen elvégezhető viszonylag nagy hőmérsékleten és alacsony víztartalom mellett, és sima felületű, gömb adakú szemcséket kaphatunk. Minthogy a találmány szerinti eljárással kapott termék víztartalma alacsony, pl. kisebb, mint 2 súly%, a terméket szárítás nélkül hűtésnek vethetjük alá. Hűtésre általában jó eredménnyel alkalmazhatunk forgódob típusú készüléket. Ebben az esetben a kapott szemcsék közvetlenül a szemcsézés után általában lágyak. Közelebbről, a félig szemcsézett termék gömbökké alakulása előtt a szemcsézo hőmérséklet közelében nagyon lágy, így enyhe mechanikus ütközéskor könnyen deformálódhat és tönkremehet a hűtéskor. Ezért a találmány szerinti eljárásiban a végterméíkiből szitálással elkülönített porszerű recirkuláltatott terméket adunk a hűtő lépésbe beadagolandó szemcsézett termékhez, ezzel a szemcsézett teimeket a recirkuláltatoitt porszerű anyaggal megvédjük a mechanikai ütközésektől. Ugyanakkor a formázással egyidejűleg a recirkuláltatott tenmék bevonja a félig szemcsézett terméket. Ha a hűtő lépésbe beadagolandó szemcsézett termékeit viszonylag magas hőmérsékleten, 70—110 C°-on nyerjük vissza, jobb hűtő hatást érünk el, ha a szemcsézett terméket jól összekeverjük a recirlkulálitatott. termékkel. A szemcsézett terméket lehűtés után átszitáljuk, hogy a keletkező keverékből elkülönítsük a kívánt szemcséjű keverék műtrágyát. A szitálás során 10—50 súly%, 1,4—4 mm szemcseátmérőjű végterméket különítünk el a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3