157277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya-hatással rendelkező izzídott foszfátok előállítására
3 157277 4 véreket kapunk kisebb mennyiségű vissztermék felhasználásával, mintha a reakció-komponenseket alacsonyabb hőmérsékleteken hoznánk össze. A fenti módszerrel a szobahőmérsékletre 5 hűtött vissztermék felihasználásához viszonyítva 60%-ig vagy 70%-<ig terjedő vissztermékmegtakarítás érhető el. A vissztermék szükséges mennyisége a nyersfceverék összsúlyának kb. 20—60%^a (súly%), mimellett a vissztermék 10 szükséges mennyisége annál kisebb, minél magasabb a nyersanyag-komponensek hőmérséklete összekeveréskor és minél töményebb a felhasznált alkáiihidroxid-oldat. Amennyiben tehát a nyersfoszfátból és tö-15 meny vizes alkálihidroxid oldatokból álló feltárási keverékekhez visszterméket adunk, olyan granulált terméket kapunk, melyek annyira ellenállók, hogy a kemence bejáratánál zavaró csomó-képződés nern lép fel. Ez a hatás nem 20 volt minden további nélkül előrelátható. Ha ugyanis nagyon tömény alkálihidroxid-oldatokat keverünk össze nyersfosafátokkal, olyan granulátumot kapunk, melyek a feltárási hőmérsékleteken lágyak és csomósodnak. Feltevésünk 25 szerint a vissztermék granulátumjavító hatása kiváló vízmegkötő aktivitásán és jó kémiai reakcióképességén alapszik. A kakinálási eljáráshoz alkalmas termékek azonban olyan módon is előállíthatók, hogy a 30 nyersfoszfát-allkálihidroxid oldat-keverékhez csupán még viszonylag lágy granulák képződéséig keverünk visszterméket, majd a granulákat 150 és 300 C° közötti hőmérsékleteken szárítjuk. A szárítást pl. közvetlen vagy közve-35 tett fűtésű, rövid, a tulajdonképpeni forgókemence elé kapcsolt forgócsőben végezhetjük el, a kemence füstgázainak felhasználásával. 1:1 és 1:1,4 közé állítjuk be. A keverékhez annyi kovasavat adunk, hogy a P2 O g : Si0 2 mólarány 1:0,1 és 1:0,9, előnyösen 11:0,6 és 1:0,8 között legyen. Amennyiben a természetes kalciumfoszfáthoz, pl. valamely fluorapatithoz, csak a feltáráshoz szükséges mennyiségű, pl. 50 súly%-'OS vizes alkálihidroxid oldatot adunk, viszonylag hígan folyó elegyet kapunk. Ha az ilyen elegyet a reaktor-kemencébe — mely pl. közvetlen fűtésű forgócső lehet — bevezetjük, a jelenlevő víz elpárolgása és az alkálühidroxidnak a forró széndioxid-tartalmú kemence-jfüstgázoik hatására bekövetkező, a megfelelő alkálikarbonáttá alakulása közben a forgócső felső részén egy fázis halad át, melyben a reakció-termék a falakra történő rásütésre és csomósodásra hajlamos. Ez az elegy tehát a már említett, nyersfoszfátból és szilárd alkálihidroxidhól álló elegyhez hasonlóan viselkedik. A fenti, saját kísérleteink során tapasztalt nehézségeket találmányunk értelmében oly módon küszöbölhetjük ki, hogy a nyersfoszfátból és tömény vizes alkálihidroxid-oldatból álló elegyhez granulált vagy őrölt formában visszteranékként valamely, egy korábbi előállítási eljárásnál kapott izzított foszfátot adunk. A hozzáadandó vissztermék mennyisége a beadagolt alikálihidroxid-oldat koncentrációján kívül a nyersfoszfát és a vissztermék finomságától, valamint a granulálási eljárástól is függ. A vissztermékként felhasznált anyagot pl. a késztermékből korábbi gyártásnál kapott izzított foszfátból —• a túl finom és túl durva szemcsék kiszitálása útján nyerhetjük. Meghatározott szemcsenagyság-összetétel elérése céljából a túl durva anyag aprítása válhat szükségessé. Előnyösen 20 mm-dg terjedő szemcsenagyságú terméket alkalmazunk. A granulátum előállítása céljából a nyersfoszfátból és alkálihidroxid oldatból készített elegyet megfelelő keverőberendezésben — pl. forgó vagy granuláló dobban — a vissztermékre felpermetezzük vagy a visszterniékkel keverőberendezésben más módon összekeverjük. Ezzel egyidejűleg a nyersfoszfát-alkálihidroxidoldat keverékhez a szükséges mennyiségű kovasavat homok alakjában hozzákeverjük. A fenti módszer segítségével 40—75, különösen 50—70 súly%-os vizes alkälihidroxid-oldatok a nyers keverék összsúlyára számított 15—70 súly% vissztermékkel a kalcinálási eljárásnál felhasználható granulátummá alakíthatók. Különösen előnyösen járhatunk el oly módon, hogy az adott esetben forró nyersf oszfát-alkálihidroxid oldat elegyet a forgókemencéből kijövő, még csak kis mértékben lehűlt vissztermék egy részével összekeverjük. Ilyenkor a granulátumképződés alatt a beadagolt vizes alkálihidroxid-oldat betöményedése is lejátszódik, melynek mértéke a vissztermék hőmérsékletétől — amely 1000 C°-ig terjedő érték lehet — függ. Ezzel a munkamódszerrel szabadon folyó, megfelelő keménységű szemcsés ke-Eljárásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy a granulátum készítésénél a komponenseket, azaz a nyersfoszfátot, a tömény alkálihidroxid oldatot, a szükséges mennyiségű kovasavat és a visszterméket megfelelő keverőberendezésben, a foszfát-feltárás elvégzéséhez felhasznált forgókemence forró, széndioxid-tartalmú kemencefüstgázainak keresztülvezetése által intenzíven összekeverjük. A kb. 350—600 C°-os, forró kemence-füstgázokkal való kezelés hatására nagyobb vízelpárolgást érünk el. Ezáltal 65 súly %-osnál töményebb vizes alkálihidroxid-oldatok alkalmazására nincs szükség. Az eljárás ily módon már 40—50 súly%-os vizes alkálihidroxidos-oklatokkal is gazdaságosan elvégezhető. A kiindulási nyers keverék összsúlyára vonatkoztatott 10—40 súly<y0 vissztermék felhasználásával nehézségek nélkül kalcinálható granulátumot kapunk. A víz kihajtása által lejátszódó előszárítás mellett ugyanis a vizes alkálihidroxidos-oldatak részleges karbonizálódása is lejátszódik. Igen előnyösen hat mindenekelőtt az a körülmény, hogy az alkálihidroxid-oldatok a kemencében kis mennyiségben elilló alkáli-vegyüle-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
