157541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szilárd takarmányokba való bekeverésre alkalmas tixotrop emulziót képező takarmányzsír előállítására

3i 117541 4 Lehetséges a takarmányzsírt — hordozó alkalmazása nélkül — közvetlenül a takarmánykeverő üzemekiben a takarmánykeverékekhez adagolva is bekeverni. Ennél a külön beruházási költséget nem igénylő eljárásnál azonban a takarmányzsír állagának, melyet elsősorban és főleg a benne levő zsírsavak dermedéspontja . határoz meg, a takarmányzsír, valamint a takarmánykeverék hőmérsékletének a bekeverés * időpontjában — különösen a téli időszakban —, a keverőren>dszer hatékonyságának s a keverési időnek döntő jelentősége van abban, hogy a konzisztens takarmányzsír a takarmánykeverékben a megkívánt homogenitással egyáltalában eloszlatható legyen. A zsiradéktartalom egyenletes elosztása a takarmánykeverékekben a zsiradék hasznosulásának ugyanis elsőrendű feltétele. Egyenlőtlen elosztás esetélben az optimális adagolás követelménye nem tartható be, egyes állatfajták, mint pl. a szárnyasok és a sertéseik a nagyabb zsírtartalmú talkarmány-szemeséket kiválogatják s a többiek elől eieszik s ez egyenlőtlen takarmánytfelvételt eredményez, ami takarmányértékesülés csökkenésre és költségnövekedésre vezet. A hordozó nélküli takarmányzsírt kedvezőbb homogenitással lehet közvetlenül a takarmányokhoz keverni, ha azt bekeverés előtt megolvasztják és folyékony állapotban oszlatják el a zsírozandó takarmánykeverék felületére a bekeverés tartama alatt, majd a terméket granulálják, azaz szemcsézik. Ez az eljárás azonban a keverőüzemekben komoly beruházási költséget jelent, mert gőzfejlesztő-, zsiiradékífogadó-, tároló-, és -eloszlató 'berendezés létesítését igényli, ezen felül üzemeltetési költséggel jár, mely költségek a takarmányzsírok felhasználásának gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásolják. A bejelentésünk tárgyát képező különleges összetételű és állagú takarmányzsír és eljárás annak előállítására, lehetővé teszi olyan újszerű takarmányzsírválaszték alkalmazásának bevezetését az állattenyésztésbe, mely annak ellenére, hogy ún. hordozót nem tartalmaz, kedvező halmazállapota következtében a takarmánykeverő üzemekiben — kiegészítő berendezések előzetes létesítése nélkül, tehát —• közvetlenül a keveréktakarmányókba a kívánatos homogenitással békeverhető, összetétele olyan, hogy a termék halmazállapota a benne levő zsírsavak deranedéspontjából függetlenül, kívánság szerint állítható be, s egyúttal lehetővé teszi —• a halmazállapot tetszőleges beállíthatósága lehetőségének fenntartásával — az állati eredetű zsiradékok mellett, emíberi táplálkozásra alkalmatlan növényi eredetű olajok és zsírok felhasználását is, ezáltal biztosíthatóvá válik a takarmányzsírok zsírsavösszetételáben az' állati zsírokban különben csak kis mennyiségben jelenlevő többszörösen telítetlen ún. eszenciális zsírsavak •— takarmányozási szempontból nagyjelentőségű — optimális szintre történő beállítása s az olcsó eredetű olaj- és zsírtermékek alkalmazása révén kedvezően alacsony szinten alakítható ki az újszerű takairmányzsárválaszték ára, aminek az állattakarmányozás gazdaságosságánál döntő jelentősége van. Különleges összetételű és állagú takarmányzsírunk és ennek előállítására vonatkozó eljárásunk azon az elven alapul, mely szerint ha szabad zsírsavat tartalmazó zsiradékokat, ill. olajakat, vagy azok keverékeit, a szabad zsírsavi ártalmuk teljes vagy részleges semlegesítéséhez szükséges mennyiségű lúgos kémhatású vegyület — célszerűen nátronlúg — vizes oldatával megfelelő hőmérsékleten, erőteljes keverés mellett kezelünk, azok elszappanosodnak s így igen finom eloszlású hőmérsékletváltazásra nagy mértékben érzéketlen olaj a vízben típusú stabil emulzió keletkezik, melynek stabilitása a zsírsavakból keletkezett zsírsavas nátrium, azaz szappan — mely itt az emulgátor szerepét játsza — mennyiségétől és a rendszer másik két össztevőjénak — a semleges zsiradéknak és olajnak, ill. ezek .keverékének és a víznek — egymásközti arányától függ. Üjszeírű az a felismerésünk, mely szerint a fenti — önmagában ismert — elv alapján kialakított emulzió állaga-megdermedése után — a rendszerben levő összetevők mennyiségi arányának változtatásával kívánság szerint szabályozható: így a víztartalom növelésével — a zsírsavak semlegesítéséhez hígabb lúgoldatot használva — a konzisztencia lágyítható, a szappantartalom mennyiségéneik relatív, vagy abszolút növelésével — a zsírsavaik semlegesítéséhez töményebb lúgoldatot használunk, ill. a semlegesítendő zsiradék szabad zsírsavtartalmát eredetileg nagyobbra állítjuk be — a konzisztencia szilárdabbá tehető s ez a konzisztencia változás gyakorlatilag független a zsiradékot alkotó zsírsavak dermedéspontjából. Üjszerű — s a felhasználási cél szempontjából döntő jelentőségű — az a felismerésünk is, mely szerint a fenti módon kialakított s lehűlése után megdermedt emulzió tixotrop tulajdonsággal bír, tehát mechanikai hatásra — pl. keverésre, vagy gyúrásra — az eredetileg szilárd konzisztencia hirtelen lelágyul, kréniszerűen kenhetővé válik, tehát a fenti összetételű és az ismertetett eljárással előállított takarmányzsír a szokványos takarmánykeverő berendezésekben a takarmányzsírban levő zsírsavaik dermedéspontjából, az uralkodó hőmérsékleti viszonyoktól gyakorlatilag függetlenül, a takarmánykeverékkel homogénen elkeverhető. A fenti összetételű és az ismertetett civen alapuló eljárással előállított takarmányzsírral különböző állatfajtáknál végzett takarmányozási kísérleteink kedvező eredményt mutattak: nem volt különbség kimutatható a takarmányhasznosításban a bejelentés tárgyát képező takarmányzsír és a szokványos összetételű takarmányzsír azonos mennyiségének adagolásával előállított zsírozott keveréktakarmányok etetésénél. Megállapítható volt továbbá, hogy az új takarmányzsír választékban jelenlevő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2