157369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leucinaminopeptidáz kvantitatív kolorimetriás meghatározása

157369 fokban és specifitással és azonos feltételek mel­lett, mint a leucinaminopeptidázhoz ismert és specifikus szübsztrátként használt L-Leucin­amidot. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy a meghatározandó leucinaminopeptidázt tartal­mazó vizsgálati anyagot L-Leucinhidraziddal vagy DL-leucinhidraraziddal hozzuk össze és a leucinaminopeptidáz által hidrolizis útján leha­sított hirazint valamely aromás aldehiddel, elő­nyösen p-dimetilaminobenzaldehiddel sárga szí­nezékké alakítjuk. A L-Leucinhidrazid hidrolízisét a leucinami­nopeptidázzal 9,0—10,2 pH-értéken inkubálva végezzük. A leucinaminopeptidáz által az L-leu­cinhidrazidból szabaddá tett hidrazinnak pl. p-dimetilaminobenzaldehiddel történő kapcso­lásával egyidejűen az oldat pH-értékét 7 alá ál­lítjuk, s így a kondenzálás útján képződött sárga színezék narancsvörös festéksót képez. Ennek a festéksónak a moláris abszorpciós Koef­ficiense igen nagy, úgy, hogy a leucinamino­peptidáz kimutatásának érzékenysége ezzel a módszerrel az ismert eljárásokkal összehason­lítva jelentékenyen növekszik. Az oldat megsavanyítása következtében meg­szüntetjük az enzimreakciót. A festéksónak a leucinaminopeptidáz meny­nyiségével arányos extinkcióját a 455 nm-en levő abszorpciós maximumnál mérjük. A találmány szerinti eljárás a léucinamino­peptidáznak a vérszérumban vagy a vérplaz­mában történő meghatározását gyors és kvanti­tatív módon teszi lehetővé. A találmány sze­rinti eljárás az ismert eljárásokkal összehason­lítva még azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy nagymértékben specifikus és nagy érzékeny­ségű. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: Eljárás külön aktiválás nélkül 0,5 ml s'zubsztrált-puffer-oldatot (4 rész 0,2 M 10,15 pH-értékű monoetanolamin-puffer és 1 rész 112 mM, vizes, leucinhidrazinoldat) 25 C°-ra temperálunk és 0,2 ml szérummal vagy enzim­oldattal meghatározott ideig (szérumnál 60 perc) inkubáljuk. 5 ml, 1 rész p-dimetilbenzai­dehid oldatból( 4 g p-dimetilaminobenzaldehid 100 ml 96%-os etanolban vagy metanolban) és 17 rész 0,1 N sósavból álló reagenst adunk az inkubált anyaghoz és 30 perc múlva mérjük az extinkciót a .reagenshez viszonyítva. Hasonló eredménnyel használhatunk a reagens készíté­séhez más aromás aldehideket, így p-amino­benzaldehidet, p-monoalkilamino-benzaldehidet, vagy p-dialkilaminobenzaldehidet is. 2. példa: Eljárás Mg2+ -aktiválással 5 0,3 ml puffer-aktivátor-oldatat (5 rész 9,25 pH-értékű 0,25 M monoetanolamin-puffer és 1 rész 40 mM MgCtj-oldat) 0,1 ml szérummal vagy enzimoldattal 2 órán át 25 C°-on elő-in­kubálunk. Ezt követően 0,1 ml 80 mM vizes 10 leucinhidrazid-oldatot adunk az elegyhez és 30 percig 25 C°-on inkubáljuk, majd 4,5 ml 1. példa szerinti reagenst adunk hozzá. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el. A vakpróba ké­szítésénél az enzimoldatot a reagens hozzáele-15 gyítése után adjuk az oldathoz. IRODALOMJEGYZÉK: 20 (1) SMITH, E.L. és D.H. SPACKMANN, Leu­cin Aminopeptidase. V. Activation^ Specificty and Mechanism of Action. J. Biol. Chem. 212, (1955), 271—299. (2) Grassmann, E. és W. Heyde. Alkalimet-25 rische Mikrobestimmung der Aminosäuren und Peptide. Z. physiol. Chem. 183 (1929), 32—38. (3) Linderstro-Lang, K. Titrimetrische Bestim­mung von Aminostickstoff, Z. physiol. Chem. 30 173, (1928), 32—50. (4) Haschen, R.J. Aktivitätsbestimmung von Peptiidasen durch quantitative Papierchromato­graphie. Clin. Chim. Acta 1, (1956), 242—255. 35 (5) Haschen, R.J. Bestimmung und Charak­terisierung der LAP des normalen menschlichen Serums. Clin. Chim. Acta 6, (1961), 322—325. (6) Haschen, R.J. Charakterisierung und Bestimmung der Glycyl-Leucindipeptidase der 40 menschlischen Erythrozyten. Biochem. Z. 334, (1961), 569—575. (7) Conway, B.J. „Microdiffusion Analysis and Volumetrie Error" 2nd ed., p. 92, Crosby Lockwood, London, (1947). 45 (8) Hanson, H. und R.J. Haschen. Zur Cha­rakteristik der Aminopeptidasen der Blutse­rums. Z. physiol. Chem. 310. (1958), 213—220. (9) Nagel, W.F. Willing és F.H. Schmidt. 50 Über die Aminosäurearylamidase — (sog. Leu­cinaminopeptidase) — Aktivität im mensch­lichen Serum, liílín. Wschr. 42, (1964), 447—449. (10) Fleischer, G.A., M. Pankow és C. 55 Warmka. Leucine Aminopeptidase im Human Serum: An ultramicromethod for the Determi­nation of the Rates of Hydrolysis of L-Leucyl­glycine. Clin. Chim. Acta 9 (1964), 254—58. (11) Tuppy, H., U. Wiesbauer és E. Winters-60 berger, Aminosäure-p-nitroanilide als Substrate für Aminopeptidasen und andere proteolytische Fermente. Z. physiol. Chem. 329. (1962), 278—288. (12) Braun-Falco, O. és K. Sallfeld. Über das 65 Verhalten der Leucinaminopep'tidase-Aktivität 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom