157210. lajstromszámú szabadalom • Műgyanta diszperzió

3 157210 lárdsági tulajdonságokkal rendelkező ragasztott szövedékeknél. Ismert, hogy a hagyományos textilipari szövési ill. fonási módszernél a leg­kedvezőbb, nagy beruházással elérhető sebes­ség 5 m/óra. A ragasztott non-wowennél kis beruházással is a 10 m/perces sebesség bizto­sítható. A non-wowen választéka legújabban nagymértékben megnőtt, ezzel egyidejűleg a minőségi követelmények is fokozódtak. Közkedvelt lett a „faltól-falig" szőnyeg a mo­dern lakásokban. Ezeknél a természetes gumi vagy szintetikus butadienes latexek helyett egy akrilnitriles-akrilátos vizes diszperziójú kopoli­mar alkalmazása hátappretként azzal az előny­nyel jár, hogy a film nem öregszik meg, nem degradálódik. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalomban leírt elvek alapján vizes diszperziókónt előállított akrilnitril-abrilsavészter, ül. metakrilsavészter ill. metakirilsavészteres kopolimer, mely polá­ros monomereket is tartalmazhat, mol. súlyá­nak emelésével egy javított minőségű és az említett felhasználási területeken előnyösebben alkalmazható terméket nyerünk. A törzsszaba­dalomlban döntően rövid láncú kopolimer kép­zésére törekedtünk (6. old. 31. sor). A polime­rizációs fokkal miután a molekula szabad el­forgatása a szerkezet folytán biztosítva van, nő a rugalmasság és hőállóság, nőnek a sze­kunder erők, melyek a tapadás szempontjából is fontosak, csökken az oldékonyság, és a víz­felvétel is, ezek kedvezőek a fedőréteg tulaj­donságai tekintetében. Ismert, hogy egy kopolimer összetétele adott monomereknél és százalékos összetételnél mesz­szemenően ,a láncreakció függvénye. A törzsszabadalomban a kopolimer összeté­tele és szerkezete, mely a mozgékony hidrogén­atomokat biztosítja azáltal volt elérhető, hogy vizes emulzióban akrilnitrilt, akrilsav ill. met­akrilsavészterekkel és meghatározott termékek­nél még poláros .monomerekkel is kopolimeri­záltúnk redox rendszerű katalizátorral és ne­hézfém nitrátjainak alkalmazásával. A mozgékony hidrogén-atomok jelenléte azért fontos, mert megfelelő körülmények között ezek lehetővé tehetik a rostok anyagával a primer azaz vegyi kötések létrejövetelét is. Ismert továbbá, hogy a polimer ill. kopolimer lánc hossza a polimerizáció és a lánczárás se­bességének ihányadosával egyenlő. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalomban le­írt és az előbbiekben ismertetett kopolimeri­zációnál keletkező termék mol.súlya jelentősen megnő, ha nehézfémsó és redox rendszerű ka­talizátor mellett egyidejűleg aromás di ill. po­lioxi vegyületeket ill. ezeknek származékait használjuk. A hatásmechanizmus tekintetében feltételezhető, hogy ezek csökkentik a lánc­zárási sebességet esetleg úgy, hogy egy könnyen gyökké visszabomló átmeneti termék keletkezik. A különböző polioxi származékok közül a rezorcin és származékai bizonyultak a leghaté­konyabbaknak, ill. ha a hatékonyság tekinteté­ben egy azonos mennyiség alkalmazása mellett egy csökkenő sort állítunk fel, úgy metadioxi­benzol, paradioxibenzol, majd előbbiek szárma-5 zékai következnek. A kopolimer előállítása tekintetében egyéb­ként a törzsszabadalomban leírtak mérvadók. A kopolimerizációt célszerűen 20—40% mo ~ nomer tartalmú emulzióban folytatjuk le 2—5 10 % emulgátor és 0,5—4% védőkolloid jelenlété­ben. Emulgátor gyanánt nemionos ill. anionos, vagy kationos felületaktív anyagokat alkalma­. zunk. Védőkolloid gyanánt elsősorban benz­imidazol kondenzatumofcat vagy polivinilalko-15 holt, ill. metilcellulózt ill. tragantot stb-t hasz­nálunk. A kopolimer összetétele célszerűen 10—50% akrilnitril, 50—90% akrilsav célszerűen etil-20 vagy butilakrilát ill. metakriisav észter, célsze­rűen metil vagy etilakrilát és a térhálósodé típusoknál 0,5—10% poláros monomer mint akrilsav ill. metakriisav vagy ezeknek alifás di ill. polialkoholokkal, célszerűen etilénglikollal 25 képzett monoésztareit használjuk. Az alkalmazásira kerülő észtereket a termék minőségének függvényében választjuk ki ill. en­nek megfelelően változtatjuk az arányukat. A 30 telítetlen észter, alkohol komponensének szén­atomszámának növelésével nő a rugalmasság és tapadás, ill. csökken a keménység, és a víz­felvétel. Egyenlő szénatamszám esetén az elá­gazó szénlánoú alkoholok keményebb terméket 35 eredményeznek, mint az egyenes szénláncú al­koholokkal képezett észterek ill. a metakrilsav­észterek azonos alkohollal észterezve keményebb és alacsonyabb vízfelvételű terméket adnak, mint az akrilsavészterek. 40 A fenti szempontok figyelembevételével a lágytól a keményig minden típus előállítása biztosítható. Katalizátor gyanánt az ismert rendszerű ka­talizátorok ún. iniciátor-aktivátor típusok hasz-45 nálhatók, mint pl. peroxid vagy persó és redu­káló hatású só, pl. nátriumbiszulfit. Nehézfém nitrátjai gyanánt ezüst, ólom stb. alkalmazható. A kopolimerizáció ideje alatt célszerű állandó­ságát valamilyen pufferrel pl. alkálifoszfáttal 50 biztosítani. Cél szaru 50—65 C°-on egy előpolimerizálást végezni, majd a hőmérsékletet fokozatosan 92—100 C°-ra emelni, amikor a kopolimerizá­ció végpontját a forrpont emelkedésével, törés-55 mutatóval ill. az át nem alakult monomerek százalékával vagy a szárazanyag meghatározá­sával végezhetjük. A kopolimerizáció befejezése után az át nem alakult monomereket a rendszerből kidesztillál-60 juk célszerűen vízgőzdesztillációval. A pótsza'badaloim szerinti diszperziót, az alanti példák szemléltetik. Megjegyzendő azonban, hogy a pótszabadalom köre ezekre nem korlá-65 tozódik, a felhasználásra kerülő anyagok, azok 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom