157330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és reagenskombináció a vér plazminogén tartalmának meghatározására

7 157330 8 datot készítünk, majd nemcsak 1 : 30 hígítást, hanem 1 : 20, 1 : 40, 1 : 60, 1 : 80, 1 : 120, 1 : 240 hígításokat is előállítunk. Ha az 1 : 30 hígítást vesszük 100% plazminogén aktivitásnak, akkor az 1 : 20 hígítás 150%-nak, az 1 : 40 75%-nak, az 1 : 60 50%-nak, az 1 : 80 37%^nak, az 1 : 120 25%rnak és végül az 1 :240 12,5%rnaik felel meg. Az egyes hígításokkal azután elvégezzük a meghatározást a 2. pontnak megfelelően. A kapott oldási időket a hígítás függvényében ábrázolva megkapjuk a keresett kalibrációs görbét. Ha az adatokat logaritmus papíron ábrázoljuk, egyenest kapunk, ami megkönnyíti és pontosabbá teszi az interpolációt a vizsgálatok során. Kalibrációs görbét egyszer, a módszer beállításakor kell csak felvenni. Célszerű a rutin-vizsgálatok során a vizsgálandó plazmán kívül a standard plazminogén t is beállítani; ezáltal ha valamely zavaró tényező mégis meghamisítja a mérési eredményeket (puffer, reagensek aktivitásváltozása stb.), akkor az figyelmeztet új kalibrációs görbe felvételére. Az 1. ábrán mutatjuk az általunk elkészített és használt kalibrációs egyenest. Az ábra X-tengelyén a plazminogén-aktivitást adjuk meg %-ban, az Y tengelyen az oldási időt percekben. Megvizsgáltuk, hogy a leírt eljárásnak mekkora a szórása. Ugyanabból a plazmából 10-szer meghatároztuk az oldási időt. A kapott eredményeket a 2. ábra mutatja. (Az ábra X 30 tengelyén az oldási időt adtuk meg percekben, míg az Y tengely a gyakoriság %rát mutatja.) Látható, hogy a mérések eredménye a normál eloszlást közelíti meg, x = 19,6 min, s = 0,3 min. Azután meghatároztuk 22 egészséges, 18—64 10 15 20 25 35 év közötti egyén plazminogén-aktivitását. A vizsgált egyénék között 12 férfi és 10 nő volt. Az egyes meghatározások paralellel történtek. A kapott eredményeket a 3. ábra mutatja (X = oldási idő/min; Y = gyakoriság %). Feltételezve, hogy a mérések számának emelésével a kapott adatok gyakorisági hisztogrammja normál eloszlást mutat, x = 17,5 s = l,05 min. Eredményünk alátámasztja az irodalom megállapítását, hogy bár a spontán fibrinolitikus aktivitás még azonos egyénben is igen nagy ingadozást mutat, a plazminogénaktivitás meglehetősen állandó. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a vér plazminogén-tartalmának meghatározására, azzal jellemezve, hogy trombint, fibrinogént és streptokinázt liofilizálunk oly módon, hogy a tromfoin mennyiségének a fibrinogen és streptokináz mennyiségéhez viszonyított aránya 1—300 NIH egység: 50—300 mg: 0,1—0,2 mg legyen, majd kívánt esetben 7,2—7,5 pH érték mellett a vizsgálandó vérplazmából desztillált vizes közegben széndioxiddal készült euglobulin-hígítást a fenti diagnosztikummal reagáltatva alvadást idézünk elő és mérjük az alvadék feloldódásának időtártamát. 2. Vér plazminogén-tartalmának meghatározására szolgáló reagenskombináció, amelyre jellemző, hogy trombint, fibrinogént és streptokinázt tartalmaz liofilizált állapotban, mimellett a trombin mennyisége úgy aránylik a fibrinogen és streptokináz mennyiségéhez, mint 1—300 NIH: 50—300 mg: 0,01—0,2 mg. 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7007881. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.