157516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés viszkozitás folyamatos mérésére

3 157516 4 legyen más,, mint szerkezeti anyaga, alakja és méretei folytán a legkülönfélébb mérési feladatokihoz illeszthető mérőérzékelő, amelynek nincsenek sem mechanikusan mozgatott részei, sem pedig villamos vagy más érintkezői. A találmány értelmében ezt a mérendő áruba merülő, üreges testből és kapillárisiból összeállított mérőérzékelőből, csővezetékiből, egy vagy töbib mágnesszelepből és koritaktmanométerből álló mérőrendszerrel érjük el, amelyet vákuum és nyomás értelemszerű alkalmazásával olyan időközökben végzett egyes automatikus mérésekre használunk fél, hogy a viszkozitás változása kielégítő pontossággal láthatóvá váljék. A mérésihez felihasznált és a kapillárison át a mérőérzékelő üreges testébe áramló anyagot (térfogatot) a mérőrendszerben uralkodó nyomás előre meghatározott csökkenésével vagy növekedésével határozzuk meg. A mérőrendszerben uralkodó nyomás növekedését vagy csökkenését a manómé terén elrendezett érzékelő érintkezőkikel egyértelműen megállapítjuk és rögzítjük. Az érintkezők célja tehát villamos időmérés kiváltása. Nyomás vagy vákuum értelemszerű alkalmazásával biztosítjuk, hogy a mérőrendszer minden újabb mérés előtt azonos kiindulási állapotba jusson. Szükség esetén közömbös gáz öblítést is alkalmazhatunk. A kapilláris elv felhasználásával vegyi és/ vagy fizikai folyamatok során a viszkozitás folytonos mérésére alkalmazott találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy az egyes méréshez, felhasznált áru térfogatát annak a nyomásnak növekedésével vagy csökkenésével határozzuk meg, amelyet a kapillárison átáramló áru zárt rendszeriben idéz elő. Az időmérést kontaktusadással térben elválasztva manométerben anélkül foganatosítjuk, ihogy az áru fizikai és/ vagy vegyi tulajdonságait kihasználnék. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosításához való berendezés példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata látható. Mint a rajzon látható, 1 mérőérzékelő 2 merítési jellel van ellátva és 3 üreges testből, valamint 4 kapillárisiból van összeállítva, amelynek anyaguk, méreteik és kiviteli alakjuk szempontjából a mérendő árunak megfelelően van* nak megválasztva. Kavarás vagy más zavar okozta befolyások kiküszölbölése végett a 4 kapillárist 5 védőcső veszi körül, amely az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén felső részén 6 nyílással van ellátva és esetleg el is hagyható. 7 csővezetéken át az 1 mércérzékelő a mérőrendszerhez tartozó további elemekkel, nevezetesen 8, 9 mágneszelepekkel és 1:1, 12, 13 érintkezőkkel ellátott 10 kontaktmanométerrel van összekötve. A 8 mágneszeleppel a mérőrendszerben hirtelen vákuumot létesíthetünk, aminek következtében a 10 kontaktmanométer normál helyzetét elhagyja. A 13 érintkező elérésékor záródik a 8 mágnesszelep gerjesztő köre. A 4 kapillárison át áru jut a 3 üreges testbe, a mérőrendszerben pedig a nyomás újból nö~ 5 veks'zik. A 12 és 11 érintkezők közének megfelelő nyomásnövekedés alatt a 4 kapillárison átáramló térfogatot időmérésre használjuk. Az időmérés kezdetét a 12 érintkező nyitása, az 10 időmérés végét pedig a 11 érintkező nyitása váltja ki. A 1! érintkező nyitásával nyílik a 9 mágnesszelep, aminek következtében a mérőrendszeren túlnyomás keletkezik. Ez a 3 üreges testbe áramlott árut a 4 kapillárison át ismét 15 kinyomja. A mérőrendszert szükség esetén közömbös. gázzal öblíthetjük. Önmagában ismert és ezért a rajzon részleteiben fel nem tüntetett 14 elem, például áram-20 köri és kapcsoló elemek biztosítják, hogy miután az árut a 3 üreges testből nyomással kiszorítottuk, a 9 mágnesszelep ismét zárjon és a 8 mágnesszelep nyitásával új mérés kezdődjék. Az időmérést önmagukban ismert kapcsoló ele-25 mekfcel, például olyan állítóhelyes potenciométérrel, amely minden mérés előtt kiindulási helyzetébe tér vissza, arányos villamos jellé, például feszültséggé vagy ellenállássá alakítjuk. Ezt az átalakított értéket regisztrálás véj0 g'ett írószerkezetbe vezetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyadékok és gázok viszkozitásáig nak rövid időközökben szakaszosan foganatosított automatikus mérésére, különösen reakciós edényekben és fokozott hőmérsékleten, amikoris a kapilláris elv alkalmazásával a mérendő közeg fölszívására és kiszorítására váltakozva 40 depressziót és túlnyomást alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy a depressziót, illetőleg a túlnyomást gázzal töltött mérőrendszerben szakaszosan létesítjük, a mérendő közeg be- vagy kiáramlásával bekövetkező nyomásnövekedést vagy -csökkenést * pedig a mérésre kerülő térfogat meghatározására és a beömléshez vagy kiömléshez szükséges idő mérésére használhat• juk föl. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mért 50 térfogat meghatározásaihoz és az idő méréséhez mainométeren elhelyezett villamos érintkezőket használunk. 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, 55 hogy üreges testből :(3) és kapillárisból (4) álló védőcsöves (5) mérőérzékelő (1) csővezetékből (7), két mágnesszelepből (8, 9), érintkezős (11, 12, 13) kontaktmanométerből (10) álló mérőrendszerrel, valamint építő- és kapcsoló ele-60 mekkel (14) van kombinálva. 45 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7008071. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. ?.