157311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémolvadékok reformálására

3 157311 4 ehhez hasonló éghető szénhidrogéntartalmú anyagot adagolunk. Kedvező eredményeket érünk el pl., ha a szokásos módon az olvadt fém felületére terített fedőrétegre valamely alkalmas folyékony szénhidrogént permetezünk, vagy más esetben az olvadt fém felületén már olyan árnyékoló réteget alakítunk ki szerves fedőanyagból,, melyet felhasználás előtt folyékony szénhidrogénből álló fürdőben impregnáltunk. A műszaki feltételezés szerint várható volt, hogyha valamely éghető anyagot, mint olajat az olvadt fémmel közvetlen érintkezésbe hoznak, akikor heves robbanásveszély áll fenn, és így a javasolt eljárás gyakorlati szempontból nem valósítható meg. Ezt az előítéletet sikerült a találmány szerinti eljárás kidolgozásával eloszlatnunk és az elvégzett kísérletek alapján megállapítható, hogy a folyékony szénhidrogének lángképaése és elégése nem megy túlhevesen végbe, sőt ezzel a szokásos birítóréteg, amelyet a folyékony szénhidrogénnel kezeltünk, árnyékoló és szigetelő hatás szempontjából ténylegesen megjavul. A folyékony szénhidrogén felhasználásával egy nagy kiterjedésű lángolóvédőréteg alakul ki, amely az olvadt fém felületén kiterjed és ezáltal az olvadt fémnek a hideg atmoszférikus levegőtől való teljes leárnyékolását, illetve elkülönítését teszi lehetővé, és ezzel a fémolvadékot hatékonyan védi a lehűléstől. A találmány szerinti eljárás másik változata szerint lényegében hasonló kedvező eredmények érhetők el akkor is, ha valamely redukáló gázok képzésére alkalmas anyagot, mint kerozint vagy más ásványoiajszénhidrogént az öntőüst vagy öntőforma alsó részére széntartalmú anyagokkal, mint. mosott aprószénnel (breeze) vagy grafittal együtt adagolunk. A szérihidrogéntartalmú anyagot a kívánt keverék előállítása céljából egyszerű módszerrel előzetesen az öntőüstbe, vagy a forma fenékrészébe bevitt széntartalmú anyagra permetezzük vagy csepegtetjük. Az öntőüst vagy az öntőforma fenékrészébe bevitt szénhidirogéntartalmú anyaggal elkevert szilárd széntartalmú anyag hatékonyan meggátolja azt, hogy a szénhidrogén az olvadt fém-' ömledéken keresztül az öntőüstbe felszálljon. Ez lehetővé teszi, hogy a bevitt szénhidrogén teljes hatását a fémolvadékba bezárt oxigéngázra fejtse ki, miközben szénmonoxid, hidrogén és más redukáló gázok fejlődése elősegíti az olvadt fém oxigénmentesítését és hozzájárul jóminőségű fémöntecsek és más fémöntvények előállításához. Említésireméltó előnyt jelent az is, hogy a találmány szerint használt redukáló gázt fejlesztő szénhidrogéntartalmú anyag nemcsak olyan szempontból hatékony, hogy az olvadt fém felületén az atmoszférikus gázok, oxigén és más gázok hatását zárja ki és így oxidfilm vagy oxidréteg a fémolvadék felületén nem képes kialakulni, hanem abból a szempontból is, hogy ezáltal magasabb hőmérséklet tartható fenn, így a fémömladék folyóképessége fokozható és fenntartható. A találmány szarinti eljárással tehát az olvadt fém hosszabb ideig tartható olyan állapotban, amely az olvadékba bezárt gázoknak a légkörben való távozását lehetővé teszi és a gázoknak észlelt heves eltávozása jóminőségű teljes mértékben oxidációtól mentes és más tekintetben is javított tulajdonságú öntvények előállítását teszi lehetővé a kezelt fémolvadékból. Nyersvas esetében pl. azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásával, annak öntési tulajdonságai olyan mértékben javíthatók, hogy az úgynevezett faszenes nyersvassal való összehasonlítást kibírja. A megolvadt vas a feldolgozás után a korábbinál hoszszabb ideig tartható olvadt állapotban, emellett pedig kielégítően magas olvadékonyságot mutat. Belátható az is, hogy a gázképzőanyaghoz kívánt esetben egyéb megfelelő finomító szerek is keverhetők, és ezáltal a vas vagy valamely más öntésre alkalmas fém szilícium vagy egyéb szennyezései is kezelhetők. A találmány szerinti eljárás kivitelezése során valamely redukáló gázt képző szénhidrogéntartalmiú anyagot adagolunk a forma alsó részéibe vagy az öntőfüstbe valamely széntartalmú anyaggal, mint mosott aprószénnel vagy grafittal való keverékben. A keveréket a két anyag közvetlen összekeverése nélkül is kialakíthatjuk oly módon, hogy az aprószenet vagy grafitot kisméretű, egyik végén nyitott csövekbe betöltjük, vagy pedig a széntartalmú anyagot folyamatosan adagoljuk az öntőüstbe, vagy ennek felszálló rázócsatornájába, miközben ezen keresztül az olvadt fémet az öntőüstbe bevezetjük. Kívánt esetben a megfelelő széntartalmú és szénhidrogén-tartalmú anyagok keverékét egy alkalmas tartályban vagy kádban visszük be az öntőüstbe vagy öntőformában levő megolvadt fémmasszába. A megolvadt fémmel például az öntőüstben közvetlen érintkezésbe hozott szénhidrogén mindenesetre elég, eközben dezoxidáló láng képződik, így a megolvadt fém az oxigén feleslegétől mindenképpen megszabadítható. Az öntőüstben tehát oxidszennyezésektől mentes reformált fémolvadék állítható elő- Az öntőüst után következő formábaöntésnél a megolvadt fémbe hátrányos módon bezárt gázok a teljes megszilárdulás előtt felszabadulnak, így öntési hólyagoktól mentes jóminőségű fémöntecsek kaphatók. A találmány szarinti eljárás alkalm lehetővé teszi különösképpen az acél előállításánál deaoxidált acélöntecsek gyártását, amelyek sokkal kevesebb öntési hólyagot tartalmaznak és sokkal szívósabbak, mint a szokásos módon előállított termékek. A fémöntésnél korábban nem kísérelték meg azt, hogy a megolvadt fémmasszába annak for-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 o