157524. lajstromszámú szabadalom • Blocking-oszcillátor kapcsolás

157524 Változó terhelésű blocking-oszcillátornál tehát a feszültség-visszacsatolás a nagy üresjárási bázisáram, az áranwisszaesatolás pedig a nagy rövidzárási bázisfeszültség kialakítása miatt mutat hátrányos tulajdonságokat. A blocking-oszcillátoroktól a különféle felhasználási területeken többféle üzemmódot követelnek meg. Az esetek egy részében a blocking-oszcillátorokat szabadonfutó vagy szinkronizált változatban frekvencia-generátorként, másutt indított üzemmódban impulzussorozatok előállítására vagy egyetlen impulzus keltésére használják fel. E követelmények a félvezetős ipari elektronika kifejlődésével egyidejűleg is felmerülnek, ugyanis a blocking-oszcillátorok a tirisztoros gyújtóáramkörök széles körében használatos elemei. A fent említett üzemmódokat a tirisztoros gyújtóáramkörnél egy további üzemmóddal: késleltetett indítású impulzussorozatú üzemmóddal célszerű kiegészíteni. A késleltetett indítás alatt — a közvetlen indítással szemben — azt kell érteni, hogy a tiltás megszűnését követően nem közvetlenül, hanem meghatározott késleltetéssel (az impulzusszélesség 1,5—2-szeresével) kell az impulzussorozat első impulzusénak megjelennie. Találmányunk tárgya egy olyan blocking-oszcillátor kapcsolás, amelyben egy transzformátor primer tekercsének vége egy tranzisztor kollektorára, kezdete terhelésen keresztül a tápfeszültség negatív kapcsára, szekunder tekercsének kezdete ugyanazon tranzisztor bázisára csatlakozik, továbbá a tranzisztor emittere egyrészt egy dióda katódjára, másrészt egy ellenálláson keresztül a tápfeszültség negatív kapcsára van kötve, míg a dióda anódja a tápfeszültségek közös nullvezetékéhez csatlakozik és amelynek lényege az, hogy a transzformátor szekunder tekercsének kezdete egy másik diódán keresztül csatlakozik a tápfeszültség közös nullvezetéfcére oly módon, hogy a transzformátor szekunder tekercsének kezdete a dióda anódjához van kapcsolva, továbbá a transzformátor szekunder tekercsének vége egyrészt egy másik ellenálláson, másrészt egy harmadik diódán és egy azzal soribakapcsolt kondenzátoron keresztül van a tápfeszültségek közös nulla vezetékére kötve oly módon, hogy a szekunder tekercs vége a dióda anódjára csatlakozik. A transzformátor szekunder tekercsének végéhez csatlakozó harmadik dióda katódja a pozitív és negatív tápfeszültség közé kötött három tagból álló feszültségosztó pozitív kapcsához közelebbi leágazásra van kötve, míg a negatív tápfeszültség kapcsához közelebbi leágazás egy negyedik diódán keresztül az egyik vezérlő bemenetre van kapcsolva oly módon, hogy a leágazás a dióda katódjára csatlakozik. A tranzisztor emittere egy másik kondenzátoron keresztül egy másik vezérlő bemenetre van kötve. A tranzisztor bázisa egy ötödik dióda katódjára csatlakozik, míg a dióda anódja egy harmadik vezérlő bemenetre van kötve. A találmány szerinti berendezést és működését részletesebben az 1. ábrán látható példaképpeni kapcsolás segítségével ismertetjük. A pozitív visszacsatolást a TI tranzisztor kol-5 lektor-áramkörében levő TR transzformátor létesíti, mely a jelen esetben áramváltó funkciót tölt be. A TR transzformátor hatására a bázis áramkörében a mindenkori kollektorárammal közel arányos csúcsértékű áram folyik. A bázis-10 áram a Cl kondenzátor töltőáramának és az R2 ellenállás áramának összegével egyezik meg, amely a kollektorárammal arányos értékről az áramváltó főimező induktivitása, a Cl kondenzátor és az R2 ellenállás által alkotott veszte-15 séges párhuzamos rezgőkörben jó közelítéssel koszinusz függvény szerint tart zérus értékhez, miközben a Cl kondenzátor feszültsége közel szinusz függvény szerint nő. Amikor a bázisáram a TI tranzisztor túlvezérléséhez szükséges 20 érték alá csökken a tranzisztor a pozitív áramvisszacsatolás hatására lavinaszerűen lezárt állapotba kerül. Az impulzus tartama alatt tehát a TR transz-25 formátor N2 tekercsében kialakuló áram egy része a D3 diódán keresztül a Cl kondenzátort tölti, másik része az R2 ellenálláson folyik. A kondenzátor pozitív feszültségre töltődött fel, mégpedig a bloeking-oszcillátor terhelésével 30 arányosan: nagyobb terhelőáram esetén nagyobb feszültségértékre. Az impulzus lezajlása után e feszültség nem juthat rá közvetlenül a TI tranzisztor bázis-emitter közére, mert azt átütéssel veszélyeztetné, hanem Cl kondenzátor 35 feszültségét a D3 dióda veszi magára. A TI tranzisztor bázis-emitter közé jutó legnagyobb záróirányú igénybevételt a D2 és Dl diódák vezetőirányú feszültségesései 1 V nagyságrendű értéken korlátozzák. 40 Az R2 ellenállás az impulzus-mentes időszakban a TI tranzisztor lezárását biztosítja. Ezen kívül az R2 ellenállás egy másik előnyös tulajdonságot is kölcsönöz a kapcsolásnak: a Cl 45 kondenzátor töltőárama a D3 diódán keresztül a mindenkori terlhelőáram nagyságától függő értékről — mint már az előzőekben is említettük — jó közelítéssel koszinusz függvény szerint csökken. Amikor a kondenzátor árama el-50 éri a nulla értéket, polaritást váltani már nem tud, mert D3 dióda ellenkező irányú áramot nem képes vezetni. Az R2 ellenállás hiányában ez az állapot az impulzus megszűnését jelentené. Ezzel szemben az R2 ellenálláson a bázisáram 55 még tovább folyhat egy ideig, tehát az impulzus szélességét így meg lehet nyújtani. Ebben az esetben a TI tranzisztor lezárása akkor következik be, amikor a bázisáram a tranzisztor telítésben tartásához szükséges érték alá esök-60 ken. Az R2 ellenállás alkalmazásával tehát adott impulzusszélesség létesítéséhez kisebb Cl kondenzátor és kisebb méretű TR transzformátor szükséges, ami mind külméret, mind ár szempontjából előnyt jelent. 65 A TI tranzisztor lezárt állapota mindaddig 2