157303. lajstromszámú szabadalom • Foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyák

3 157303 4 ségét úgy kísérlik meg javítani, hogy a talajt mésszel kezelük, szemcsézett foszíátműtrágyá­kat alkalmaznak, a műtrágyát szalagformában helyezik ki stb. Ezek a műveletek azonban csekély értékűek, sőt néhány szerves foszfát kísérleti felhasználásából származó eredmények is gyengének bizonyultak, ugyanis a szerves foszfátokkal az ortofoszforsav ion talaj által történő megkötését és elbomlását igyekeztek meggátolni, ill. késleltetni. A bejelentő 1 405 795 sz. francia szabadalmi leírásában foszforoxitriamid (FTM) típusú fosz­fátos műtrágyát ismertet, amely a talajban „mozgékony" és talajtól „független" tulajdon­ságokat mutat. Ezek a tulajdonságok ugyanis általában a hagyományos foszfátos műtrágyák­kal nem érhetők el. A további kutatások során kiderült az, hogy az FTM talajban való mozgékonysága és ta­lajtól való függetlensége talajfajtáktól függően jelentékeny mértékben változik és gyakran kedvezőtlen mértékben csökken. Az FTM felhasználásának további hátránya az, hogy levegő jelenlétében tárolási stabilitása viszonylag rövid. Meglepő módon azt találtuk, hogy a fenti általános képletű RO X O NH, 10 15 20 25 vegyületcsoportba tartozó vegyületek — amely képletben X jelentése amino-csoport vagy R'O­-csoport, R és R' jelentése azonos vagy eltérő, éspedig egyenes vagy elágazó szénláncú rövid vagy átlagos molekulasúlyú alkikso­port —• a szokásosan használt műtrágyákhoz és FTM-hez képest lényegesen jobb műtrágyatulajdon­ságokat mutatnak. Ez az eredmény nem volt előrelátható, mi­vel a szakirodalomban nem található utalás arra, hogy szerkezeti változtatás esetén az el­ért specifikus előnyök megvalósíthatók vol­nának. A találmány szerinti' vegyületek az alábbi reakcióvázlatok értelmében mono- és dihalo­génészterekből állíthatók elő: O Cl RO—P/ +4 NH3 Cl O NH, RO­-$/ NH, -2 NH4 C1 2. RO R'O O. Cl -2 NH, RO R'O O \ NH, -NH4 C1 A fenti reakcióegyenletekben szereplő R és 40 R' szubsztituensek 'jelentése a fentiekkel egye­zik. A vegyületek előállítására a következő szakirodalmi utalásokat soroljuk fel: Houben— Well: Phosphor Verbindungen, II. kötet p. 457 és 416; Ber. 87. p. 333 (1954), Klement és Koch, 45 Ber. 89. p. 1789 (1956) Margot Goehring és Kurt Niedenzu. A dihalogénészterek és a monohalogéndi- . észterek foszforilkloridból és alkoholokból vagy piro-íoszforükloridból és alkoholokiból vagy 50 foszforsavdiészterből és foszforpentaklorid'bó] állíthatok elő. (Vö. Houben—Weil: „Phosphor Verbindungen" II. kötet p. 212 és 284.) . A találmány szerinti vegyületcsoport előállí­tására példaként az alábbi metoxifoszforoxidi- 55 amid előállítására vonatkozó, eljárást ismertet­jük azzíal a megjegyzéssel, hogy az előállítási változatokat nem korlátozzuk a leírt példákra. 11,2 g vízmentes metanolt 0 C°-on tartott 35,6 g foszforoxidkloridhoz csepegtetünk kéve- go rés közben. A reakcióelegyet 2 óra hosszat állni hagyjuk, az oldott sósavat vízmentes nitrogén­gázzal történő öblítéssel eltávolítjuk. A terméket ledesztilláljuk, forrpont] a 2 Hgmm nyomáson 34 C°, a hozam 87%­­cs 1300 ml vízmentes ammóniagázzal telített kloroformot lassan az előbbi desztillált termék­hez adagolunk, amelyet előzetesen 200 ml víz­mentes koroformban feloldottunk. Az ammo­nias kezelést —10 C°-on keverés közben vé­gezzük. A reakcióelegyet kb. 2 óra hosszat állni hagyjuk és szűrjük, a szűrőlepényt két­szer hideg kloroformmal mossuk. A maradé­kot 2 óra hosszat 120 ml dietilaminnal 225 ml kloroformban visszafolyató hűtő alatt forraljuk, lehűtés után a reakcióelegyet szűrjük, a szűrő­lepényt háromszor hideg kloroformmal és két­szar etiléterrel mossuk, a mosott terméket pe­dig végül szobahőmérsékleten vákuumban meg­szárítjuk. Izopropanolból való átkristályosítás után 12 g tiszta terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 90—91 C°. Analízis: Számított: C: 10,90%, N: 25,45%. H: 6,36%, P: 31,58% Talált: C: 10,52%, N: 25,66%, H: 6,45%, P: 31,04%. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom