157384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tionin-származékok előállítására
3 157384 4 atomszámú alkoxi-gyököt, hidrogén- vagy halogénatomot jelent —, úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű fenilén-diaminszármazékot — a képletben X jelentése az (I) képletnél közölt, Z pedig hidrogént vagy aminő-gyököt jelent — vagy ilyen feniléndiaminszármazékok keverékét savas közegben kén leadására alkalmas vegyület jelenlétében oxidáljuk. Ilyen oxidálásra a kénhidrogén jelenlétében végzett ferrikloridos oxidáció (DRP 1.886 és 24.125), keverék esetén alumíniumtioszulfát formájában alkalmazott, vagy nátriumtioszulfátból felszabadított nascens tiokénsavval és előnyösen bikromáttal végzett oxidáció bizonyult megfelelőnek, de a cinkklorid jelenlétében végzett oxidáció is előnyösnek bizonyult. A szulfocsoportot a továbbiakban kénsavként hasítjuk le, vagy kénessavként, és ezt mangándioxiddal vagy kupriszulfáttal ditionáttá alakítjuk (Annalen 230, p. 73, 1885, 251 p. 1, 1889, Fierz-David: Farbenchemie, 2 Aufl. 1922, p. 186). Legalkalmasabbnak találtuk azt a találmány szerinti előállításmódot, amely szerint eljárva valamely (III) általános képletű fentiazint — a képletben R és R1 jelentése változatlanul az (I) képlet szerinti — valamely (IV) képletű szekunder amin jelenlétében, ahol X az (I) képlétnél közölteknek megfelelő jelentésű, B jelentése pedig hidrogén- vagy halogénatom, önmagában ismert módon oxidáljuk. Célszerűnek találtuk az olyan eljárásváltozatot, amely szerint a (III) általános képletű fentiazin-vegyületet halogénnel kezelve belőle perhalogenidet készítettünk (Ber. 48, p. 318, 1915, 49, p. 53, 1916), s ezt célszerűen izolálás nélkül (IV) képletű szekunder amin jelenlétében oxidálószerként alkalmazott további halogénnel reagáltattuk. Célszerű a reakciót dioxánban, vagy dioxán-metanol elegyében végezni. Előnyösnek találtuk azt az eljárasváltozatot is, amely szerint (IV) képletű halogénvegyületet 0 C° körüli hőmérsékleten reagáltattunk a (III) képletű vegyülettel. Egyes esetekben közvetlenül olyan (I) általános képletű vegyületek is keletkeznek, amelyek már az (I) képletben leírt, Y=CI jelentésű vegyületeknek feleltek meg. A találmány szerinti harmadik eljárásváltozatunk szerint valamely (V) képletű vegyületet, ahol X, R és R1 az (I) képletnél közölt jelentésű, savas közegben, valamely oxidálószerrel kezeljük. Egyaránt célszerűnek bizonyult a halogének, hidrogénperoxid, krómsav és ólomoxid oxidálószerként történő használata. A kapott (I) képletű vegyületet, amennyiben X hidroxil-gyököt jelent, valamely halogénező szerrel kezelve az X helyén halogénatomot tartalmazó (I) képletű vegyületté alakíthatjuk át. Amennyiben eközben redukció is lejátszódhatna, és (V) képletű vegyület keletkezne, ezt könnyen visszaoxidálhatjuk a kívánt (I) képletű vegyületté. Végül a találmány szerinti (I) képletű végter-5 méket ugyancsak találmányunk szerint valamely másik (I) képletű vegyületté alakíthatjuk át, egyébként önmagában ismeretes módon. Ez történhet pl. oly módon, hogy az Y savmaradékot erősebb savval reagáltatás útján lecseréljük (pl. 10 Cl-t C104 -ra). Történhet azonban úgy is, hogy az (I) képletű fentiazónium-sót valamely alkálihidroxiddal, vagy -karbonáttal ammónium-bázissá alakítjuk, s ezután reagáltatjuk a kívánt szerves vagy szervetlen savval. Eljárhatunk 15 azonban úgy is, hogy az (I) képletű fentiazónium-sót az Y savmaradéknak megfelelő savnál gyengébb sav alkáli-, alkáliföldfém- vagy földfém- vagy ammónium-sójával reagáltatva alakítjuk át a kívánt másik (I) képletű fentiazóni-20 um-vegyületté. - Megemlítjük, hogy azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben X=OH, a várt módon kitűnően oldódnak vízben, ezért tiszta álla-25 pótban való előállításuk rendkívül körülményes. Aktív szénre jól adszorbeálódnak; súlyuknak mintegy kétszeresét kitevő aktív széntől a tintakék oldat elszíntelenedik. Ez a grízes, jól szűrhető „keverék" yízzel só- és oldószermentesre 30 mosható. Azok a fentiazónium-sók, amelyekben X=Cl-vagy Br, vízben kevésbé oldódnak. Az Y aniontól függősn az oldhatóságuk vízben 0,4—1 g/100 ml, etanolban 0,3—1,5 g 100 ml, dimetilformamidban és dimetilszulfoxidban 15—30 g/ 35 100 ml határok közé esik. Az (I) képletű vegyületeket önmagukban, vagy más biológiailag hatásos vagy/és hatásfo-40 kozásra alkalmas szerrel vagy szerekkel együtt a gyógyszerkészítésben használatos vivő- és segédanyagok felhasználásával gyógyszerré alakíthatjuk. 45 A találmány szerinti új vegyületek specifikus kötődését heparinhoz, illetve az azt tartalmazó hízósejtekhez patkány bőr alatti kötőszövetéből készített hártya-preparátumon vizsgáltuk, me-50 lyet az új vegyületeikkel megfestettünk. A hízósejtek szemcséi teljesen elektive ortokromatikusan festődtek meg, más sejtek, illetve sejtalkatrészek a színezékekhez affinitást nem mutattak. Az új vegyületek egy részének tumorgátló hatását Ehrlich ascites tumoron hasonlítottuk öszsze.. Fehér hím egerek i. p. Z",5xl06 sejtet kaptak, 24 óra múlva, és ettől kezdve naponta ä vizsgáló landó anyagot 100 mg/kg dózisban. A vizsgálati anyagokat dimetilszulf oxidban oldottuk és vízzel hígítottuk. A kezelés időtartama 14 nap volt, a 15. napon ascites súiymérés, sejtszámolás és lépsúlymérés történt. Az állatok száma csopor-65 tönként 7—7 egér. 2
