157536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányatérségek fúvott tömedékelésére és erre való berendezés

SZABADALMI 157536 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG L E 1 Hü Ém, $ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 0 Bejelentés napja: 1967. VII. 20. (NE—399) Nemzetközi osztályozás: E 21 f 10—15 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1989. X. 22. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1970. XII. 10. Feltalálók: Németh László oki. bányamérnök, Tatabánya, Pákh Jenő oki. gépészmérnök, Budapest, Kovács Alajos oki. bányamérnök, Tatabánya Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya Eljárás bányatérségek fúvott tömedékelésére és erre való berendezés A bányatérségek tömedékelése fontos probléma a bányászatban, mert lakott területek és külszíni objektumok alatti bányaüregek lehetőleg teljes feltöltése elengedhetetlen. A bányaüregek tömedékanyagát általában hidraulikus úton juttatják a külszínről a fejtési térségekibe. A hidraulikus vagy iszaptömedékelésnek azonban számos hátránya van. így pl. alkalmazása az előfordulási viszonyoktól függ, mert alapanyagai, elsősorban homok és víz nincsenek mindenütt korlátlan 'mennyiségben. Az iszaptömedékalés kivitelezése ugyanis • széles homlokú gépesített fejtésekben nehéz és költséges a korszerű, acél fejtésbiztosító szerkezetek alkalmazását, a gépi jövesztest és a támmentes homlokot nem teszi lehetővé, további a fejtési térségek páratartalmát növeli, a nem állékony mellékkőzeteket eláztatja, kellemetlen nyomásjelenségeiket idéz elő, a fejtésben és a vágatokban iszapos lerakódásokat okoz stb. A hidraulikus tömedékelés folyamán ugyanis kb. annyi víz jut a fejtési térségekbe, mint tömedékanyag. Ezeknek a bányatérségekbe juttatásához a külszínről a bányába vezető, általában az egész bányát behálózó 150—200 mm 0-jű csővezetékrendszer szükséges, amely bár nagy részében állandó beépítésű, de a fejtésekben vándoroltatni kell. 2 A tömedékanyag általában homok, vagy erőmű pernye, ritkábban lösz. A. tömedékanyagnák a fejtési üregben való benntartásához csak egyszer használható, nagy anyagszükségletű és 5 élőmunkát igénylő gátakat kell építeni, hogy azokon keresztül csak a tömedékvíz, de a tömedékanyag ne juthasson ki a fejtési térségből. A fejtési gátakat gyakran elszakítja a hidraulikus zagy nyomása, aminek következtében a 10 fejtési térségbe folyik a zagy, ami ott a termelést hosszabb-rövidebb időre megakadályozza. A fejtési térségből kijövő tömedékvizet, ami 10—15% tömedéket visz magával, össze kell gyűjteni az erre a célra készített drága víz-15 gyűjtőkiben, úgyn. zsompokban. A zsiompokban összegyűjtött tömedékvizet szivattyúkkal ismét a külszínre kell emelni nyomócsővezetéken át. ami igen költséges, mert szivattyútelepet kell létesíteni. A zsompokban az odafolyt zagy 20 összegyűlik, azt gyakran kell nagy élőmunka ráfordítással kitakarítani. A hidraulikusan tömedékelt frontfejtések egyéb hátrányai még: — A tömedékvíz a fejtésben rontja a szén fűtőértékét kb. 200—400 kcal-val. 25 — Az ilyen frontfejtések általában csak két szárny esetén tudnak folyamatosan termelni. A két szárnyhoz bárom vágat szükséges a szellőztetés és szállítás miatt. Az egyik szárnyon termelnek, a másik szárnyat pedig ezalatt tö-S0 medékelik, majd váltják egymást a munkák. 157536