157294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bináris információ sávszűrő jellegű vonalon való átvitelére
157294 oo v.p (TMJ t—x —oo dx ahol V-P-vel jelöljük az improprius integrál fő értékét T idő jellegű integrációs változó t idő f(t) az időfüggvény, melynek Hilbert-transzformait ját, a fenti összefüggés írja le. • J 15 Ez a képzetes rész, mint mondtuk, lineáris hálózattal előállítható. Az információt a reális és képzetes rész együttesen hordozza, csak az egyikből az információt kiértékelni közvetlenül nem lehet. A találmány szerinti eljárás- • ban az alábbiak szerinti, ismert elemek vannak elrendezve a következő módon (lásd az ábrát). Általánosságban megállapítható, hogy adat- 25 átviteli berendezések információt tárolóból tárolóba visznek át, pl. a lyukszalagról lyukszalagra hibavédelmi egység közbeiktatásával vagy digitális számítógépek memóriái közt, információforrás szerepét ezen tárolók tölthetik 3 ^ be. Az ábrán szereplő A kódoló, a feladata a jelsorozat spektrumának illesztése a sávszűrő jellegű vonalhoz. A kódoló a felhasználási területtől függően többféle lehet: 35 a) blokk kódoló b) folyamatos kódoló Az a) esetben az n bitet tartalmazó blokkhoz rendel hozzá a kódoló egy-egy új blokkot, úgy, *° hogy ezeket tetszés szerinti sorrendben egymás után irakva a spektrumra támasztott követelmények teljesülnek. Ilyen lehet pl. egy olyan kódoló, mely 5 bites blokkokat {5 soros lyukszalag jelkombinációit) kódolja át. Ezeket az 45 új blokkok természetesen az eredetinél hoszszalbbak lesznek mint pl. a később bemutatott példában -8 bit. • Ebiben az esetben az információ forrásból ..az 50 információ lehívása. ,„Mokko'nikénit" történik. b) folyamatos kódolás esetén az átkódolás bitről bitre történik, ilyenkor az információs bitek egymásutáni lehívása függ attól, hogy szükség volt-e „beiktatott impulzusra", mely a 55 hosszú azonos jelsorozatokat választja szót. Ily módon az 1 kimeneten megjelenő információt kódolja át az A kódoló, a 2 bemeneten jelzi az információforrás felé, hogy szükség van-e a következő bitre ill. blokkra. Ha a lehívás 60 blokkonként történik, az lehet soros ill. párhuzamos; természetesen párhuzamos áttöltés esetén az 1 kimenet „n" számú vezetéket jelöl. A kódoló felhasználási területtől függően ismert módszerek szerint tervezhető. 65 A kódoló kimenőjele a 3 vezetéken jelenik meg. Ezen jelsorozat jellemzőit az átkódolás szabályai határozzák meg, általánosságbán azonban elmondható róla, hogy csak meghatározott számú jelkövetkezés lehet benne. Jelkövetkezés akkor áll /fenn, ha két egymásutáni jel azonos értelmű. A 3 vezetéken megjelenő jel a C egységen keresztül jut az M vonalra. A C egység egyebek közt olyan szűrőt tartalmaz, amely nem enged a vonalra jutni 3400 Hz-nél nagyobb ill. 300 Hz-nél kisebb frekvenciájú spektrumösszetevőket. A vételi oldalon a D egység, mely a vonalhoz csatlakozik korrektorokat, szűrőt és erősítőt tartalmaz, a bejövőjel zavaroktól való mentesítésére és megfelelő szintre hozására. Az E(l) ill. E(2) egységek az analitikus jel reális ill. képzetes részét hozzák létre, a D egység 4 vezetékén megjelenő jele alapján. Az 5 és 6 vezetéken megjelenő jel az F kiértékelő egységbe jut. Az F kiértékelő egység feladata az analitikus jel kiértékelése oly módon, hogy a 7 vezetéken olyan soros bináris jelsorozat jelenjen meg, melyet a dekódoló értelmezni tud és a 8 vezetéken adja ki a szinkronizált órajelet is. Az F kiértékelő egység működhet ahalóg megoldásban úgy, hogy figyelembe veszi az analitikus jel fázisát és relatív amplitúdóját is ill. úgy, hogy csak a fázist veszi figyelembe, mely esetben a kiértékelés digitális áramkörrel is megoldható. Ez az utóbbi megoldás bizonyos átkódolások esetén sok hasonlóságot mutat egy fázisdiszkriminációs vevővel. A 7 ill. 8 vezetéken megjelenő jel a vételoldali A dekódolóba jut, mely az adóoldali kódolóval részben megegyező lehet. Ez a 9 kimenetén kiadja a dekódolt jelsorozatot a 10 vezetéken pedig jelzi a vételoldali információtároló memória felé, hagy a 9 bemeneten megjelenő jelsorozat mikor nem tartalmaz információt (a beiktatott impulzusok miatt). Az A. dekódoló 11 vezetéken riasztójelet ad ki, ha a bejövőjelben tiltott kombináció lépett fel. A találmány szerinti eljárás alapján kialakított berendezés főbb előnyei tehát, hogy nincs szükség vivőfrekvenciára, így nagyobb sebesség érhető el vele. Valamint a vonalra jutó információban annyi redundancia van, hogy a csoportos hibákat nagy valószínűséggel ki lehet mutatni. Ez a hibaellenőrzés a szokásos analóg oldali hibafigyeléssel azonos funkciójú, de annál hatásosabb. A találmány szerinti eljárás alapján összekapcsolt ismert blokkokat tartalmazó berendezés példaként! megvalósítási változata az alábbiak szerint működik. Az S információforrás jeleit az A k*odoló átkódolja, hogy a kimeneten megjelenő (3200 Baud sebességű) jelsorozatban minden jelkövetkezés után jelváltás következzen, be. 3