157326. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús belsőégésű motor

9 157326-10 dájába mélyedni, utóbbinak szabad térfogata szintén csökkenni kezd. Amikor a 40 primer rotor 50 barázdájához tartozó hátsó 52 oldalfal 74 széle elhalad a 28 metszési vonal előtt, a kompressziótér teljes szabad térfogata a 46 szekunder rotor 64 barázdájába helyezkedik el. A rotoroknak attól a szöghelyzetétől kezdve, amelyben a primer rotor 50 barázdájához tarto­zó hátsó 48 borda 56 oromjának hátsó 76 széle, valamint a 46 szekunder rotor 64 barázdájához tartozó hátsó 66 oldalfal 78 széle elhalad a 28 metszési vonal előtt, a kompressziótér, a rotorok tengelyére merőleges síkban tekintve, a 46 sze­kunder rotor 64 barázdájának abból a részéből áll, amelyet csupán a 64 barázda 68, 66 oldal­falai és a 40 primer rstor 48 bordájához tar­tozó 52, 54 oldalfalaknak az említett 64 baráz­dába mélyedő részei határolnak. A 48 borda ilyenképpen úgy viselkedik, mint egy dugattyú, amely a 64 barázdából létesült kamrába mélyed. Ezután a kamra térfogata tovább csökken mind­addig, míg a rotorok olyan szöghelyzetbe nem kerülnek, amelyben a 48 borda a 64 barázdával a legnagyobb mértékben kapcsolódik. Ebben a helyzetben a 64 barázda 68, 66 oldalfalainak 80, 78 szélei a 40 primer rotor 48 bordájának 52, 54 oldalfalaival működnek együtt ollyan vonalak mentén, amelyek sugárirányban azonos távol­ságban fekszenek a 40 primer rotor tengelyé­től. A rotorok minden szöghelyzetében, attól a helyzettől kezdve, amelyben a kompresszió kezdődik, a maximális kapcsolódás helyzetéig a primer rotor 52 oldalfalának a figyelembe vett kamrával szemben fekvő felülete — aholis az említett oldalfelület az 50 barázda hátsó felülete ill. a 48 borda mellső felülete — na­gyobb mint az említett kamrával szemben fekvő 54 oldalfal felülete, mely oldalfal az 50 barázda mellső felületét ill. a 48 borda hátsó felületét képezi. Az. elfordulásnak ebben a szakaszában, vagyis a kompresszióütemben, a primer rotor energiát ad át a kamrába zárt gáznak. Lénye­gileg az egész kompresszióütem alatt a 46 sze­kunder rotor 64 barázdájának 68, 66 oldalfalai a tárgyalt kamrával szemben fekszenek és ezért a szekunder rotor a kompresszióütem alatt gya­korlatilag nem áll forgatónyomaték hatása alatt. Tekintettel arra, hogy az üzemanyag-levegő keverékben az égés sebessége korlátolt, a keve­réket a 100 gyertya a rotorok olyan szöghely­zetében gyújtja meg, amely a rotorok maximális kapcsolódását kissé megelőzi. Miután a motor túljutott a 40, 46 rotoroknak azon a szöghelyzetén, amely a 40 primer rotor 48 bordája és a 46 szekunder rotor 64 barázdája közötti maximális kapcsolódásnak felel meg és amelyben a 64 barázda szabad terét magában foglaló kamra térfogata a legkisebb, e térfogat ismét növekszik és a benne levő gáz expandál. Ez az expanziótér, a rotorok tengelyére merő­leges síkban tekintve, csupán a 46 szekunder rotor 64 barázdájának 68, 66 oldalfalaival és a 40 primer rotor 48 bordájához tartozó 52, 54 oldalfalaknak az expanziótéribe nyúló részeivel van határolva a rotoroknak addig a szöghsiyze­téig, amelyben a 64 barázda elülső 68 oldal­falának 80 széle és a 48 borda elülső 52 oldal­falának 74 széle elhalad a 22 munkatér 24, 26 furatai közötti 30 metszési vonal előtt. A roto­rok elfordulása folyamán először a 64 barázda hátsó 66 oldalfalának 78 széle követi a 48 borda hátsó 54 oldalfalát, majd a 64 barázda hátsó bordájának 70 oromja gördül és csúszik a 48 borda hátsó 50 barázdájának 58 fenekén, végül a 64 barázda hátsó 62 bordájához tartozó 70 orom hátsó 80 széle követi a 48 borda hátsó 50 barázdájának hátsó 52 oldalfalát. Amikor a 64 barázda hátsó 66 oldalfalának 78 széle elhalad a 30 metszési vonal előtt, a közlekedés a 46 szekunder rotor 64 barázdája és a 40 primer rotor 50 barázdája között megszakad, a 64 barázdába zárt gáz kiterjedése véget ér és a 64 barázda az első kipuffogóteret alkotja. Az 50 barázdába zárt gáz kiterjedése azonban folytatódik a rotoroknak addig a szöghelyzetéig, amelyben a 64 barázda hátsó 62 bordájához tartozó 70 orom hátsó 80 széle és az 50 barázda hátsó 52 oldalfalának 74 széle a 30 metszési vonal előtt elhalad és az 50 barázda egy máso­dik kipufogóteret alkot. A rotorok valamennyi szöghelyzetében a maximális kapcsolódás hely­zetétől egészen az expanzió befejezési helyze­téig a primer rotor 54 v oldalfalának — mely a 48 borda hátsó oldalfala ill. az 50 barázda mellső oldalfala — a figyelembe vett kamrával szemben fekvő felülete nagyobb, mint az 52 oldalfalnak —, mely a 48 borda mellső oldal­fala ill. az 50 barázda hátsó oldalfala — az említett kamrával szemben fekvő felülete. Az' elfordulásnak ebben a szakaszában, vagyis az expanzióütemben, a primer rotor tehát energiát vesz fel a kamrába zárt gáztól. Gyakorlatilag az egész expanzióütem alatt a 46 szekunder rotor 64 barázdájához tartozó 68, 66 oldalfalak' felületei a figyelembe vett kamrával szemben fekszenek, minélfogva a szekunder rotor az expanzióütem alatt gyakorlatilag nem kap for­gatónyomatékot. Az expanzióütem befejeztével az 50 és 64 barázdák alkotta kipuffogókamrák kapcsolatba jutnak a 36 ill. 38 kivezető csatornával és így a motor kipuffogógáza, melynek nyomása a lég­köri nyomásnál lényegesen nagyobb, a kipufo­gógázzal hajtott 128 turbinába és innen a sza­badba jut. A 128 turbina által hajtott 130 fúvógép gyengén komprimált levegőt táplál a 32, 34 bevezető csatornákba, melyekből az a 40, 46 rotorok 50, 64 barázdáiba áramlik és ezeket kiöblíti ill. feltölti. A motor ismertetett kör­folyama ezután megismétlődik. Minthogy (az ismertetett módon a kompresz­szióteret, égésiteret és expanzióteret alkotó) kamrában a nyomás az égési ütem alatt erősen megnő, a kamrában ennek bizonyos térfogata mellett a nyomás az expanzióütemben nagyobb mint a kompresszióütemben és az energia, me­lyet a 40 primer rotor iá gáztól az expanzióütem 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom