157478. lajstromszámú szabadalom • Szívócső nélküli villamos kisülési cső és töltési eljárása

157478 Ismeretes, hogy a tipikus vákuumtechnikai terméknek számító világítótesteknek — mint amilyen pl. az izzólámpa, kisülőcső — van szí­vócsövük. Ezen keresztül történik ugyanis a le­vegő kiszívása a burából, majd ugyanezen szí- '•> vócsövön át töltik meg a burát pl. lámpa műkö­désbe?; szükséges kisülési anyaggal. Viszonylag könnyű a helyzet üveg vagy kvarcburák esetén, viszont az előbbiekben már 10 nagyvonalakban részletezett nehézségek jelent­keznek az áttetsző alumíniumoxid burájú kisü­lési csöveknél, tekintve, hogy a szívócső nem képezhető ki az alumíniumoxid bura anyagából, ezért volt szükséges a bura vég lezárását és a 15 szívócső elhelyezésének feladatát összekötni. És ekkor már jelentkeznek az említett nehézségek. A szívócső elhagyása a hagyományos felépítésű fémgőz kisülésű csöveknél megnehezítené a fő kisülési anyag — tehát az alkáli fémek — csőbe 20 juttatását, adagolását. Ezért találmányunkban —• egyébként ismert — olyan megoldást alkal­mazunk, aminél az alkáli fémek előállítását ve­gyi folyamattal, a burán belül végezzük. Ezért a burán belül — önmagában ismert — olyan 25 vegyületek keverékét pl. fémtokba helyezzük el, mely keverékből hevítés hatására alkáli fém­gőzök szabadulnak fel a kisülési mechanizmus részére. A'/, anyagkeveréket természetesen zárt fém- ;<o tokba is elhelyezhetjük, amely foganatosítási módnál a fémtok. nagyfrekvenciával történő megolvasztása után történik az anyag felszaba­dítása. Találmányunkat kiviteli példával is kívánjuk 35 ismertetni. Az ábrán látható 4 kerámiacsövet az 1 katódokkal ellátjuk, majd az 5 üvegszerű kö­tőanyaggal (— üvegszerű [kötő] anyagon pl. fém­oxidon olyan szilárd oldatát értjük, melynek összetételét a liquidus görbe céljainknak meg- 40 felelő hőmérséklet intervallumával határozzuk meg; ez a hőmérséklet pl. jelen esetben nem­csak az AlnOa zsugorodási hőmérsékleténél ki­sebb, hanem, azon hőmérsékletnél is, aminél az elektródszerelvény' esetleg tartós alakváltozáson 45 átesne —)a6 sapkát rögzítjük a 4 kerámiacső­höz, a 7 ugyancsak üvegszerű kötőanyag a 6 sapkát és a 8 elektródát egyaránt köti. A 8 elektródhoz rögzített 3 pl. kehely alakú tartály ?, 2 reakció keveréket tartalmazza. Ilyen anyag- 5 „ nak nátrium lámpáknál pl. nátriumwolírarnát és cirkon por keverékét használhatjuk. A bura végleges lezárása célszerűen 20—60 Hgarum nyomású xenon atmoszférában történik oly módon: hogy az 5 kötőanyagot sugárzó hő­vei olvadásig hevítjük és eközben a 4 csövet a saját súlyánál fogva esni hagyjuk a 6 sapkába. Szobahőmérsékleten ily módon 20—60 Hgmm xenon nyomás marad a bura belsejében, amely a lámpa begyújtását segíti elő. Ez a nátriumforrás lényegesen leegyszerűsíti a kisülőanyag adagolási nehézségeit, mert alkal­mazásával szívócső nélkül is lehetővé lehet ten­ni a bura-lezárást. A vegyületek kezelése is elő­nyösebb, mivel a redukálásra kerülő alkáli (nát­rium) Vegyületek a levegőn stabilak. Természetesen több különböző fémvegyületet is redukálhatunk egyszerre a keverékben, pl. nátriumot és céziumot, vagy egyéb, a lámpa­technológiában ismert fémvegyületet. A féme­ket vagy azok keverékét, esetleg azok ötvözetét —• főként alkáli fémekre gondolunk (— légmen­tesen lezárva —) fémtokban is bejuttathatjuk a 4 burába és ilyenkor a fémtok nagyfrekvenciás megolvasztásával a keverékből, ötvözetekből ki lehet párologtatni a kisülést fenntartó fémeket. Szabadalmi igénypontok: 1. Szívócső nélküli, ún. kerámia típusú villamos kisülési cső, azzal jellemezve, hogy cél­szerűen, hengeres burája (4) két végén egyaránt fémoxidok szilárd oldatának megömlesztése út­ján rögzített egy-egy lezáró sapkája (6) és a sap­kák (6) furatán keresztül a kerémia bura (4) belsejébe hatoló tömör elektródája (8) van, míg az elektródáknak (8) a kerémia burán (4) belüli részén — célszerűen — csavaralakú ka­tódrészei (1), és a kerémia bura (4) belsejében az elektródokon (8) a kisülési anyagot (2) — célszerűen Na-t — tartalmazó tartály vagy tar­tályok (3 van(nak). 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kisülési cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály-(ok)ban (3) alkáli fémek és (vagy) al­káli földfémek gőzét fejlesztő anyagok keveré­ke (2) van. 3. Az 1. igénypont szerinti villamos kisülési cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burában (4) alkáli fémek és/vagy al­káli földfémek ötvözeteit tartalmazó, légmente­sen lezárt fémtok van. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti villamos kisülési cső töltésére kisülési anyaggal, azzal jellemezve, hogy a burá­ból (4), sapkából (6) és elektródokból (8) össze­állított csövet — célszerűen — 20—60 Hgmm xenon gázzal átöblítjük és ezen atmoszférában sugárzó meleg útján megömlesztett oxidkeve­rékkel légmentesen lezárjuk, majd (pl. ) nagy­frekvenciás izzíiással a kisülési anyagot (2) fel­izzítjuk. 5. A4, igénypontban leírt eljárás foganatosí­tási módja azzal jellemezve, hogy a lég­mentesen lezárt fémtokot — a bura (4), az elekt­ródok (8) és a sapkák (6) olvasztott oxidkeve­rékkel történő összekötése előtt a burába (4) helyezzük és azután az oxídkeveréket megöm­lesztjük, majd a fémtokot (pl.) nagyfrekvenciás izzitással megömlesztjük. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7008058. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom