157547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására

157547 b 4 Másrészről viszont azt találtuk, hogy a töltőanyag mennyiségi arányának egy bizonyos ponton túlmenő csökkentése — ez a pont függ a polimer alapanyagnak az oldószerhez viszonyított mennyiségi arányától — azt eredményezi, hogy egy az egyébként kapott termék tulajdonságaitól eltérő szerkezetű anyagot kapunk. Ezt a szerkezetet, amelyet „sejtszerű" szerkezetnek nevezhetünk, az jellemzi, hogy az anyag mikropórusos jelleget mutat, amelyben a miíkropórusolk közlekednek egymással és így biztosítják a termék áteresztőképességét, emellett tartalmaznak bizonyos számban lényegesen nagyobb, makropórusoknak nevezhető pórusokat is, amelyek azonban nem terjednek: a lapszerű termék egyik felületétói a másikig, méretük pedig olyan, hogy a lapszerű termék keresztmetszet-felületén rendes nappali világításban szabad szemmel is láthatók. Az ilyen fajta termékek szokásos szerkezete viszont —• amelyet „nem-sejtszerű" szerkezetnek nevezhetünk — nem tartalmaz makropórii.íokat és a mikropórusos szerkezet csaknem teljesen homogén. Egyidejűleg benyújtott magyar szabadalmi bejelentésünkben eljárást ismertettünk a sejtszerű szerkezetnek az ilyenfajta termékekben való kialakítására. A „sejtszerű" szerkezet általában gyengébb és kevésbé szívós, mint a nem-sejtszerű szerkezet és ezért olyan fajta termékeknél, amelyek pl. cipőfelsőrész anyagaként félhasználható szintetikus bőrszerű anyagok, kívánatos lehet a „sejtszerű" szerkezet kialakulását kerülni, így tehát úgy véljük, hogy ha a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított mennyiségi arányát és ezzel kapcsolatosan a polimer alapanyagnak az oldószerhez viszonyított mennyiségi arányát oly módon szabjuk meg, hogy az kisebb legyen, mint amilyent a fentidézett 1 122 804 sz. angol szabadalmi leírásunk szerinti eljárás előír, de nagyobb, mint az az értéktartomány, amelyén belül „sejtszerű" szerkezetű termékeket kapunk, akkor az így kapott termék a fizikai tulajdonságoknak, különösen a szívósságnak ill. kopásállóságnak és a vízgőzáteresztőképességnek különösen előnyös kombinációját mutatja. Az eléggé nagy szívésságú és erősen vízgőzáteresztő mikropórusos szintetikus polimer anyagok előállítása esetén ugyanis feleslegessé válhat, hogy az ilyen műbőrszerű lapokat egy állandó hordozóként ill. alaprétegként szolgáló textil- vagy egyéb rostos rétegre építsük rá, mert enélkül is eléggé nagy szilárdsági érté? keket mutató műbőrszerű lapot tudunk előállítani; ezáltal egyrészt jóval gazdaságosabbá lehetjük az ilyen terimékek előállítását, másrészt kiküszöbölhetünk bizonyos olyan műszaki hátrányokat, amelyek a rostanyagot tartalmazó hordozóréteg alkalmazásából származnak. Az ilyenfajta termékéket „rostbunda-nélküli" anyagú lapszerű termékeknek nevezzük. Az ilyen termékek előállítása esetén kiküszöbölhetünk egy olyan nehézséget is, amely gyakran fellép az eddigi eljárásokkal előállított szintetikus cipőfelsőrész-niűbőröknél, amelyek pl. tűzéssel szilárdított rostbundából álló rostos hordozóréteget tartalmaznak; ez a nehézség abból adódik, hogy az így készített termékek nyújtása esetén a rostréteg helyenként eltérő sűrűsége következtében az anyag felületén szabálytalanságok mutatkoznak, és így ún. narancshéj-szerű külső megjelenést mutató felületet kapunk. Ez a találmány szerinti, rostbunda-nélküli, nem-sejtszerű szerkezetű anyagoknál nem következik be. A találmány szerinti eljárást tehát, amelynek során a vízgőzáteresztő hajlékony lapszerű terméket oly módon készítjük, hogy egy filmképző, hajlékony, hőre lágyuló, elasztomer jellegű szintetikus polimerből (az alábbiakban: polimer alapanyag) szétteríthető keveréket készítünk a polimer alapanyagnak egy oldószerben való oldása és egy szűk határok közötti szemcseméretire őrölt, utóbb eltávolítható szilárd töltőanyagnak az oldatban való eloszlatása útján, ebből a keverékből folytonos réteget képezünk egy oly ideiglenes hordozófelületen, amelyhez az említett keverék odatapad, a hordozófelületre felvitt réteget egy oly koaguláltató folyadékkal kezeljük, amely a polimer alapanyagot nem oldja, az eltávolítható töltőanyagot viszont oldani képes és a polimer alapanyag oldására alkalmazott oldószerrel legalább részlegesen elegyedik, ily módon a polimer alapanyagot lapszerű termékké koaguláltatjuk, valamint az eltávolítható töltőanyag lényegileg teljes mennyiségét a koaguláltató folyadékkal való mosás útján eltávolítjuk, majd a kapott vízgőzáteresztő hajlékony lapot megszárítjuk és leválasztjuk az ideiglenes hordozófelületről, az jellemzi, hogy oly keveréket alkalmazunk, amelynél az 1. ábra szerinti koordinátarendszerben, ahol az ordinátán az eltávolítható töltőanyagnak a polimer alapanyag súlyegységéhez viszonyított súlyaránya, az abszcisszán pedig a polimer alapanyagnak a polimer alapanyag és az oldószer elegyéhez viszonyított, súly%-ban kifejezett százalékaránya van feltüntetve, a keverék említett összetételi arányai alapján felvett pontok az A—K—L—M—A vonalak által határolt területre, de mindenesetre az A—K vonal fölé (tehát nem magára az A—K görbére) esnék. Az 1. ábrán feltüntetett diagramból látható, hogy a találmány szerinti eljárásban alkalmazható kenhető keverék összetétele eléggé széles, de pontosan megszabott határok között változhat, így a polimer alapanyagnak a polimer alapanyag és az oldószert elegyéhez viszonyított mennyiségi arányának 25 súly% és 37,5 súly% között kell lennie. Emellett az eltávolítható töltőanyag mennyisége nem haladhatja meg a polimer alapanyag mennyiségének 2,5-szörösét, szükséges azonban, hogy ennek az el-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 -á.