157444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolitos bevonásra

MAGYAR SZABADALMI 157444 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS lÄ Bejelentés napja: 1968. IV. 09. (BA—2057) Nemzetközi osztályozás: C 23 b 9/00 Spgp Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. IV. 12. (F 52 101 VI b) J'

" < . * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1970. XI. 25. '• > Feltalálók: Dr. Gruhl Siegfried vegyész, Leiohlingen, Dr. Weber Horst vegyész, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabrik Bayer AG, Leverkusen, •Német Szövetségi Köztársaság Eljárás elektrolitos bevonásra A találmány tárgya elektromosan vezető tárgy bevonására szolgáló eljárás folyékony közegben diszpergált anyag anódos leválasztásával. Elektromosan vezető tárgyak folyékony közegekben diszpergált rendszerek anódos leválasztással való bevonása ismert, és például fémrészek lakkozására a gyakorlatiban .alkalmazzák (vö. pl. 455 810 sz. angol szabadalmi leírás). Ezt az eljárást „elektrolitos bevonásinak, „elektroforetikus merített alaplakkozás"-nak stb. nevezik. Mint az időközben megjelenő számos irodalomban megtalálható [vö. pl. Translation and Technical Information Service, Bibliographies in Paint Technology, Electrophoratic Paint Deposition . 1965; Weigel K.: Grundlagen zur Láickelektrophorese, Holzverlag GmbH 1965; Deibert R. J.: J. Paint Technology 38, 421—423 (1966); Franken K. H.: Tenside 3, 253—265 (1966); Maisch W.: Industrie-Lackier-Betrieb 33, 299—313 (1965) és 34, 515—521 (1966)], az elektrolitos bevonásnál mintegy 5—500 V feszültséget használnak. Például leválasztandó lakk-pigment rendszereknél mindenekelőtt kis voltszámú feszültséget használtak. Azonkívül azt találták, hogy a gyakorlatban a nagyabb feszültségek előnyösebbek, mivel így nagyabb elektródatávolságokat hidalhatnák át és a kívánt rétegvastagságot rövidebb idő alatt érhetnék el. Sajnos nem mindegyik leválasztandó rendszer alkalmas a nagyobb feszültségre, mivel a 5 feszültség növelésekor olyan imellékreakciók lépnek fel, amelyek a bevonat károsodását okozzák. A károsító tényezők kiküszöbölésére és jó bevonat képzésére azt ajánlják, hogy az elektrolitos leválasztáshoz lehetőleg kevéssé hul-10 lámos ill. simított egyenáramot használjunk. [Vö. pl. Maisch W.: Industrie-Lackier-Betrieb 34,515—521 (19:66) és Hestermann G.: Industrie-Lackier-Betrieb 34, 216 (1966).] 15 Továbbá a 3 200 058 sz. amerikai szabadalmi leírásban olyan eljárást javasoltak, amelynél — hogy lehetőleg ép bevonatokat kapjanak — az egyenáram irányát periodikusan meghatározott időközökben megváltoztatják. Az anódos 20 és katpdos áramfolyamnák ezzel az átkapcsolásával a még le nem választott lakkrészecskéket a tárgytól eltávolítják, és a bevonatot ezáltal megtisztítják. Meglepő módon azt találtuk, hogy azokkal 25 a rendszerékkel, amelyeket egy adott feszültségen nem hibátlanul vagy egyáltalán nem választhatunk le, jó bevonatokat kapunk, ha a leválasztást periodikus egyenáramú impulzusok-' kai végezzük, és mintegy 0,1—10 másodperces 30 impulzusidőket és ugyanilyen megszakítás! idő-157444