157466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izopropilamin-származékok előállítására

3 157466 4 állított vegyületeikben kívánt esetben az oldal­lánc kettőskötéseit telítjük és/vagy az R4 gyö­köt ismert módszerkikel R2 gyökké alakítjuk át. Az I képletű vegyületek 'körének meghatározá­sánál használt „alkü-gyök" definició tág érte­lemben értendő és paraffin-, olefin, acetilén-, cikloalkil-, cikloalkenil- és cikloalkinil-gyökökre vonatkozik. A paraffin-, alkenil- és alkinil­-gyökök egyenes- és elágazóláncúak lehetnek és előnyösen 1—10 szénatomot tartalmazhatnak (pl. metil, etil, n-propil, izopropil, butil, szekun­derbutil, pentil, hexil, heptil, oktil, allil, prope­nil, propinil, stb.) A cikloalkil-, cikloalkenil- és cikloalkiniUgyökök előnyösen 4—8 szénatomot tartalmazhatnak (pl. ciklopentil, ciklohexil, cik­lohexeml, ciklohexinil). A fentiekben definiált alikil-igyökök egy vagy több hidrogénatomja kí­vánt esetben különböző szubsztituerisekkel he­lyettesítve lehet. Az előnyös szubsztituensek kö­zül az alábbi csoportolkat említjük meg: hidr­oxi-csoport, amino-csoport, merkapto-csoport vagy ezek„ allkilezett vagy acilezett származékai; halogénatom (előnyösen klór-, vagy brómatom); ariigyök (előnyösen helyettesítetlen vagy he­lyettesített fenil-gyök) vagy heterociklikus-gyök (előnyösen 5- vagy 6-tagú, egy vagy két hete­róatomot tartalmazó gyök, pl. furdl-gyök). Az I képletű vegyületeik értelmezésénél meg­adott ariigyök szintén tág értelemben értendő és előnyösen helyettesítetlen fenil-gyököt, vagy egy vagy. több hidroxi-, amino-, merkapto-cso­porttal vagy ezek alkilezett vagy acilezett szár­mazékaival, halogénatommal, alkil- vagy alk­oxi-csoporttal helyettesített fenil-gyököt kép­visel. Az I képletű vegyületek előnyös képviselői az alábbi származékok: l-naftil-2-N-metil-amino-propán, l-naftil-2-N-metil-propargil-<amino^propán l-naftil-2-N-benzil-amino-propán, l-naftil-2-N-izopropilamino-propán, l-naftil-2-N-propilamino-propán, l-naftil-2-N-foutilaminopropán, l-naftil-2-N-pentil-aniino-propán, l-naftil-2-N-2'-oxietil-amino-propán, l-naft'il-2-N4iexilamino-propán, l-naftil-2-N-ciklohexil-amino-propán, l-naftil-2-N-heptilamino-propán, 1 -naf til-2-N-olktil-aminopropán, l-naftil-2-N^allil-amino-propán, l-naftil-2-N-szek.butilamino-propán, l-naftil-2-N-karbetoxi-hidrazino-propán, l-naftil-2-N-p^klór-benzilamino-propán, l~(4-metoxi-naftil)-2-N-izopropilamino-propán és sói. Az I általános képletű vegyületek gyógyásza­tilag alkalmas savakkal képezett sói, szerves savakkal (pl. hangyasavval, ecetsavval, borkő­savval, tejsavval, maionsavval stb.), vagy szer­vetlen savakkal (pl. -hidrogénhalogenidékkel, kénsavval, foszforsavval stb.) alkotott sók le­hetnek. Eljárásunk a) változata szerint előnyösen úgy járunk el, hogy a IV képletű vegyületeket V képletű vegyületekkel reagáltatjuk (mely kép­letben R1, R 3 és R /l jelentése a fent megadott és X jelentése vagy halogénatom vagy szulfon­sav-gyök. A reakciót előnyösen a megfelelő alkil-, alke­nil- vagy alkinilbromiddal-, -jodiddal vagy kloriddal valósítjuk meg, azonban a megfelelő mezilátok, tozilátok vagy benzolszulfonátoík is felhasználhatók. Ennek megfelelően az V kép­letben X jelentése előnyösen klóratom, bróm­atom vagy jódatom vagy metánszulfonil-, benzolszulfonil vagy tozil-gyok lehet. Két ha­logéncsoportot tartalmazó "alkil-, alkenil- vagy alkinilvegyület reagáltatása esetén ezzel a mód­szerrel könnyen állíthatjuk elő a vegyület­csoport halogénezett származékait vagyis azo­kat, amelyek az R'* csoportban halogénnel he­lyettesítettek. A reakciót előnyösen 10—120 C°­os hőmérsékleten hajtjuk végre, kívánt esetben szerves oldószer jelenlétében. A reakcióelegyhez savkötőanyagot is adhatunk. A reakciót előnyö­sen 1—1,5 mól amin-felesleg jelenlétében vé­gezhetjük el, mely egyszersmind oldószerként is szolgál, de alkalmazhatunk oldószerként szén­hidrogéneket, alkoholokat, étereket, tercier­-aminokat vagy egyéb szerves vegyületeket. Savkötőszerként használhatunk a fenilizopropil­amin feleslege helyett szerves vagy szervetlen bázisokat, mint trietilamint, N-etil-piperidint, alkálihidroxidokat és -karbonátokat, földalkáli­hidroxidokat stb. Eljárásunk a) változatának további foganato­sítási módja szerint IV képletű vegyületeket VI képletű aldehidekkel vagy ketonokkal kon­denzálunk (mely képletekben R1 és R 3 jelentése a fent megadott, R5 jelentése hidrogénatom vagy kívánt esetben szubsztituált alkil- vagy aril-gyök és R6 jelentése kívánt esetben szubsz­tituált alkil- vagy aril-gyök), és egyidejűleg vagy a művelet befejezése után redukálunk. A redukciót katalitikus hidrogénezéssel vagy naszcensz hidrogénnel, előnyösen komplex fém­hidriddel vagy aktívált alumínium jelenlétében valósíthatjuk meg. Katalitikus hidrogénezés ese­tében katalizátorként előnyösen platinát, Raney­-nikkelt vagy palládiumot alkalmazhatunk és célszerűen szerves oldószeres közegben (pl. eta­nolban) dolgozhatunk. Ha naszcensz hidrogén­nel redukálunk, előnyösen alkalmazhatunk komplex fémhidrideket (pl. nátriumbórhidri­det) vagy aktívált alumíniumot. A redukciót lú­gos vagy savas közegben hajthatjuk végre és a hidrogént lúgban oldódó fémekkel is fejleszt­hetjük (pl. a már említett aktívált alumínium, cink, amalgámok, stb.). Ezzel a módszerrel elő­nyösen olyan származékokat állíthatunk elő, melyeknél az R5 -csoport aldehid-származéka könnyen hozzáférhető. így pl. a kiindulási anyagként felhasznált IV képletű aminokat propargilaldehiddel, propionilaldehiddel stb. hozhatjuk reakcióba. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom