157317. lajstromszámú szabadalom • Felszinalatti hőenergiaszállító szigetelt csőszerkezet

157317 3 4 donságuk folytán — helyenként megváltoztatták és a vizet beengedték. A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöbölve olyan felszínalatti csővezetéket szolgáltat, amely védőcsatorna nélküli, általában előregyártott elemekkel és csak kisméretű helyszíni kiegészítő építéssel üzembiztosan oldja meg mind a hő-, mind a vízszigetelést. A találmány lényege, hogy az egyes — általában korrózióvédelemmel pl- inhibitor tulajdonságú, műgyanta bázisú, passzív korrózióvédő bevonattal ellátott, acélból készült — szállítócsodarabokat hőálló szervetlen pl. üveg- vagy azbesztszövetből, illetve hálóból álló csúszóréteggel elválasztott, szálas, rostos, habos szerkezetű és/vagy égetett hőszigetelő anyagból álló hőszigetelő réteggel, ezt kívülről és a szállítócső végződése előtt a tengelyre merőleges síkban határoló poliadidicióval vagy polimeözációval térhálósodó műgyantával átitatott, szervetlen pl. üveg- vagy azbesztvázból (szövetből, hálóból stb.) álló póruszáró merev víz- és légszigetelő réteggel van ellátva. Ebben a szerkezetben az önmagában nem kellő szilárdságú hőszigetelő réteget kemény merev héj védi, amely egyben víz- és légszigetelő réteget is alkot. Minthogy a különböző hőtágulási együtthatójú és hőmérsékletű szállítócső és a hőszigetelő réteg különbözőképpen tágul, a feszültségek megakadályozására és a relatív mozgás lehetővé tételére közéjük a találmány értelmében csúszóréteg épül be, amit általában legcélszerűbben üvegszálas vagy azbesztszálas -anyagból alakíthatunk ki. Amennyiben a hőszigetelő réteg anyagában a kisebb szilárdságú anyag (pl. habos, szálas, rostos anyag) nem váltakozik nagyobb szilárdságú pl. hőszigetelő kerámia-darabokkal, úgy a merev burkolóréteg megtámasztására célszerűen vasalt hab- vagy gázbeton vagy kerámia anyagú hőszigetelő távolságtartó gyűrűket is el kell helyezni-A szerkezet így önmagában — a cső hosszában, a csőillesztések helyének kivételével •— máris megoldja a hő-, víz- és légszigetelést egyaránt. Nagy előnye, hogy előregyártható. Mindamellett különösen erős mechanikai hatások esetén — pl. ha kemény tárgyra ráejtik a csődarabot stb. — a kemény merev külső héj mégis megsérülhet. Ezért célszerű még egy rugalmas vádőirétegbevonat készítése is, ami a példa szerint modifikált (lágyított) epoxi műgyanta, vagy egyéb tartósan vízzáró térhálósodó műgyantával átitatott szervetlen pl. üvegvagy azbesztvázból vagy nemezből lehet kialakítva. Az illesztéseknél az összehegesztett csővégek környezetében, a korrózióvédelemmel ellátott acélcső és a rája merőleges síkú merev víz-és légszigetelő lezáró réteg közötti rész célszerűen szálas, rostos szerkezetű vagy különleges műanyaghab pl. poliuretánhab anyagú hőszigetelőréteggel van kitöltve és kívülről egy vagy több réteg póruszáró, modifikált (lágyított) epoxi műgyanta vagy egyéb tartósan vízzáró térhálósodó műgyantával átitatott szervetlen pl. üveg- vagy azbesztvázból, vagy nemezből álló víz- és légszigetelő rugalmas burkolattal van ellátva. A szállítócsövek dilatációját lehetővé tevő líráknál az acélcsövek körül a dilatáció következtében az acélcsöveknél beálló, a csőtengelylyel párhuzamos elmozdulás irányában nagyobb vastagságú, rugalmas, célszerűen szálas, rostos szerkezetű vagy különleges műanyaghab pl. poliuretánhab anyagú hőszigetelőréteg van kialakítva, majd az előzőekben leírt egy vagy többrétegű póruszáró, rugalmas víz- és légszigetelő burkolattal ellátva. Az elmozdulás irányában vastagabb réteg biztosítja azt, hogy az ilyen elmozdulás esetén is marad elegendő vastagságú hőszigetelő réteg a cső mentén. Az ily módon elkészített felszínalatti hőenergiaszállító csővezeték üzembiztonsága azonban csak kisebb pl. 40 m-nél rövidebb távolságra lesz teljesen megbízható. A hő:szigetelő rétegben a beépítés alkalmával mindig meghúzódik egy bizonyos nedvességtartalom, amely a szállítócső üzemközbeni felmelegedése elkalmával gőzzé alakulva tetemes feszítőerőt képezhet, amely a szerkezetet belülről szétnyomhatja, Amikor pedig a SBállítócső valamely oknál fogva lehűl,' a kitágult levegő benne ismét összehúzódik, s vákuum keletkezhetik. A hőszigetelő rétegnek tehát biztosítanunk kell a gőzök kivezetését és pótlevegő bevezetését- Ezt a találmány akként oldja meg, hogy a csővezetéken bizonyos távolságokban a hőszigetelő rétegbe benyúló, a talajvíz fölé túlnyúló lógzőszondákat, vagyis alul-felül nyitott vagy nyílásokkal ellátott csöveket épít be. A légzőszonda anyaga lehet fém, pl. alumínium, vagy műanyag stb. Légzőszondát nem szükséges minden csődarabba beépíteni, mert az illesztésnél a csöveknek a merőleges merev víz- és légszigetelő rétegük (zárólapjuk) csak a csúszófelületig hatol és a pára, levegő stb. a csúszófelület légáteresztő szálas anyagán át tud hatolni. A találmányt a következőkben a mellékelt rajzokra való hivatkozással két példaképpemi kiviteli alakon részletesebben is megmagyarázzuk. Az 1. ábra az első kiviteli példa szerinti csőszerkezet egymásfeletti rétegeit nézetben, a 2. ábra e szerkezet keresztmetszetét, a 3- ábra a szerkezetnek az illesztés környezetében egymás felett levő rétegeinek nézetét, a 4. ábra az illesztés hosszmetszetét, az 5. ábra a második kiviteli példának megfelelő egymásfeletti rétegek nézetét, míg a 6. ábra annak keresztmetszetét ábrázolja. Az 1—2. ábrákon az 1 acélcső viniipolinier 2 korrózióvédelemmel van ellátva, körülötte van 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 2