157386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-bisz/benzoxazolil-(2')-naftalin-származékok előállítására
157386 7 8 próba segítségével mért keverék-olvadáspont nem mutatott depressziót. Hasonlóképpen eljárva, 3-amino-4-hidroxibenzoesavas etilésztert, ill. 4-amino-3-hidroxi-benzoesavas metilésztert alkalmazva a megadott 5 S-amino-4-hidroxi-benzoesavas metilészter helyett a VI és VII vegyületeket kapjuk. 2. példa 20,6 súlyrész l,4-bisz-f5'-ikai'tboirnetoxi-<benzoxazolil-(2)]-naft,alint 450 térfogatrész n-oktanolban szuszpendálunk. 23 súlyrész nátriumból 1000 térfogatrész n-oktanollal oldatot készítünk, az oldat 1,8 súlyrészének jelenlétében 170 C°-ra (belső hőmérséklet) való melegítés és lassú ledesztillálás útján átészterezzük a kiindulási anyagot, miközben a reakció folyamán a hőmérséklet 140 C°-ra csökken, az átészterezés folyamán 700-tól 200 torr-ig 350 térfogatrész n-oktanolt desztillálunk le. 2 órával a kiindulási anyag teljes feloldódása után 0,5 térfogatrész jégecetet adunk az elegyhez, hogy a katalizátort hatástalanná tegyük. A maradékot 200 térfogatrész metanollal elkeverjük, szobahőmérsékleten leszívatjuk és metanollal utánamossuk. Nyerstermékként 26 súlyrész l,44>iszH[ö'4£arbo-oktoxi-:benzoxazolil^;2')]-naftalint (Táblázat, VIII vegyület) kapunk. Ecetsavas etilészterből végzett átikristályosítás után az olvadáspont 122,5—124 C° (sárgás lapocskák). • 3. példa 18,5 súlyrész l,4-bisz-[i6'-:ka:rbometoxi-t>enzoxazolil-4(2')]-naftalint ,300 térfogatrész dimetiliormamid és 200 térfogatrész 2-etil-butanol-(l) elegyében feliszapolunk, és 158 C° belső hőmérsékleten 2,3 súlyrész nátrium 100 térfogatrész 2-etil-butanol-(l)-gyel készített oldatának 2,0 térfogatrésze jelenlétében 9 óra alatt átészterezzük. Ezután a katalizátort 0,4 súlyrész jégecettel semlegesítjük, majd a reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot vízgőzzel kezeljük, 47 súlyrész káliumklorid hozzáadása után kb. 75 C°-on leszívatjuk, és vízzel utánamossuk. Nyerstermékként 23,6 súlyrész l,4-bisz46, -karbo-2"-etilbutoxi-4>enzoxa2oliH2')]-neiftalmt (Táblázat, IX vegyület) kapunk. Ecetsavas etilészterből végzett átkristályosítás után a termék .186—188 C°-on olvad (sárga kristályok). 4. példa 20,2 súlyrész l,443Ísz-[5'-karbetoxi4>enzoxazoliH;2')]-naftalint 100 térfogatrész o-diklórbenzol és 200 térfogatrész etilénglikol elegyében 160— 165 C° belső hőmérsékletre melegítünk, és 2,3 súlyrész nátrium 100 térfogatrész vízmentes glikollal készített oldatának 5 térfogatrésze jelenlétében, amelyet 5 részletben félóránkint adagolunk, vákuumban (200 és 700 torr között) átészterezzük. 0,7 térfogatrész jégecet hozzáadása után vízlégszivattyúval előállított vákuumban bepároljuk az anyagot. A maradékot 200 térfogatrész 95%-os etanollal felforraljuk. Az oldatlan részeket 5 C°-ra való hűtés után leszívatjuk, így 20,6 súlyrész l,4-4bisz-[;5'-Jkaribo-^-hrdr>oxietoxi-benzoxazolil^(2')]-naiftalint (Táblázat, XII képlet) kapunk 267,5—271 C° olvadásponttal. Piridinből végzett átkristályosítással és aktív szén hozzáadásával az olvadáspont 278— 279 C-ra emelkedik (zöldes sárga kristályok) 5. példa 15,i2 súlyrész l,4-biszH[i5'-karbo-/?-dilbutiUaminoetoxi4>enzoxazolilH(í2')]-nalftalint (Táblázat, XIV vegyület) melegítés közben 150 térfogatrész toluolban feloldunk. 30—35 C°-ra való hűtés után 7,5 súlyrész dimetilszulfátot folyatunk hozzá. Olyan csapadék képződik, amely 35 perc reagáltatás után forrásig való melegítéskor sem oldódik. Hidegen leszívatjuk és toluollal utánamossuk. Ily módon 18 súlyrész kvaterner sót kapunk (Táblázat, XV vegyület) zöldessárga por alakjában 175—184 C° bomlásponttal. A termék vízben oldódik. 6. példa 36 súlyrész il,4-bisz^[i5'-! karbometoxi-'benzoxazolil^(2')]-naftalint 300 súlyrész n-hexadékanol(1) (cetilalkohol) és 260 súlyrész o-diklórbenzol elegyében 170—176 C°-ra melegítünk és 3 óra alatt 23 súlyrész nátrium 1000 térfogatrész cetilalkohollal készített meleg oldatának 21 térfogatrészével keverjük össze részletekben. A kiindulási anyag az átészterezés folyamán teljesen oldatba megy. Ezután a katalizátort 2,2 súlyrész jégecet hozzáadásával semlegesítjük, majd az o-diklórbenzolt és cetilalkoholt vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 200 térfogatrész metanollal mossuk. Szárítás után 64,3 súlyrész 1,4--biiSz-fö'-karlbohexadeciloxi-^beiizoxazolilHÍS')]naftalint (Táblázat, XVIII vegyület) kapunk 102,5—105,5 C° olvadásponttal. A dioxánból, aktív szén hozzáadásával többször átkristályosított termék 112—113 C°-on olvad. Ha azonos módon járunk el, azonban n-hexadekanol- (1) helyett n-dodekanol-(l)-t (laurilalkoholt) alkalmazunk, a XVII vegyületet kapjuk. 7. példa 50,6 súlyrész l^bisz-fS'-karbetoxi-Jbenaoxazolih(2')]-naftalint ,1300 súlyrész o-diklórbenzollal és 2780 súlyrész glikollal forrásig melegítünk. Keverés közben 28 súlyrész koncentrált nátronlúgot (12,9 mól/l) csepegtetünk hozzá, és az elegyet 3 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt a forráspont hőmérsékletén tartjuk. Az o-diklórbenzolt és a glikol legnagyobb részét 25 torr 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
