157550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés xerográfiai kép létesítésére
5 157550 6 tosítható,. a nagy festékfconcentrációjú felületeken erős felmelegedés jelentkezik, ami a színezőfesték anyag robbanásához és/vagy a képrészeknek a papíron való átégéséhez vezet. Mint ahogy már említettük, a xerográfiai "előhívó porok fekete testekként hatnak, az infravörös energia igen nagy százalékát nyelik el a hullámhossztól függetlenül. Az infravörös energia hatásos sugárforrása tehát egy olyan sugárforrás, amely a rendelkezésre álló belső energia nagy százalékát alakítja át sugárzási hővé, ezt az energiát az infravörös spektrum rövid oldalán, keskeny hullámhossz-tartományban konioentráljjia. Példaképpen egy wolframszál, amelyet jó infravörös sugárforrásként ismerünk, a rendelkezésre álló belső energia kb, 86%-át alakítja át infravörös energiává, ha kb. 2200 C° hőmérsékleten működik és az így előállított energia klb. 1,1 mikron hullámhossz körüli keskeny sávban koncentrálódik. A 3. ábra a xerográfiai infravörös sugárzás segítségével történő rögzítés különböző fontos paramétereit egyetlen diagramban ábrázolja. A görbék hullámhossz függvényében az energia értékeket egy elméleti energiaszint százalékában kifejezve mutatják, úgyhogy az egyes paraméterek egymással összehasonlíthatók. Látható, hogy a papír 3,0 mikronnál nagyobb hullámhossz mellett az infravörös energia nagy százalékát nyeli el, .az abszorpciós görbe azonban a rövidebb .hullámhossz-tartományokban meredeken letörik. A xerográfiai por vagy festékanyag abszorpciója ezzel ellentétben viszonylag állandó, mivel a színező (festékanyag) a hullámhossztól függetlenül a rásugáirzott infravörös energia több mint 90%-át nyeli el. Külön ki kell emelni, hogy a 2200 C°-on, a nagyhőmérsékletű kvarclámpa tartományaiban működő nagyhőmérsékletű sugárforrás emissziós görbéjén látható, hogy a kibocsátott hasznos energia nagy százaléka olyan hullámhosszon koncentrálódik, amelyen a papírnak extrémen rossz az abszorpciója. A három görbe összehasonlítása világosan mutatja, hogy a rövidebb hullámhosszakon előállított igen hatásos infravörös energiát a xerográfiai por gyorsan nyeli el, a xerográfiai papírra azonban csak igen kismértékű vagy semmilyen hő hatást sem fejt ki. A por^képre eső infravörös energia gyorsan alakul át belső energiává, mint ahogy azt a 3. ábra mutatja. Ennek ellenére, ha a hordozó anyag (képalátét) hőmérséklete kisebb, mint a por-képé, úgy a hordozóanyag hőfelvevő testként hat és hőt von el a képrészekről. Minél nagyobb a hőfokkülönbség a két anyag között, annál több hőenergia jut vezetés útján a festékanyagról a hordozó 'anyagra (képalátétre). Amint az megállapítható, a kisebb festékkoncentrációjú felületrészeken a hőelvezetés kritikus, mivel a rendelkezésre álló, korlátozott, belső energiából való bármilyen csekély hőelvezetés a rögzített és nem rögzített állapot közti különbséget jelenthet. A találmány szerint lehetővé válik nagy hőmérsékletű infravörös forrásnak a kis festékkoncentrációjú képrészek gyors rögzítésére való alkalmazása, miután a papírhordozót előkezel-5 tük. A hordozóanyag ; (képalátét) hőmérsékletének pontos szabályozására készüléket alkalmazunk, amelynek segítségével kis festékkoncentrációjú képfelületék hőveszteségét szabályozzuk. Ez azt jelenti, hogy a papír hőmérsék-10 létének növelésével a kisebb festékkoncentrációjű képrészeken a hőelvezetés csökken és így több energia áll rendelkezésre a kisebb koncentrációjú felületrészeken. Az 1. ábra a találmány szerinti készüléket 15 nagy sebességű xerográfiai másológépbe beépítve szemlélteti. A gépbe történő adagolás előtt a papírlapokat a 10 felvevőszerkezetíbe helyezzük. Ez nemcsak a gépnek papírral való előállítására szolgál, hanem egyidejűleg itt tör-20 ténik a papír előkezelése infravörös sugárzás segítségével történő rögzítés előtt. A felvevőszerkezet hőmérséklet- és páratartalom szabályozására alkalmasan van kiképezve, melyek segítségével a papír nedvességtartalmát a meg-25 határozott szinten tudjuk tartani. A papír nedvességtartalma a sok változó tényező egyike, amelynek figyelmen kívül hagyása hibás és gyakran nem kielégítő hő útján történő rögzítéshez vezet. Bár a rögzítési szakaszban tűz-30 veszélyessége miatt nem kívánatos csontszáraz papír alkalmazása, mégsem kívánatos túl nedves papír használata sem, mivel az utóbbi esetben a hőenergiát a papír előmelegítése helyett először a nedvesség eltávolítására kell fordítani. 35 Ha a hozzáállása hő rövid, ilyen többletenergia-tfelihasznál'ás nem engedhető meg. A 4. ábra világosabban mutatja a 10 felvevőszerkezetet. A 79 házban elhelyezett 81 asztal 40 mozgatható 83 keretibe van beerősítve. A 82 görgők lehetővé teszik az asztalnak a keretben rögzített vezetősínek mentén való emelését, vagy süllyesztését. Amikor a papírt a 80 papírbála tetejéről leemeljük, a 85 kábel segítségé-45 vei működtetett 84 tárcsa elfordul és felemeli az asztalt és így a papírbála felsőrészét viszonylag állandó szinten tartjuk. Üzemelés során a lapokat érzékelő szerv (nem ábrázoltuk) érintkezik a papírbála felső részével, amely a 84 tárcsa hajtását végző motorral (nincs ábrázolva) összekötött két működtető kapcsoló között mozoghat. Ha az érzékelő szerv segítségével a papírbála kis magasságát érzékeljük, az alsó • kapcsoló működtetésével a motort bekapcsoljuk és így a kívánt üzemelési magasságra 55 emeljük a 81 asztalt. Amikor az asztal eléri a kívánt magasságot, úgy a második működtető kapcsoló leállítja a motort. Az állítható 87 vezető biztosítja egyrészt a különböző méretű papírlapok beadagolását, másrészt pedig a papír-60 bálában levő lapok széleinek a szükséges beállítását (egyengetését). A 90 szívócsonk csővezetéken keresztül vákuumrendszerrel van kapcsolatban, amely a 65 csonk nyílásánál szívóhatást létesít. Egy bütyök-3
