157256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsavak és észtereik előállítására

157256 15 16 dinnel és kénnel reagáltatjuk, ugyancsak zárt edényben, adott esetben piridin jelenlétében, 140—180 C° hőméraékleten. A Kindler által módosított eljárás egy leginkább szokásos ki­viteli módja esetében aminként morfolint allkal- 5 mázunk; ennék 138 C°^os forrpontja felesleges­sé teszi a nyomásálló edény alkalmazását. Tehát pl. oly módon járunk: el, hogy a (XI) általános képletű vegyületet morfolin feleslegében kén­nel egy ideig, pl. 5—40 óra hosszat forraljuk io visszafolyató hűtő alatt, majd a közvetlenül kapott terméket, amely egy (XII) általános képletű tiosav-morfolid — ahol R2, Rs ® s ^4 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — pl. alka- 15 nolos vagy alkanölos-vizes nátriumhidroxid­vagy káliumhidroxid oldattal való forralás út­ján hidrolízisnek vetjük alá. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 20 (XI) általános képletű vegyületek pl. oly módon állíthatók elő, hogy egy adott esetben az R2 meghatározásának megfelelő helyettesített 4'­-ammöaoetofenont egy (III) általános képletű vegyülettel kondenzáltatunk, az (I) általános 25 képletű vegyületek első helyen leírt előállítási eljárásálhoz hasonló módon. Az (I) általános képletű vegyületek előállítási eljárásának egy tizedik változata értelmében oly 3Q módon járhatunk el, hogy egy (XIII) általános . képletű vegyületet — ahol R5' rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel, Rx és R 2 jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (XIV) általános s5 képletű vegyülettel — ahol R3 és R 4 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reagáltatunk és a kapott (XV) általános képletű reakcióterméket — ahol R5' rövidszénláncú alkilcsoportot képvi- 4 Q sei, Rj, R2, Rs és R 4 jelentése pedig megegye­zik az (I) általános képlet alatt adott meghatá­rozás szerintivel — egy alkálifémnidroxiddal kezeljük, kívánt esetben az alkálisó alakjában kapott (I) általános képletű vegyületből a kar- 45 bonsavat felszabadítjuk és ezt kívánt esetben valamely szervetlen vagy szerves bázissal ké­pezett sóvá alakítjuk át. Ez az eljárás pl. oly módon vitelezhető ki, hogy egy (XIII) általános képletű vegyületet 50 egy (XIV) általános képletű vegyület, pl. buta­dién, izoprén vagy 2,3-jdimetil,butadién legalább ekviimolekuláris mennyiségével valamely szer­ves oldószerben, pl. aoetonitrilben vagy ciklo­hexánban huzamosabb ideig, az addíciós reak- 55 ció befejeződéséig hevítünk. A kapott nyers (XV) általános képletű reakcióterméket pl. ká-x iiumhidroxiddal valamely rövidszénláncú alka­nolban, mint etanolban visszafolyató hűtő alatt forraljuk, aminek sarán a gyűrű-szűkülés és 60 egyidejűleg az észtercsoport hidrolízise is vég­bemegy. A (XIII) általános képletű kiindulóanyagok előállítása valamely, a fentebb megadott (II) általános képlet alá eső rövidszénláncú alkil- Sg észter tionilkloriddal való reagáltatása útján történhet. A találmány szerinti eljárás tizenegyedik vál­tozata értelmében valamely, az (I) általános képlet körébe eső karbonsavat annak rövid­szénláncú alkilészterévé alakítunk át. így pl. az (I) általános képletnek megfelelő szabad karbonsavat valamely rövidszénláncú diazoal­kánnal, különösen diazometánnal reagáltathat­juk, vagy pedig vízlehasítószer, pl. hidrogén­klorid, kénsav, p-toluolszulfonsav vagy diciklo­hexilkarbodiimid jelenlétében valamely rövid­szénlánoú alkanollal folytathatjuk le az észte­rezést. Az észterezési művelet egy változata értelmében oly módon is eljárhatunk, hogy az (I) általános képletű karbonsavat előbb annak valamely reakcióképes funkcionális származéká­vá alakítjuk át, majd ez utóbbit reagáltatjuk rövidszénláncú alkanollal, adott esetben sav­iekötőszar jelenlétében. így pl. a karbonsav tionilkloriddal, savlekötőszsr, mint piridin je­lenlétében, vagy pedig oxalilkloriddal való he­vítése útján a megfelelő karbonsavkloridot kap­juk, amelyből valamely rövidszénláncú alkanol­lal való reagáltatás útján a megfelelő alkil­észterhez jutunk. Az észterezési művelet egy másik változata értelmében a karbonsavat előbb fémsóvá, különösen alkálifém-, ezüst- vagy ólomsóvá alakítjuk és ezt reagáltatjuk azután valamely rövidszénláncú alkanol reakcióképes észterével, pl. valamely rövidszénláncú alkil­halogeniddel, rövidszénláncú p-toluolszulfonsav­-alkilészterrel vagy dimetilszulfáttal. A reakciót adott esetben valamely szerves oldószerben, pl. benzolban, toluolbian, éterben, tetraíhidrofurán­ban vagy dioxánban folytathatjuk le és hevítés­sel tehetjük teljessé. Végül a találmány szerinti eljárás egy tizen­kettedik változata értelmében az (I) általános képlet körébe eső rövidszénláncú alkilészterek oly módon is előállíthatók, hogy valamely, a (XVI) általános képletnek megfelelő nitrilt — e képletben Rí, R2, R3 és R 4 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — alkoholízisnelk vetünk alá. Az alkolholízis egy ásványi sav, egy rövidszénláncú alkanol és adott esetben víz egyidejű vagy egy­mást követő behatása útján hajtható végre. így pl. a (XVI) általános képletne'k megfelelő nit­rilt hidegen ihidrogénklöriddal kezeljük, a ka­pott imidklorid4iidrdkloridot valamely vízmen­tes rövidszénláncú alkanollal reagáltatva a megfelelő imidoalkilészter-Jiidrokloriddá alakít­juk át, majd ez utóbbit vízzel elbontva kapjuk az (I) általános képletnek megfelel rövidszén­láncú alkilésztert. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (XVI) általános képletű nitrilek a fentebb meg­adott (X) általános képlet körébe esnek; elő­állításukat is az utóbbi képlet körébe tartozó vegyületekkel kapcsolatban ismertettük. Az (I) általános képletnek megfelelő oly ve­gyületéket, amelyekben Rx helyén rövidszén­láncú alkil-, alkenil- vagy alíkinilcsoport áll, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom