157562. lajstromszámú szabadalom • Hálókatód nagyteljesítményű elektroncsőhöz, előnyösen adócsőhöz

3 157562 4 szerinti intézkedéssel, azaz, hogy a rácsháló egyik végét tartó sapkát több vékony lemez­csillagból alkotott rétegből képezzük ki, viszony- . lag nagy keresztmetszetet érünk el és ezáltal megfelelően kis villamos fű'tőáramellenáílást alkotunk, " másrészt, mindegyik lemezcsillag olyan vékony lehet, hogy azok a kívánt rugal­mas hatást biztosíthatják. Annáik erdőkéiben, hogy az ilyen módon kialakított sápiba rugal­masságát még jobban növeljük, igen előnyös, ha az egyes leniezcsiílagolk közé mindig egy-egy távtartó gyűrűt helyezünk. A lemezcsillagok karjai, célszerűen a sapka külső kerülete men­tén derékszögben vannak fölhajlítva, hogy a végeiket a háilólkatódot lezáró gyűrűre hegesz­téssel rögzíthessük. Tekintettél a sapkának az ilyen, önmagában ismert alakú kiképzésére, kí­vánatos hogy a lemezcsillagok karjainaik szé­lességét a sapka szélei' mentén úgy válasszuk meg, hogy azok ott a lemezcaiDagok karjaival már ne képezzenek átlapolódást. A hálókatódok egyik ismert jó rugalmas tar­tószerkezet-típusánál hátrányosan ügyelni kel­lett arra, hogy a. hálókatód önmagában is bizo­nyos rugalmassággal rendelkezzen. Ezért a ka­tódhuzaloik keresztezés-ipontjiainiak egy részét hegesztették össze. Ez az intézkedés azonban a hálókatód stabilitását, és ezzel az élettartamait is hátrányosan befolyásolta. A találmány lehe­tővé teszi, üzenni körülmények közötti defor­máció veszélye nélkül olyan hálakatód kialakí­tását, amelynek kátódihuzaljai a rácsháló vala­mennyi keresztezési pontjában egymással mechanikusan össze vannak kötve. A találmány példaként! kiviteli alakját rész­leteseibben rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra vázlatosan ábrázolja a találmány szerinti hálófcatódoit hosszmetszetben. A cső ala­kú 1 hálókatód jobb, ill. bal irányban, csavar alakban futó •katódhuzalokiból van kialakítva. Az ilyen módon alkotott rácshálát a 2. ábrán ábrázoltuk ismét a jobb szemléltetés .érdekében. A kaitódhuzalok 2 keresztezési pontjai -minde­nütt hegesztéssel vannak egymáshoz rögzítve. Az 1. ábrán látható hálófeatód egyik vége gyűrű alakú 3 fűtővezetákihez van rögzítve. A másik végén az 1. hálókatódot rugalmas 4 sapka rög­zíti központi 5 támrúdhoz, amely a cső alakú 1 hálákatódban koaxiálisán van elrendezve és az 1 hálófcatód második áramvezetékét alkotja. A 3. ábrán felülnézetben, a 4. ábrán pedig az 1. ábra nagyított IV kimetsziésén látható az 1. ábra szerinti hálakatód rugalmas sapkája. Ezekről az ábrákról látható, hogy a rugalmas 4 sapka vékony pl. tantál vagy molyibdánból alkotott 6 lemezcsillagok réteg-<alakban egymás­ra helyezésével van kialakítva, amelyek közül egyet az 5. ábra ábrázol. A 6 lemezcsillagok emellett oly módon vannak rétegesen egymásra helyezve, hogy 7 karjai a 4 sapka kerületének irányában egymáshoz képest el vannak tolva. Annáik érdekében, hogy a 7 karok lehetőleg egymástól függetlenül rugózzanak, célszerű, ha az egyes 6 lemezcsillagok közé 8 távtartó gyűrű­ket helyezünk, ahogy ezt a 6. ábrán ábrázoltuk. A 6 lemezcsillagok 7 karjai a 4 sapka pere­mén önmagában ismert módon derékszögben vannak felhajlítva, hogy (a 3. ábra szerint lát­ható módon) 9 gyűrű segítségével összefoghatok legyenek. Ez a gyűrű az 1. ábrán látható 1 háló­fcaitód felső végét zárja le. A 4 sapkának ilyen kialakítása céljából a 6 karokat olyan szélesre kell kiképezni, hogy azok a 4 sapka pereme mentén ne lapoljálk át egymást. Hogy az 1 hálókatód kerületién lehetőleg azonos feszítő­erőt hozzunk létre, különösen célszerű, ha a 6 lemezcsillagok 7 karjainak szöghelyzetét úgy állítjuk be, hogy valamennyi 6 leniezcsillag 7 karjainak számára a hálólkaitód végén, annak kerülete mentén elosztva jelenlevő katódhuzalok keresztezési pontjaival azonos legyen. A 2. ábrán látható kiviteli példa azit ábrá­zolja, hogy harminchét katódhuzal mindig bel­menatesen, harminchét katódhuzal pedig jobb­menetesen alkotja a hálókatódot. A hálókatód végén ezért a kerület mentén harminchét ke­resztezési pont van elosztva. Abból a célból, hogy a 4 sapka részére 6 lemezcsillagból min­dég kilenc rugalmas 7 karit, azaz összesen har­minchét rugalmas kart tudjunk kialakítani, a hat lemezcsilflagok az 5. ábrán látható módon négyszer 360°/37 szögosztással és egy ennél va­lamivel nagyobb megmaradó maradék-szögben vannak elhelyezve. A nagyobb mansadék szöget oly módon lehet •kiegyenlíteni, hogy a 4 sapka felső 6 lemez­csillagján 10 „oszitócsillagot" helyezünk, ame­lyet a 7. ábra ábrázol. Münt ahogy az ábrán látható a 10 „osztócsillagnál" lyuikastáresáról van szó, amelynek egyetlen rugalmas 7 karja van, amely a hiányzó 4 sapka harminchetedik karját alkotja. A találmány nem korlátozódik az ábrázolt kiviteli példára. Különösképpen nem szükséges, hogy a rugalmas sapka az ábrázolt és fentiek­ben leírt köreszítmetszetű legyen. A sapka ru­galmasságát egyébként a karok tartományában gyűrű alakú benyomásával még tovább növel­hetjük, anélkül, hogy a 4 sapka villamos ellen­állásának névleges értéke nőne. Különösen cél­szerűnek mutatkozik két ilyen benyomás kiala­kítása ahoüis az egyik, a karnaík külső a másik a karnak belső végén van kiképezve. Végül megjegyezzük, hogy a találmány legelőnyösebb jellemzői olyan hálókaítód esetén is hatásosak, amelynél nincs a katódhuzalok keresztezési pontja egymással hegesztessél rögzítve. Szabadalmi igénypontok: 1. Hálákatód nagyteljesítményű elektroncső­höz, előnyösen adócsőhöz, amely fcatódhuzalók­ból alkotott cső alakú hálórácsot tartalmaz, amelynek egyik vége gyűrű alakú fűtőáram­vezétékihez van rögzítve, másik vége sapka út­ján a hálórács irányához képesít radiális irányú 10 Ifi 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom