157421. lajstromszámú szabadalom • Zajtompításos sűrített levegővel működtetett gép

9 157421 10 vegő következtében légpárna képződik, amelyen a belépő szennyezett levegő lefékeződik, elterelődik, és örvénylésbe jön. A 2 nyakrészben létesített 26 léglkiömlő nyílás sugárirányú síkjában ilyen áratmlásviiszonydk 'mellett kisebb levegőnyomású szakasz alakul ki, amelyből az elhasznált levegő a 26 légkiömlő nyílásokon keresztül hagyja el a 16 kamrát és a 23 orvén ykamrába kerül. A fő áramnak a 16 kamrában létrejövő örvénylő mozgását a gépnek a 16 kamrán keresztül vezetett, állandóan forgásban levő 3 hajtótengelye még erősíti. A sűrített levegővel működő gép 5 rotorjába önmagában ismert módon behelyezett 7a, 7b, 7c, 7d tömítőlamellák egymáshoz képest kissé el vannak tolva oly módon, hogy az 5 rotor forgásirányában egymásután következő tömítőlamellák 29 érintkezőfelületei között, az 5 rotort körülfogó 4 henger 10 csúszófelületének tartományában, az egyes érintkezőfelületek középsíkjára vonatkoztatva, különböző távolság legyen. Ebből a célból a 7a, 7b, 7c, 7d tömítőlamellákat a 4 henger felé fordított végeiken egy vagy mindkét oldalon elkeskenyítjük, és kifelé ék alakúra alakítjuk ki. A gép működésmódja a következő: A 8 levegő hozzávezető csatornán keresztül bevezetett, a 9 légátömlő nyílásakon áthaladó, és a 12 expanziókamrába belépő sűrített levegő az itt bekövetkező expanziója következtében a sűrített levegővel dolgozó gép 5 rotorját forgásba hozza. Az eg5^es 7a, 7b, 7c, 7d, tömítőlamellák a 12 expanziókamrába belépő levegőáramot állandóan szétvágják. Emellett lengéseket hoznak létre, amelyek kifelé a gépbe belépő sűrített levegőt zaj formájában észrevehetővé teszik. Ez a zaj különösen akkor hat zavaróan és az egészségre károsan, ha viszonylag nagy frekvenciájú lengések jönnék létre. Ez az eset akkor, ha a 12 expanziókamrába vezető légátömlőnyílást sok, viszonylag kis keresztmetszetű levegőcsatorna képezd. Ez a helyzet az ismert szokásos kivitelű gépeknél. A 9 légátömlőnyílásnalk a találmány szerint kialakított, a 11 mélyedések által képezett kamraszerű kibővítése ezt a nagyon intenzív zajképződést a legtökéletesebben kiküszöböli, mivel a belépő levegőáramot a forgó 7 tömítőlamellák csak egyetlen egyszer vágják el. Bár a nyomás alatti levegő így is lengésbe jön, azonban olyan frekvenciával, amely nem hat zavaróan és nem káros az egészségre. Az expandált nyomás alatti levegő a 13 légkiömlő kamrán át hagyja el a hengertért, és onnan a szabadba ikerül. A találmány értelmében a 13 légkiömlőkamrán távozó szennyezett levegőt az ehhez képest tengelyirányban fekvő 14 légkiömlőnyílások, és a sugárirányban fekvő 18 légkiömlőnyílások két árammá osztják szét, azért, hogy egyrészt a tovább expandált levegő részére lehetőleg nagy és zaj csillapítást, létesítő térfogatöt bocsássanak rendelke-zésére, és másrészt hogy az interferencia jelenség, valamint a kilépő levegő visszaverődésének és elnyelésének leghatásosabb feltételeit teremtsük meg. Ebből a célból a 14 légkiömlőnyílásobon áthaladó és a 13 légkiömlő kamrából tengelyirányban kilépő szennyezett levegő a 16 kamrába lép be, és annak elülső, elkeskenyített részében légpárnát hoz létre, amint azít az 1. ábrán szemléltető imódon ábrázoltuk. A szennyezett levegő ezen részének beáramlása alatt a légáramot a 2 nyakrész belső köpenyfelületéneik alakja áramiástanilag úgy befolyásólja, hogy a G levegőáram a légpárnán lefékeződjék, eltérítődjék, és örvénylésbe jöjjön. Ezeknek a jelenségéknek a következtében a 16 kamra hátulsó részén az ott élhelyezett 26 légkiömlőnyílások tartományában kisebb nyomású szakasz képződik. Ebből a szakaszból a szennyezett levegőt a 26 légkiömlőnyílásokon át a 23 örvénykamrába vezetjük. Rendkívül előnyös ebben az esetben az a körülmény, ha a 26 légkiömlőnyílás keresztmetszete kisebb, mint a 14 -légkiömlőnyílások összkeresztmetszete. A 23 örvénykámrában a szennyezett levegőnek ez a része a 13 légtkiömlőkamrából sugárirányban kilépő szennyezett levegőárammal találkozik össze. Mielőtt azonban a 13 légkiömlőkamrából sugárirányban kilépő szennyezett levegő a 23 örvénykamrába jutna, a 17 kamrarendszeren kell áthaladnia. Ez úgy történik, hogy a sugárirányban kilépő szennyezett levegőáramot az 1 házban létesített 17a kamrában szétosztjuk, és az E és F áramlásirányokba eltérítjük. A 17A és 17F hengeiikamráikban a 18 légkiömlőnyílásokon át eltérített levegőáramot az E és F áramlási irányok megfelelően befolyásolják, Ez a két levegőáram a 17 kamrarendszeren a 2. ábrán ábrázolt irányban halad át. Az állandóan változó átömlési keresztmetszetek következtében többször ismétlődő egyenletlen nyomás és sebességváltozást szenvednek. A légáraimoknak ebből adódó örvénylése és akusztikai szűrése a célul kitűzött zajcsillapítás szempontjából annyiban hat előnyösen, hogy a lengő légáramok által létesített zajspektrum változik. Ezek a légáramok a 21 átömlőfuratokon át hagyják el a kamrarendszert, és jutnak a 23 örvénykamrába. A 21 átömlőf uratoknak és azok. egymástól való távolságának találmány szerinti kialakítása következtében a kamrarendszeren átfutó, ill. azt elhagyó E és F légáramok interferenciája jön létre, ami a levegő ill. gépzajók megszüntetése szempontjából rendkívül előnyös hatású. Amint már fönt megvilágítottuk, itt a 16 kamrából kivezetett levegővel kerülnek ismét öszsze. A 23 örvénykamrában, amint a 3. ábrából látható, a levegőáramot ismét eltérítjük. A 16 kamrából érkező, nagyobb térfogatú és nagyobb intenzitású levegőáram a 21 átörnlőfuratokon át a 23 örvénykamrába bevezetett 'levegőáramot magával viszi. Az így ismét öszszevezetett szennyezett levegő á 27 átömlőíuratokon át hagyja el a 23 öirvénykamrát és a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5