157415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptidek és azok származékainak szabályozott szintézisére

.157415 14 ioncserélő gyantákon vagy molekulaszita-tulaj­donságú kromatográfiai anyagon, minit amilye­nek például a különböző alakokiban beszerez­hető térhálósított dextránok, így pl. a Sep­hadex (A.B. Pharmacia, Uppsala, Svédország). 5 Egy igen előnyös módszer abban áll, hogy a végteirméket könnyen eltávolítható „kezelő cso­porttal" állítjuk elő, pl. erősen íbázikus cso­porttal, amilyen a bázisos csoport argininen, amely könnyen reagál ioncserélő gyantával 10 vagy egyéb reagenssel, és így a kívánt termék elkülöníthető az arginint nam. tartalmazó mel­léktermékeiktől.. Ezután eltávolítjuk a kezelő csoportot. Például, ha a kívánt termék hexa­peptiid, célszerű heptapeptidet készíteni argi- 15 •nínnel mint kairboxi-terminálds .aminosavval. Az airginin erősen íbázikus sajátságú, és ennék eredményéként a iheptapeptid könnyen adszor­beálható katlioincserélő gyantán, aminek révén elkülöníthető a melléktermékektől. Ezután a 20 heptapeptidet elüáljuk és a kariboxipeptidaz-B enzim hatásának tesszük ki, amely enzim sze­lektíven eltávolítja az arginint és így a kívánt hexapeptidet hagyja vissza. 25 Az arginin kezelő csoport olyan polipeptiiidek készítésekor is hasznos, amelyek, előállításakor N-ikarboxialnihidrid-ifelesleg.st használunk. Ha egy korábbi reaíkoiólépésSben N-lkarbonsavan­hidridet vagy arginint adtunk a poldpeptid- SO lánchoz, vagy ha arginin a kariboxi-terminális aminosav, a kapott poilipeptidntermék, amely arginint tartalmaz, olyan fizikai és kémiai tu­lajdonságokkal fog rendelkezni, amelyek lehe­tővé teszik bármelyik nem-kívánatos mellék- 35 terméktől, különösen azoktól való könnyű el­különítését, amelyeik egy vagy több lépésben anhidrid-felesleg használataiból származnak. A termék a fentebb leírt módon különíthető el, és kívánt esetben a karboxi-tarminális arginin 40 karboxipeptidáz-B-vel eltávolítható. A termékek elkülönítésére különösen előnyös módszer a kapilláris kromatográfiai technika". Ez az eljárás hasonlít a nagyüzemű vékony- 45 réteg-kromatográfiaihoz. Célszerű a vékonyré-­teg-kiromatogmáfia feltételeinek reprodukálása minél nagyobb mértékben, de nagyobb reagens­mennyiségekkel. Az adszorbens és az amino­sav vagy peptiid arányát azonos értéken tart- 50 juk. Ebben az eljárásiban egy kolonnát sziilikagél­lel, cellulózzal vagy egyéb megfelelő adszor­benssel töltünk meg. A peptidiet tartalmazó ol­datot a kolonna alsó részével éirintikeztetjük és 55 előhívjuk. Megfigyeltük, hogy a reakcióelegy komponenseinek R/-értékei lényegileg meg­egyeznék ugyanezeknek a komponenseknek vé­konyréteg^kroimatográfiávál meghatározott R/­értékeivel. Ezután a kívánt terméket tartalmazó 60 kolonna imagfelelő részét -— amelyet koráb­bam vékonyréteg-módszerrel határoztunk meg — egyszerűen kivágjuk és elüáljuk. Egy változat abban áll, hogy a kolonna fe­lületét beipermetezzük ninhidninnel vagy vala- 65 milyen egyéb olyan reagenssel, amely színvál­tozást idéz elő, és így alkalmas a termék helyé­nek a meghatározáséra. Ezután a kolonnát fel­daraboljuk, az elszíneződött felületi réteget le­kaparjuk, és a terméket a megfelelő rész meg­maradó részéből elüáljuk. A találmány szerinti eljárás használható mind természetes, mind szinietiitouis aminosa­vakra és peptidékire, azoknak mind jioiblbrafor­gató, mind balraforgiató alakjára. Felhasznál­ható olyan vegyületekre is, amelyek a kívánt peptid-lkötés amino- vagy karbaxil-csoportrjá­tól eltérő egyéb funkcionális csoportokkal ren­delkeznek, így tiinozin, arginin, teronin, gkita­minísav és hasonlók esetében. Az eljárás alkal­miazihatő olyan száirtmazékok esetiéiben is,' ame­lyekben ezeket a további funkciós csoportokat a pepiid-képzést , követően könnyen , eltávolít­ható csoport köti le, amilyenek pl. az im-foen­ziljbisztíidin, a trifluoir-acetiilszardn vagy a tef­rahidröpiranil-tiiirozin N-fcariboxi-anhidridjeii. A „származékok" kifejezés alatt a találmány oltalmi körén belül írniindazokat az amidökat, észtereket, és a természetes aiminosaivak homo­lógjai és analógjai kar.boxiil-csoiportijának egyéb funkcionális módosulatait értjük, amelyekben egy vagy több hidrogénatom szubsztituiálva van pl. rövidszénláncú alkil-esopoirttal, amilyen pl. az a-imetilleu'ciin vagy az cHfliuor-glicin. Ezek az utóbbi vegyületek különösen hasznosak a szerkezet és az aktivitás összefüggéseinek elemzéseltoir fiziológiailag aktív proteinekben, így hormonokban, továbbá amikor az ilyen ak­tív proteinek antagonistáit állítjuk elő külön­böző gyógyászati felhasználásokhoz. A találmány felhasználható primer és szekun­der aminők, tioaikdholdk, valamint foszfor-tar­taknű savaikból kapott vegyületek, így foszfát­észterek fiziológiailag aktív származékainak az előállítására is. Szerkezetük következtében bizonyos amino­savak a találmány szerinti eljárásban speciális megfontolást igényelnek. Ä hisztiidin N-lkarboxi-arihidridjének imid­azol-nitrogénatomlát a reakciót megelőzően vé­deni lehat im-ibenzil-származék kialakítása út­ján, amelyet hidrogénezéssei, vagy pedig folyé­kony ammóniáiban nátrium segítségével lehet eltávolítani a pepiidről. Úgy tűnőik, hogy ennek az aminosavnak az imidazol-ícsoportja nem gá­tolja az anhidradékkel végbemenő további re­akciókat, mihelyt a peptiid kialakult. A szerin- és a treonin-anhidrid hidDoxi-^cso­pariját oélszeírűen leköthetjük oly módon, hogy a megfelelő N-kairboxi-anihidridek trifluoraice­til- vagy tiriklőracetil-isziármazékait képezzük. Ezek a csoportok különösen előnyösen használ­hatók, minthogy a pepiid kialakítása köziben hrdrolitikíusan eltávolíthatók. Hidroxíl-esopoív tokát védeni lehet éterek, így pl. benziléter, te.t­rahiidropiraniléteir vagy egyéb acetál vagy ke­tál kialakításával. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom